Visszavonhatatlanná vált az egészségbiztosítás privatizációját megakadályozó népszavazási kezdeményezés, miután az Albert házaspár csütörtökön átadta az Országos Választási Irodának (OVI) az összegyűjtött félmillió aláírást. Az újabb népszavazást legkorábban nyár végén vagy ősszel tartják meg.
A kezdeményezést támogató és az aláírásgyűjtésben részt vevő szakszervezetek és civil szervezetek - többek között a Liga Szakszervezet, a Védegylet, a Nagycsaládosok Országos Egyesülete - sajtótájékoztatójukon a kormányt tették felelőssé amiatt, hogy mintegy négymilliárd forintért népszavazást kell tartani.
A népszavazási kezdeményezés támogatását a civilek azzal indokolták, hogy szerintük a szocialista párt folyamatosan változó álláspontja és a bizonytalan parlamenti erőviszonyok miatt csak egy kötelező népszavazási eredmény akadályozhatja meg az egészségbiztosítás magánosítását.
A népszavazási kezdeményezést az teszi érdekessé, hogy a MSZP a koalíció felbontása után bejelentette: hozzá akarnak nyúlni ahhoz a februárban elfogadott törvényhez, ami lehetővé tette, hogy az egészségbiztosítási pénztárakban kisebbségi - legfeljebb 49 százalékos - tulajdonosként megjelenjen a magántőke. A MSZP a törvényen úgy módosítana, hogy megyei helyett regionális pénztárakat hozna létre, amelyek viszont 100 százalékos állami tulajdonban maradnának.
Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője kedden azt mondta: az Albert házaspár népszavazási kérdése a most érvényben lévő törvénynek és az új modellnek sem mond ellent. A politikus hozzátette: erre a népszavazási kérdésre az MSZP is igent mond, mert sem korábban, sem most nem akart több-biztosítós rendszert.
Az Országos Választási Irodának 45 napja van arra, hogy összeszámolja az aláírásokat, majd erről jelentést tegyen az Országos Választási Bizottságnak (OVB), amely határozatot alkot az ügyben. Ez ellen a Legfelsőbb Bíróságon lehet jogorvoslattal élni. Az OVB elnöke megküldi a határozatot az Országgyűlés elnökének. Az Országgyűlés feladata, hogy 15 napon belül elrendelje a népszavazást, az elrendelő döntés ellen az Alkotmánybírósághoz lehet fordulni.