Szombaton a Magyar Gárda részvételével szélsőséges csoportok tartottak tüntetést a budai Várban, a német nagykövetség előtt. A 200 fős demonstráción felszólalt Dósa István, a gárda főkapitánya, aki arról beszélt, hogy a holokausztból semmi sem igaz. Még petíciót is írtak a német követségnek, azonban azt senki sem vette át.
Hiller István kulturális miniszter hétfőn a parlamentben kezdeményezte, hogy nyilvánítsák bűncselekménnyé a holokauszt - hatmillió zsidó megölését a második világháborúban - tagadását. Ehhez az összes képviselő támogatását és közös konszenzusos döntést kért.
A Fidesz-frakció "vizsgálóbizottság létrehozását kezdeményezi annak tisztázására, hogyan fordulhatott elő, hogy a rendőrség feloszlatás helyett tudomásul vette és biztosította neonáci szervezetek demonstrációját". A Répássy Róbert képviselő által aláírt közlemény szerint a rendőrségnek fel kellett volna oszlatnia a rendezvényt. Közleményében Draskovics Tibor rendészeti miniszter felelősségét firtatja az ellenzéki párt.
Hétfőn a BRFK közösség elleni izgatás gyanújával eljárást indított két szónok ellen. "A rendezvényen elhangzott beszédek tartalma alapján a BRFK büntetőeljárást indított közösség elleni izgatás bűntett gyanúja miatt D. István és D. Endre János ellen" - közölte a rendőrség.
Lendvai Ildikó, az MSZP elnöke még vasárnap azt mondta, pártja kegyelettel emlékezik a holokauszt áldozataira, és tiltakozik az ő emléküket meggyalázó szombati náci demonstráció ellen. Lendvai is kérte a rendészeti minisztert és a rendőrséget, hogy "vizsgálják meg azt is, megsértették-e a rendezők a magyar alkotmányt és a demokrácia jogszabályait a rendezvénnyel".
A pártelnök a hétfői parlamenti ülésen is felszólalt ez ügyben. Szerinte "egy láncszem brutális világossággal látszott ezen a demonstráción": a Jobbik által alapított Magyar Gárda és a tüntető neonácik között van szervezeti és személyes átfedés.
Gusztos Péter, az SZDSZ frakcióvezető-helyettese szerint szombaton a Jobbik egy újabb határt lépett át, hiszen, mint mondta, "magánhadserege az auschwitzi koncentrációs tábor kiforgatott jelmondatával tüntetett, és így tagadta a holokausztot".
Valki László nemzetközi jogász szerint egy 1965-ös nemzetközi szerződést sért meg Magyarország azzal, hogy nálunk még nem bűncselekmény a holokauszttagadás. A faji megkülönböztetés tilalmáról szóló egyezmény 4. cikke szerint többek között a holokausztot tagadó szervezeteket is betilthatnák a magyar hatóságok. Ha pedig egy részes állam nem él ezekkel a felhatalmazásokkal, szintén jogsértést követ el, hiszen nem védi a joggal való visszaélés sértettjeit - mondta Valki.
A neonáci tüntetés ellen civil szervezetek is tiltakoztak. A Magyar-Zsidó Szabadságharcosokért Emlékbizottság szintén az állami szervektől várja annak tisztázását, miért engedték meg a tüntetést. Az MSZP-hez közel álló ifjúsági szervezet, a Societas - Új Mozgalom "felháborítónak tartja, hogy a Magyar Gárda nevű szánalmas szerveződés szombaton tagadta a holokausztot, valamint gúnyt űzött az auschwitzi koncentrációs tábor jelmondatából" - írták hétfői közleményükben.