Gyurcsány-show dobhatja fel az MSZP lelkigyakorlatát

Eredetileg stratégiaidöntés-hozó ülésnek szánták az MSZP szombati rendkívüli kongresszusát, amely végül az összetartást demonstráló lelkigyakorlattá válhat. A pártvezetés egy része össze sem akarta hívni, nehogy felmerüljön az új választások kiírásának gondolata. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök azonban egy szocialista képviselő szerint mindig képes meglepetést okozni.

"Feri mindig tud meglepetéseket okozni, a múltkor is mi lett?!" - mondta az [origo]-nak az MSZP szombati, rendkívüli kongresszusa előtt egy budapesti szocialista képviselő. A névtelenséget kérő politikus arra emlékeztetett, hogy a legutóbbi, március 29-i pártértekezletet is csak gőzkieresztő összejövetelnek szánták, mégis az lett a koalíciós szakítás kezdete, hiszen Gyurcsány Ferenc miniszterelnök ott jelentette be, meneszti az SZDSZ-es Horváth Ágnes egészségügyi minisztert.

A szombati kongresszus zárt ajtók mögött tanácskozik, csak Gyurcsány délutáni záróbeszéde, illetve a Szekeres Imre elnökhelyettes vezetésével fogalmazott kongresszusi nyilatkozat elfogadása lesz nyilvános. Ez a tervek szerint egészen 2020-ig vázolja fel a párt által követendő utat, amit az MSZP-ben sem vesz mindenki komolyan, hiszen jelenleg az sem biztos, mi lesz a jövő héten. "Ha valaki nem tud semmit mondani, mond valami nagyot, valami meglepőt, hogy felfigyeljenek rá" - értékelte a kongresszusi határozat előkészítését a párt egyik, névtelenséget kérő megyei vezetője.

"Teljesen mindegy, miért hívták össze, most új helyzet van, itt a világgazdasági válság" - mondta az [origo]-nak Géczi József Alajos, Csongrád megyei képviselő, aki szerint a szocialisták egyébként is szeretnek "lelkigyakorlatokat" tartani. Géczi szerint az összetartás demonstrálása mellett fontos, hogy a párt képes legyen valamilyen választ adni a válságra. Péntek reggel már Szekeres is hasonló módon pontosította elképzeléseit, a TV2 reggeli műsorában azt mondta, a válság miatt "rövid távú ügyekben is a társadalomhoz kell fordulni".

Akarták is meg nem is

Gyurcsány szeptember 8-án, az MSZP frakcióülésén jelentette be, hogy rendkívüli kongresszus összehívását kezdeményezi szeptember 27-re, hogy a párt legfőbb szerve döntsön a kialakult politikai helyzetről. Három nappal korábban ugyanis az SZDSZ ügyvivői testülete úgy döntött, csak a szakértői - vagyis Gyurcsány nélkül felálló - kormányról kíván tárgyalni a szocialistákkal.

Az MSZP elnökségének egyik, névtelenséget kérő tagja szerint szeptember elején több vezető szocialista politikusban is komolyan felmerült, hogy engedni kellene a szabad demokraták követelésének, és a koalíció helyreállításáért cserébe vállalni kellene a kormányfőcserét. Ebben a helyzetben Gyurcsány úgy döntött, az elnökséggel szemben a kongresszushoz fordul támogatásért és legitimációért.

A kormányfő akkor azt mondta, a küldötteknek három alternatíva közt kell választaniuk: egyetértenek a Fidesszel, és támogatják a parlament feloszlatását, illetve az előre hozott választások kiírását; elfogadják Fodor Gábor SZDSZ-elnök ultimátumát, és a jelenlegi kormány helyére egy új kormányt állítanak; a jelenlegi kormányt támogatva megpróbál társadalmi és parlamenti többséget szerezni a Megegyezés programjához.

