Megint elbukott a gyűlöletbeszédes tiltás

Megsemmisített az Alkotmánybíróság két olyan törvénymódosítást, amellyel a gyűlöletbeszédet akarta visszaszorítani az MSZP. A testület az alaptörvénybe ütközőnek találta a Btk. módosítását, amely bevezette a gyalázkodás tényállását, és a Ptk. azon rendelkezését is, amely alapján a kisebbségekhez tartozók perelhettek volna a szerintük sértő kijelentések miatt.

Megsemmisített az Alkotmánybíróság (Ab) két, a gyűlöletbeszéd ellen hozott törvénymódosítást. A testület alkotmányellenesnek találta a büntető törvénykönyv (Btk.) módosítását, amely a törvénybe bevezette a gyalázkodás tényállását, és a polgári törvénykönyv (Ptk.) módosítását is, amely lehetővé tette, hogy kisebbségek tagjai és szervezetek polgári jogi igényt terjesszenek elő a kisebbséget érintő, sértőnek tartott megnyilvánulások miatt.

A Btk. februári módosítása szerint gyalázkodást követett volna el az, aki "nagy nyilvánosság előtt a magyar nemzettel vagy a lakosság egyes csoportjaival, így különösen nemzeti, etnikai, faji, vallási csoporttal kapcsolatban olyan kifejezést használ vagy híresztel, amely alkalmas arra, hogy a csoport tagjainak becsületét csorbítsa, avagy emberi méltóságát megsértse". Az Ab szerint azonban ezek a magatartások alkotmányosan nem büntethetők.

A testület úgy látta, hogy a "gyalázkodó kifejezések használata, híresztelése és az ilyen testmozdulat végzése önmagában nem jár az erőszak közvetlenül jelen lévő, nyilvánvaló veszélyével és egyéni jogok sérelmével". A gyalázkodásnak ráadásul - szól az indoklás - nincs egyértelmű sértettje, szemben például a rágalmazás és becsületsértés hasonló bűncselekményeivel. Ahogy az Ab fogalmaz: "a sérelem csupán feltételezés".

"Az alkotmányos demokrácia nem fojtja el a szélsőséges hangokat pusztán azok tartalma miatt" - érvel a szólásszabadság biztosítása mellett az Ab, amely szerint egy demokratikus társadalomban a rasszista beszéd sem változtathat azon a tényen, hogy minden polgár egyenlő alapjogokkal rendelkezik. A testület szerint a jelenlegi törvények is lehetőséget adnak a büntetőjogi fellépésre, ha a rasszista kijelentés miatt közvetlen erőszak fenyegetne. "Az uszító beszéd és az erőszakos tett ma sem maradhat büntetlenül" - áll az indoklásban.

A Ptk. tavaly októberi módosítása az Ab szerint szintén a véleményszabadság korlátozását okozhatta volna. Az indoklás szerint ugyanis a törvény nem szabályozta egyértelműen, ki perelhet: Ha például valaki úgy gondolta volna, ő zsidó, az feljogosította volna arra, hogy polgári perben kérjen elégtételt és kártérítést minden, szerinte antiszemita megnyilvánulásért. Az alkotmánybírók fontosnak tartották megjegyezni, hogy döntésükkel nem a különböző közösségekhez tartozók védelmének szükségességét vonják kétségbe, csupán a módosítás arányosságával kapcsolatban felmerült aggályokat találták megalapozottnak.

Az elmúlt években az MSZP egyszer, 2003-ban már kísérletet tett arra, hogy büntethetővé tegye a gyűlöletbeszéd néven emlegetett szélsőséges megnyilvánulásokat, de az Ab akkor is megsemmisítette a törvénymódosítást. A szocialisták idén februárban az SZDSZ nélkül szavazták meg a módosítást. A Ptk.-módosítást ezzel szemben a szabad demokraták is támogatták.