Titkos tanulmánnyal álltuk útját a GM-kukoricának

Egy tanulmányra hivatkozva harcolta ki a magyar kormány Brüsszelben, hogy továbbra se kelljen beengedni a magyar termelésbe egy génmódosított kukoricafajt. A tanulmány a környezetvédelmi minisztérium szerint megállapította, hogy a négy ország kivételével az egész EU-ban termeszthető kukorica súlyosan károsítaná környezetét. Egy korábbi vizsgálatból azonban az derült ki, hogy a kukoricafaj termesztése nem veszélyes. A kormány szerint ez a kutatás nem volt teljeskörű.

Továbbra sem lehet Magyarországon génmódosított kukoricát termeszteni - döntöttek hétfőn az Európai Unió környezetvédelmi miniszterei. A határozatot komoly diplomáciai sikernek könyvelte el a kormány. Különösen a KVvM volt büszke, közleményükben azt írták: "a környezetvédelmi tárca szerepe különösen fontos az ügyben, hisz a moratóriumot annak idején környezetvédelmi indokok alapján hozták."

Bár az EU engedélyezte a genetikailag módosított (GM) növények termesztését, Magyarország 2005-ben elzárkózott ettől. Egy tagállam akkor utasíthatja vissza a GM-növények termesztését, ha bizonyítani tudja, hogy az káros hatásokkal jár. Magyarország 2005 után, hétfőn újra sikerrel győzte meg erről a tagállamokat, a 27-ből mindössze 4-en - Nagy-Britannia, Hollandia, Svédország és Finnország - szavaztak ellenünk.

A kormány egy nem nyilvános tanulmányra hivatkozva állította azt, hogy Magyarországon káros hatásokkal járna a GM-kukorica termesztése. A hétfői döntés előtt a kormány ezt elküldte a tagállamoknak, illetve az EU élelmiszerbiztonsági hivatalának (EFSA). Rodics Katalin, a környezetvédelmi tárca főosztályvezető-helyettese az [origo]-nak azt mondta, a 2005-ös tilalmi kérvénynél is ezt küldtük el az EU-nak, azóta ezt újabb kutatásokkal frissítették.

A tanulmányt a tárca megbízásából a MTA Növényvédelmi Kutatóintézetének vezetésével készítette, a 2005-07-es tanulmány azért nem nyilvános, mert abban publikálatlan eredmények vannak. Rodics szerint a dokumentum - amelyről egy féloldalas összefoglalót küldött el a minisztérium az [origo]-nak - csak a kutatóintézet hozzájárulásával hozható nyilvánosságra, az intézet egyik munkatársa viszont azt közölte, hogy a tárca a megbízó - amely a tanulmányért több mint 10 millió forintot fizetett -, így a minisztérium dönthet a közzétételről.

A tanulmány a Monstano által kifejlesztett Mon810 nevű kukoricát vizsgálta, az EU eddig egyedül ennek a termelését engedélyezte - mondta Rodics. A kukorica a genetikai beavatkozás miatt olyan rovarölő szert termel, amely távol tartja a kukoricamolyt. Az osztályvezető szerint a tanulmány főbb megállapításai: a kukorica több méreganyagot termel, mint ami a hagyományos permetezéssel a környezetbe juttatható, hatására csökken a talaj termékenysége, nem csak a kártevőkkel végez, hanem olyan védett lepkefajokkal, mint a nappali pávaszemlepke. Rodics szerint a tanulmányra azért volt szükség, mert ehhez hasonló vizsgálatokat korábban nem végeztek Magyarországon.

A gödöllői Szent István Egyetem Növényvédelmi Intézete az MTA-val együttműködve 2001-2003 között már végzett hatásvizsgálatokat a Mon810-ről. A kutatást - amelyben holland, olasz, német és svájci egyetemek is részt vettek - az Európai Unió finanszírozta. A vizsgálat akkor arra jutott, hogy a Mon810 a kukoricamolyon és a gyapottok-bagolylepkén kívül más, a kukoricában élő élőlénylényre - katicafélékre, pókokra, lepkehernyókra, földibolhákra, futóbogarakra - nem volt hatással. A Szent István Egyetem azonban az [origo]-nak megjegyezte, vizsgálatuk nem terjedt ki a környező élőhelyekre, vagy a talajban élő más szervezetekre.

A környzetvédelmi minisztérium szerint mivel a Szent István Egyetem kutatása nem volt teljeskörű, így szükség volt egy újabb vizsgálatra. Ráadásul a tárca azt is nehezményezte, hogy a Monsanto korábbi kutatásai nem tárták fel az összes olyan lehetséges veszélyt, amelyet a Mon810 magyarországi termesztése rejthet. A Monsanto helyett ezeket a vizsgálatokat a kormánynak kellett, adófizetők pénzéből elvégeznie - fogalmazott a minisztérium. Czepó Mihály, a Monsanto Hungária engedélyezési vezetője az [origo]-nak azt mondta, több kutatást is finanszíroztak, többek között a halak GM-takarmányozását is vizsgálták.

A GM-kukorica termesztését mind az öt parlamenti párt elutasítja. Az erről szóló állásfoglalást február 24-i ülésén az Országgyűlés környezetvédelmi és mezőgazdasági bizottságának együttes ülése is megerősítette. A termesztést a környezetvédő civil szervezetek mellett Sólyom László köztársasági elnök is ellenzi. A GM-élelmiszerek hazai elutsításának oka: nem tudni, hogy a fogyasztás 20-30 év múlva járhat-e egészségügyi kockázattal, vagy sem.

A környezetvédelmi tárca szerint a hétfői döntésben - a magyar kormány erős lobbija mellett - annak volt szerepe, hogy az EU-ban sem élveznek nagy támogatottságot a GM-élelmiszerek. Az Európai Parlament február 17-én utasított el két újabb GM-kukorica termesztésére vonatkozó engedélyt. Az Európai Unió 2004-ben csak a WTO nyomására járult hozzá, hogy az USA által kifejlesztett GM-termékek megjelenjenek az uniós piacon. Ezt azonban több tagország, főként a nagy kukoricatermelők, nem voltak hajlandók tudomásul venni.

Magyarország - az EU második legnagyobb kukoricatermelője - mellett Franciaország, Görögország és Ausztria vezetett be tilalmat a GM-növényekre. Főként arra hivatkozva, hogy a hagyományos kukoricát drágábban el lehet adni. Hétfőn az osztrák tilalmat szintén jóváhagyták, a többi tagállamban érvényes tiltásról később döntenek.