Átragasztották a volt III/II-es SZDSZ-es plakátjait

Leragasztották azokat a csepeli óriásplakátokat, amelyeken Kál Károly, a XXI. kerület SZDSZ-elnöke volt látható, miután kiderült, hogy a politikus a szocializmus alatt III/II-es kémelhárítóként dolgozott. Az eset különösen kínos az SZDSZ számára, miután a párt tiltakozott az ellen, hogy a szocialisták egy szintén korábbi III/II-es tisztet juttattak a fővárosi közgyűlésbe.

Új plakátot ragasztottak az eredetileg Kál Károlyt, az SZDSZ XXI. kerületi elnökét ábrázoló politikai hirdetésre szerdán, miután ráirányult a figyelem a politikus III/II-es múltjára. A Csepel.info nevű fideszes blog írt arról, hogy Kál korábban húsz éven keresztül dolgozott a Belügyminisztérium III-as főcsoportfőnökségén, illetve a Nemzetbiztonsági Hivatalnál mint kémelhárító, amire maga a politikus ugyan nem reagált, de saját pártjának kampányfőnöke, Horn Gábor is tényként kezelte az információt.

Horn Gábor, az SZDSZ európai parlamenti választási kampányfőnöke az Info Rádiónak azt mondta, az SZDSZ alapszabályában nincs rögzítve, ki lehet a párt tagja, és nincs hatásuk a helyi csoportok munkájára. Horn az MTI-nek hétfőn azt mondta, hogy az említett plakátok nem a központi, hanem a kerületi kampány részei, és ő is csak a sajtóból értesült arról, hogy azokon Kál Károly szerepel.

Az eset kínos az SZDSZ számára, miután nemrég épp a párt egyik vezető politikusa, Demszky Gábor főpolgármester tiltakozott az ellen, hogy a szocialisták egy szintén korábbi III/II-es tisztet, Kivágó Iván Györgynét juttatták a fővárosi küzgyűlés egyik megüresedő helyére. Kivágóné végül épp a személyét ért támadásokra hivatkozva le is mondott a mandátumáról, közvetlenül az után, hogy megszavazta a főváros költségvetését.

Demszky sajtófőnöke, Czuk Dorottya az MTI-nek kedden a Kál-üggyel kapcsolatban azt mondta, a főpolgármesternek nincs beleszólása, hogy a csepeli SZDSZ kit jelöl helyi képviselőnek, de Kál Károly vagy bármely hozzá hasonló múlttal rendelkező ember fővárosi közgyűlési tagságát vagy országgyűlési képviselőjelöltségét semmiképpen nem támogatná. Czuk hozzátette, a főpolgármester szerint ha 1990-ben elfogadja a parlament a Hack Péterrel együtt beterjesztett ügynöktörvény-javaslatát, ma nem kéne egykori állambiztonsági tisztek vagy volt ügynökök előbukkanásával szembesülni a legkülönbözőbb posztokon.