Valószínűleg önszelekciót működtetnek, s ezért eleve csak olyan képzéseket céloznak meg a falusi fiatalok, ahol kisebb a verseny, s ahová alacsonyabb pontszámokkal is be lehet kerülni - írta a keddi Népszabadság. A falusi fiatalok hangsúlyosan kevésbé választják továbbá a budapesti egyetemeket, főiskolákat - állapítja meg Kiss Paszkál szociálpszichológusnak a lapban bemutatott elemzése, amely a 2007-es jelentkezési és felvételi statisztikákon alapul.
A kutatás összesen 96078 diák adatait vetette össze a fölvett 69499 új hallgató adataival, s az eredmények azt bizonyították, hogy a faluról érkezők hátrányba kerülnek - olvasható a cikkben. A felvételin pluszpontot érő nyelvvizsgát a városiak 45 százaléka, a községből érkezőknek csak a 34 százaléka tudta felmutatni, igaz, a hátrányos helyzet miatt járó többletpont esetében fordul a kocka: a községbeliek 9,3 százaléka, a városiaknak pedig csak 4,9 százaléka kapott ezért pluszpontot.
A falusiaknak a szakterületük kiválasztásában is nagyobb rugalmasságra van szükségük, hiszen közülük többnek kellett módosítania eredeti elképzelésein, azaz nagyobb arányban jutottak be más szakra vagy szakterületre, mint amit első helyen jelöltek meg.