A rendőrfőkapitány és egy ördögi kör címmel hosszú cikkben foglalkozott szerdán a miskolci rendőrfőkapitány ügyével a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ). A német konzervatív napilap szerint Pásztor Albert - hivatalából történt - átmeneti eltávolítása hatalmas hullámokat kavart. A lap részletesen beszámolt az eset körülményeiről, hogy kik és miért álltak ki a kapitány mellett.
A FAZ szerint Pásztor "példamutató magatartásáért" dicséretet kapott "a cigánybűnözés elleni harcot" zászlajukra tűző szélsőjobboldali csoportoktól is. A Jobbik, illetve annak félkatonai szervezetének a Magyar Gárdának a Sopron melletti Ivánban tartott nagygyűléséről is írt, amelynek résztvevői "egyes csoportok helyi betöréseire, lopásaira és antiszociális magatartására" figyelmeztettek, és dicsérték Pásztort azért, hogy volt bátorsága a nyilvánosság előtt beszélni "a kizárólag romák által elkövetett bűncselekményekről".
A lap szerint a legnagyobb magyarországi etnikai kisebbséget jelentő, 700 ezres cigányság már évek óta szélsőjobboldali csoportok akcióinak középpontjában áll. A gárda többnyire olyan helységeken vonul keresztül, amelyekben magas a roma lakosság aránya. Eddig nem történt olyan eset, amely a gárdatagok által alkalmazott erőszakra utalt volna, a csoport felvonulásaival inkább pszichikai erőszakot, illetve nyomást akar demonstrálni - írja a FAZ. Ezzel ugyanakkor lejáratja a rendőrséget mint az egyetlen törvényesen erőszakot gyakorolható szervet és rajta keresztül az államot is.
A lap felidézi a tavaly ősszel, egyes romák lakta településeken végrehajtott támadásokat és rasszista háttér gyanúját keltő gyilkosságokat, amelyekről végül kiderült, hogy "közönséges bűncselekmények" voltak.
A FAZ szerint Gyurcsány Ferenc miniszterelnök két éve egy romák integrációjával foglalkozó konferencián amellett érvelt, hogy a kérdést ne nemzeti, hanem nemzetközi ügyként kezeljék, és tegyék európai üggyé a romák társadalmi integrációjáért folyó harcot. Magyarország elnöki szerepet tölt be "A roma integráció évtizede" elnevezésű programban, amelyben Horvátországgal, Bulgáriával, Romániával, Szerbiával, Macedóniával, Montenegróval, továbbá Csehországgal és Szlovákiával együtt 2015-ig közös erőfeszítéseket vállalt a romák képzésének és foglalkoztatásának támogatására.
Eközben Magyarországon a 400 ezer munkaképes roma egynegyedének van csak tényleges munkája, és a többi országban is hasonló a helyzet. A magyarországi romáknak csak szűken kétharmada fejezi be az általános iskolát, mindössze 1,8 százalékuk teszi le az érettségit, és 0,2 százalékuk tesz szert valamilyen főiskolai végzettségre. Ebből fakadóan nemcsak a munkanélküliség magas a romák körében, de nagy a kilátástalanság is, amelynek következményeként növekszik a bűncselekmények elkövetésére való hajlam, ez pedig erősíti a cigánybűnözés kliséjét. Ebből az ördögi körből pedig a magyarországi szélsőjobboldal húz hasznot - írta a Frankfurter Allgemeine Zeitung.