Öntudatos emberek nem bírják a bűn terhét

Tavaly szinte minden második napra jutott egy önfeljelentés miatt indult eljárás Magyarországon. A legtöbben hirtelen felindulásból elkövetett, súlyos bűnök után keresik önként a bűnhődést, de négy évvel korábban tönkretett autó, bolti lopás és megbánt csalás miatt is adták már fel magukat emberek.

Tavaly a karácsonyi ünnepek után, december 27-én egy budapesti ember besétált a IV. kerületi rendőrfőkapitányságra. Több mint négy évvel korábban rongálást követett el, és feljelentette a társát meg saját magát. 2003 tavaszán a kerület egyik utcájában kromofággal leöntöttek egy személygépkocsit, amiről azt hitték, hogy a ház gondnokáé - vallotta be a rendőröknek. Eljárás indult ellene a több mint félmillió forintos kárt okozó rongálás miatt - írta le az eset részleteit az Országos Rendőr-főkapitányság sajtóosztálya.

2007-ben 172, 2006-ban 225 olyan eljárás fejeződött be, amely az elkövető önfeljelentése után indult a vám-és pénzügyőrségen, a rendőrségen vagy az ügyészségen - derül ki az Egyesített Rendőrségi Ügyészségi Bűnügyi Statisztikából. Ezekben az esetekben a nyomozó hatóság nem tudott arról, hogy bűncselekmény történt, egészen addig, amíg a tettes fel nem adta saját magát.

"Minden embernek van egy saját, személyre szabott érték-és normarendje. Amikor megsérti ezt a rendet, az még nem okoz gondot, csak utána lép föl egy nagyon erős feszültség: hétköznapi nyelven lelkiismeret-furdalás" - mondta Bilkei Pál kriminálpszichológus.

Ezzel kétféleképpen lehet megküzdeni Bilkei szerint: az emberek egy részének segít, ha a társának, barátainak, családjának beszél arról, amit tett. Ők az úgynevezett külső kontrollos emberek, akik úgy érzik, nem ők a felelősek, hanem a sors, valamilyen külső körülmény. Az önfeljelentésre azok a belső kontrollos személyiségek hajlamosak, akikben erősebb a felelősségtudat, így a feszültség is, ami a normasértés után fellép. Őket már nem elégíti ki a tett puszta elmesélése, úgy érzik, büntetést érdemelnek - magyarázta Bilkei az [origo]-nak.

Büntetésre vágyhatott az a miskolci lakos is, aki ellen saját kezdeményezésére indult nyomozás a Miskolci Rendőrkapitányságon. Őt az nyomasztotta, hogy több esetben rábeszélt valakit arra, hogy hitelszerződéseket kössön vele különböző műszaki cikkek megvásárlására, valamint előfizetéses mobiltelefonokat vásároljon, azonban a hitel törlesztőrészleteit, valamint a telefonok előfizetési díját nem fizette ki, és ez nem is állt szándékában. Több mint egymilliós kárt okozott.

De akadt olyan önfeljelentő is, aki kis értékű lopás miatt is megkereste a rendőrséget. Január elején egy ember azzal jelentkezett a XIX. kerületi rendőrkapitányságon, hogy három nappal azelőtt tízezer forint értékben ellopott valamit a Mammut bevásárlóközpontból.

A rendőrségi tapasztalatok alapján az önfeljelentések skálája meglehetősen széles, de az úgynevezett indulati bűncselekmények - emberölés, rongálás, önbíráskodás - után a legjellemzőbb ez a magatartás. Bilkei Pál szerint minél súlyosabb a tett, annál valószínűbb, hogy az elkövető személyesen elmegy a rendőrségre, mert csak így tud a feszültség elől menekülni.

Kevésbé komoly bűnöknél gyakran köztes megoldást választanak a lelkiismeretükkel küzdő elkövetők: névtelen feljelentést tesznek. Betelefonálnak a rendőrségre, elárulják, hogy bűncselekmény történt, de nem mutatkoznak be, és nem fedik fel, hogy ők tették.

Néha az önfeljelentés célja nem a lelkiismeret-furdalás enyhítése, hanem figyelemfelhívás. 2005 tavaszán a Kendermag Egyesület "polgári engedelmességi mozgalom" néven kampányt indított a drogtörvény elleni tiltakozásul, és ennek keretében a szervezet több aktivistája drogfogyasztás miatt feladta magát a rendőrségen. Az egyesület tagjai ezzel arra akartak figyelmeztetni: ha a drogfogyasztást továbbra is bűncselekménynek tekintik, akkor szembe kell nézni azzal, hogy rengeteg "bűnöző" van a rendezett életet élő, dolgozó, tanuló magyar állampolgárok között is. A szóvivőjükre végül 70 ezer forintos pénzbírságot szabtak ki. Szintén drogügyben tiltakozva adta fel magát a Nemzeti Drogstratégia tűcsereprogramjának önkéntese. Vele elnézőbbek voltak a hatóságok, az ügyészség végül megszüntette a kábítószerrel visszaélés miatt indult eljárást.

A rendőrség szerint elvétve ugyan, de előfordul az is, hogy az eljárás során kiderül: az önfeljelentő mégsem követte el azt, amit magára vállalt. Ilyenkor vizsgálják, hogy az illető beszámítható-e.

A kriminálpszichológus szerint aki ártatlan, de mégis azt állítja, hogy bűncselekményt követett el, valószínűleg személyiségzavarban, kisebbrendűségi érzésben szenved. A hamis önfeljelentéssel az a célja, hogy megmutassa a külvilágnak: bátor, hiszen képes volt bűnt elkövetni. Ha valaki beszámítható, és úgy jelenti fel magát ártatlanul, akkor elérheti a célját, amennyiben büntetést akar kiprovokálni. A hatóság félrevezetése miatt eljárás indulhat ellene.