Segítséget kérnek az adósságokkal bajlódó egyetemek

Az oktatási miniszterhez fordult segítségért több egyetem, mert nehéz helyzetbe került a PPP-konstrukcióban - a magán- és a közszféra együttműködésével - felvett, euróalapú hitelek megugrott törlesztőrészletei miatt. Az állam ugyan fizeti a részletek felét, de a kormány kikötött egy felső korlátot, amelynél többet nem hajlandó fizetni. Ez azt jelenti, hogy jelentős forintromlás esetén egy bizonyos szint felett már csak a felsőoktatási intézmény viseli a válság miatti pluszterheket - írja a Magyar Nemzet.

Az oktatási miniszterhez fordulnak segítségért az egyetemek, mert az intézmények többsége nagyon nehéz helyzetbe került a PPP-konstrukcióban - a magán- és a közszféra együttműködésével - felvett, euróalapú hitelek óriásira duzzadt törlesztőrészletei miatt - írja a Magyar Nemzet.

A PPP programmal az intézmények több egyetemi épületet, kollégiumot hoztak létre, illetve újítottak fel magánbefektetők kölcsönéből, amit az iskolák húsz éven keresztül törlesztenek a beruházónak. Ráadásul a törlesztés két évtizede alatt az iskola csak bérli a befektetőtől az épületet. A futamidő lejárta után azonban még mindig nem kerül az egyetemek birtokába az épület, azt meg is kell vásárolniuk a vállalkozótól.

Már a forintválság előtt is úgy számoltak, hogy két évtized alatt a beruházási költség háromszorosát fizeti ki az egyetem a befektetőnek, az árfolyam romlása pedig még ennél is sokkal rosszabb helyzetet teremtett. A PPP-s konstrukciók euróalapúak. Ha a forint jelentősen gyengül, akkor drasztikusan megnőnek a törlesztőrészletek. Ez már be is következett, és a pluszterhek már csak állami beavatkozással kezelhetőek, ezért az oktatási miniszterhez fordultak segítségért - mondta a Magyar Nemzetnek Rudas Imre, a Magyar Rektori Konferencia (MRK) elnöke.

Rudas szerint a legnagyobb bajban azok az intézmények vannak, amelyek bevételeikhez képest nagyon nagy beruházást vállaltak fel, de szerinte a nagyokat is érzékenyen érinti a költségnövekedés. Rudas, aki egyben a Budapesti Műszaki Főiskola rektora is egyben, azt mondta: saját törlesztőrészletük 20 százalékkal nőtt, vagyis az eddigi évi 200 millió helyett 240 millió forintot kell kifizetniük.

Az MRK elnöke elmondta: a részletek felét az állam fizeti, ez vonatkozik a többletfizetésre is. Ám a PPP-szerződésekben az állam kikötött egy felső korlátot, amelynél többet nem hajlandó fizetni. Ez azt jelenti, hogy jelentős forintromlás esetén egy bizonyos szint felett már csak a felsőoktatási intézmény viseli a válság miatti pluszterheket - írja a Magyar Nemzet. Rudas közölte: már egyeztettek a rektorok arról, hogy milyen segítséget kérnek majd az államtól, és folynak a tárgyalások a minisztériummal is, de konkrétumokat csak február 24-i MRK ülése után mond.