Másodfokon is megnyerte az [origo] újságírója azt a pert, amelyet a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) segítségével indított tavaly decemberben a gazdasági minisztérium ellen a Gripen-ellentételezés adatainak nyilvánosságáért. A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítélete értelmében a gazdasági minisztériumnak nyilvánosságra kell hoznia, milyen beruházásokat hajtottak végre svéd cégek Magyarországon annak fejében, hogy a honvédség Gripen-vadászrepülőket vásárolt.
Az Orbán-kormány 2001-ben döntötte el, hogy az esélyesnek tartott amerikai F-16-os helyett svéd Gripen-vadászgépeket rendel a magyar légierő számára. A gépek árának 110 százalékát a szerződés értelmében a svéd félnek be kellett fektetnie Magyarországon, illetve exportbővítési lehetőséget kellett teremtenie magyar cégeknek. Két évvel később az MSZP-SZDSZ kormány közel duplájára emelte a szerződés értékét, amiért fejlettebb és a futamidő végén magyar tulajdonba kerülő gépeket rendelt.
Augusztus közepén a Gripen sajtóközleményben tudatta, hogy a Saab/Gripen csoport teljesítette az ellentételezési szerződésben vállalt kötelezettségeit, melynek összértéke 789 millió euró (vagyis 190 milliárd forint). Ennek a 2001-ben kötött megállapodásban megszabott eredeti határideje 2015 volt, vagyis a vadászgépek szállítójának félidőben sikerült letudnia a magyarországi gazdaságélénkítésre szolgáló programot. Ezt a minisztérium ellentételezési bizottsága 2008. március 27-i ülésén jóvá is hagyta - derül ki a Gripen közleményéből.
Az [origo] újságírója 2007-ben perelte be a gazdasági minisztériumot, hogy megtudjuk, pontosan milyen beruházásokat számolt el a svéd fél az ellentételezés részeként. A bíróság másodfokú döntése szerint nyilvános adatokból ez kiderülhet.
Az ítélőtábla keddi ítélete szerint egyértelműen közérdekű adatokról van szó, hiszen a Gripeneket közpénzből szerezték be, és az [origo] újságírója a beszerzéshez nagyon szorosan kötődő adatokat kért. A bíróság szerint a minisztérium törvénytelenül tagadta meg a kért adatok kiadását. Ezért a gazdasági tárcának az ítélet kézhezvételétől számított 15 napon belül nyilvánosság kell tennie azoknak a cégeknek a pontos listáját, amelyek részesültek az ellentételezési programból.
A tárca adatai szerint - mint arra a perben is hivatkozott a minisztérium jogi képviselője - 80 magyar cégről lehet szó. Ha az információk kiadását továbbra is el szeretnék kerülni, akkor még egy lehetőség van: a gazdasági minisztérium felülvizsgálati eljárást indíthat, és egyben kérheti, hogy erre az időre függesszék fel az adatok kiadását.