Berekesztette a fővárosi közgyűlés ülését csütörtök délután az ülést vezető Ikvai-Szabó Imre főpolgármester-helyettes, mivel a teremben jelen lévő tiltakozók folyamatos bekiabálásokkal zavarták a XII. kerületi turulszobor sorsáról folyó tárgyalást. A döntés előtt Ikvai-Szabó és Demszky Gábor főpolgármester is többször figyelmeztette a tucatnyi, árpádsávos zászlóval felszerelkezett tüntetőt, hogy ne zavarják az önkormányzat munkáját.
A közgyűlés két előterjesztésben is foglalkozott volna a főváros hozzájárulása nélkül 2005-ben felépített, majd hosszú eljárás után a Fővárosi Bíróság által is bontásra ítélt emlékművel: az egyiket Horváth Csaba (MSZP) főpolgármester-helyettes, a másikat Pokorni Zoltán (Fidesz) kerületi polgármester jegyezte. Horváth előterjesztése szerint a főváros hozzájárult volna egy másik, a polgári áldozatoknak emléket állító emlékmű felállításához, míg Pokorni azt javasolta, katonai emlékhelyként maradhasson a turul.
Már korán reggel érezni lehetett a feszültséget a Városháza környékén: a Váci utcában rendőrök posztoltak, az ülésterembe belépők táskáit pedig közterület-felügyelők vizsgálták át. Az őrök az ebédszünet után nem akarták beengedni Novák Előd volt Jobbik-szóvivőt és társait, mert ködkürtöt és tojásokat találtak náluk. Végül megállapodtak abban, hogy a kifogásolt tárgyakat a ruhatárban hagyják.
Katonai vagy civil?
Pokorni felszólalásában arról beszélt, hogy a hegyvidéki önkormányzat szeretné végre megnyugtató módon rendezni a kérdést. Ezért kezdeményezték, hogy épüljön külön emlékmű a civil áldozatoknak, és azt kérik, a turul pedig maradjon katonai emlékműként. A polgármester szerint - bár a bíróság a bontás mellett döntött - a fővárosnak joga van elállni a bontástól, ha új körülmény merül fel. Ez utóbbi lenne Pokorni szerint a polgári emlékmű felállítása.
A vitánk lényege abban állt, hogy az emlékmű egyszerre kívánt emléket állítani a polgári és a katonai áldozatoknak - mondta az SZDSZ-es Böhm András, de hozzátette azt is, a fővárosnak nem áll jogában felülbírálni a bíróság döntését. Hasonlóképpen érvelt Demszky Gábor is, aki azt mondta, a turul az engedély nélküli építkezés szimbóluma lett Budapesten, amit csak súlyosbít, hogy egy kerületi polgármester követte el a tudatos jogsértést.
A főpolgármester szerint a turulmadár ellen katonai szimbólumként senkinek nincs kifogása, de a polgári áldozatok emlékműveként szerinte elfogadhatatlan, főként a két világháború közt működött antiszemita szervezet, a Turul Bajtársi Szövetség miatt. Ekkor szakadt el a cérna végleg a tüntetőknél, akik "Horvátországi nyaraló!", "Hazaáruló!"és "Zsidó!" szavakkal szidalmazták Demszkyt, mire Ikvai-Szabó véget vetett az ülésnek.
Milliárdok a metróra
A félbeszakadt ülés miatt a képviselők nem döntöttek a BKV fővárosi támogatásának - 9,7 milliárd forint - előre hozásáról, de ezúttal egyhangúlag megszavazták Rétvári Bence KDNP-s képviselő javaslatát a kismamabérlet bevezetéséről, amit egy hónapja a kormánypártok még elvetettek. A kedvezményes bérletet szeptembertől lehet megvásárolni, 3250 forintba kerül majd.
Ez az önkormányzat fennállásának legünnepélyesebb pillanata - mondta a négyes metró európai uniós támogatásának végszavazása előtt Horváth Csaba. A fideszes képviselők nem érezték át az alkalom nagyszerűségét, és nem nyomtak gombot, így a közgyűlés 37 igen szavazattal hagyta jóvá a pályázatot, amelyben a főváros 260 milliárdot kér a Közlekedési Operatív Programból (KözOP). a metró első, Kelenföldtől a Keleti pályaudvarig futó szakaszára. Ebből 224 milliárd az uniós pénz.
Az ellenzéki képviselők azt kifogásolták, hogy a beruházás egyre drágább - az előterjesztésben már 517 milliárdos teljes költség szerepel - és egyre csúszik. Felvetették azt is, hogy az előterjesztés nem tartalmazza a költség-haszon tanulmányt sem, amelyből kiderülne, megéri-e egyáltalán a metró. A közgyűlés elé került dokumentumokban csak az szerepel, hogy a beruházás megtérülési mutatója 17,6 százalékos, vagyis ekkora költségnövekedés esetén még mindig több hasznot hajtana, mint amennyibe kerül.