Az öregeknek nem tetszett

Az elnökség nem vette jó néven, hogy Gyurcsány váratlanul bedobta a kongresszus ötletét - mondták az [origo]-nak még szeptemberben név nélkül nyilatkozó szocialista vezetők. Az elnökség egy részének - egy fiatal MSZP-s vezető szerint az "öregeknek" - nagyon nem tetszett az előre hozott választások lehetőségének felvetése és az, hogy Gyurcsány az ő megkerülésükkel akar politizálni.

Hasonló volt a helyzet, mint a március 29-i pártértekezlet előtti napon, amikor az MSZP elnökségének ülésén Gyurcsány Ferenc felajánlotta a rendkívüli tisztújítás lehetőségét. Ez nem csak új elnökválasztást jelentett volna, hanem a teljes pártvezetés újraválasztását is, amit az elnökségből csak négyen támogattak, hiszen - ahogy egy forrásunk akkor fogalmazott - senki nem lehetett benne biztos, hogy a választás után is meglesz-e a széke.

Időközben meg is változott a helyzet, hiszen az SZDSZ már nem akarja mindenáron Gyurcsány fejét - mondta az elnökség egyik tagja. Mivel azonban a kongresszust már beharangozták, nem lehetett visszakozni, az elnökség csak annyit tehetett, hogy két héttel későbbre, október 11-re tolta az időpontot, illetve nem lesz szavazás Gyurcsány három alternatívájáról, sem a Megegyezésről, csak a Szekeres-féle nyilatkozatot fogadják el.

A válság nagykoalícióért kiált

"A három alternatívából két és fél már elszállt" - értékelte a helyzetet az [origo]-nak Szanyi Tibor országgyűlési képviselő, aki Útkeresés címen saját javaslattal állt elő a kongresszusra. A parlamentet nem oszlatták fel, a szakértői kormányt sem akarja már senki, de nehéz lenne megmondani azt is, hogy mi az a program, amit tovább kíván vinni a párt - mondta az [origo]-nak Szanyi, aki szerint a kongresszusnak épp a programadás lenne a legfontosabb feladata.

"Most van itt a pillanat, amikor 5-10-15 kérdésben nagykoalíciót kell kötni" - mondta Szanyi, aki szerint a fenyegető gazdasági válság miatt a politikai erőknek sürgősen megállapodásra kellene jutniuk néhány alapvető kérdésben. "Ez nem az a környezet, amikor mi békésen hülyéskedhetünk" - mondta a képviselő. Szerinte a legfontosabb, hogy egy, tízszázalékos adókulcs fejében ajánlott adóamnesztiával haza kellene csábítani a külföldön elrejtett vagyonokat, amelyek nagyságát 1500 milliárd forintra teszi.

Gyakran rendkívüli

Az elmúlt több mint négy évben az MSZP többször is tartott rendkívüli kongresszust, ezek többsége Gyurcsány erősödését hozta. 2004. augusztus 25-én például rendkívüli pártkongresszus döntött arról, hogy Gyurcsány Ferenc addigi gyermek-, ifjúsági és sportminiszter legyen az új miniszterelnök a lemondott Medgyessy Péter helyett.

2004. október 15-16-án újabb soron kívüli tisztújító kongresszus választotta Hiller Istvánt pártelnökké, az elnökhelyettes Szekeres Imre lett. A tanácskozás megszavazta az új pártprogramot, és módosította az alapszabályt is. 2005. április 15-én az államfőjelölő kongresszuson Szili Katalint, az Országgyűlés elnökét választották meg a küldöttek a párt köztársaságielnök-jelöltjének. Gyurcsány ezen a kongresszuson hirdette meg a Száz lépés programját.

A 2005. június 11-i rendkívüli kongresszus fő témája a szocialisták vereségével végződött államfőválasztás volt, amelyen Sólyom Lászlót lett a köztársasági elnök. A kongresszus bizalmat szavazott a pártvezetésnek, és nyilatkozatban állt ki a koalíciós kormányzás folytatása mellett. A 2006. október 21-i, az őszödi beszéd kiszivárgása után tartott rendkívüli helyzetértékelő kongresszuson a párt kiállt Gyurcsány mellett, aki itt jelentette be, hogy indulni kíván a pártelnöki posztért.