A rasszizmus és a gyűlöletkeltés elleni törvény meghozatalát javasolja a parlamentnek és a kormánynak a Magyar Zsidó Kongresszus vasárnapi állásfoglalásában. A szervezet szorgalmazta: ha szükséges, az Alkotmányt is módosítsák, hogy "a gyűlölködők ne érezzék háborítatlan otthonuknak ezt a hazát".
Hozzátették: Magyarországon ezzel kapcsolatban nem csak jogszabályok nincsenek, de a bíróságok sem ismerik fel az ilyen cselekmények valós társadalmi veszélyességét. A dokumentum arra kéri a polgármestereket és az iskolaigazgatókat, hogy ők is álljanak ki a rasszizmus, az idegengyűlölet és az antiszemitizmus ellen.
Az állásfoglalás szerint az utóbbi időszakban Magyarországon egyre növekszik a nyílt gyűlölködést szítók száma, ami a társadalmi béke végleges megromlásával fenyeget. Különösen nagy veszélyként említették, hogy egyes szélsőséges csoportok megkísérlik az ifjúságot a kisebbségek ellen fordítani.
A kormány már négyszer próbálkozott meg a gyűlöletkeltő megnyilatkozások szankcionálásával. 2003-ban és 2008 februárjában a büntető törvénykönyv, 2008 októberében pedig a polgári törvénykönyv módosításával próbálkozott a kormány, de azokat az Alkotmánybíróság mindhárom kísérletet alkotmányellenesnek minősítette. Az Országgyűlés november 10-én ismét elfogadott egy gyűlöletbeszéd elleni jogszabályt, Sólyom László köztársasági elnök azonban november végén az Alkotmánybírósághoz fordult miatta.