Nem mer huzakodni a dohányosokkal a politika

Máig nem tiltották ki a cigizőket a kocsmákból, éttermekből, játszóterekről, pedig az erről szóló javaslat már 2007-ben elkészült. Még az EU-nak is megígértük, hogy 2009-ben a nyilvános zárt helyeken már tilos lesz rágyújtani. A két korábbi kormánypárt azonban megijedt, az azóta elbukott egészségügyi reform mellett nem merték még a dohányosokat és a cigiző vendégek elvesztése miatt izguló vendéglátósokat is hergelni. Most előkerült egy félkész, jelentősen megszelídített javaslat, de még ennek az elfogadása sem biztos.

Furcsa választ kaptunk az Egészségügyi Minisztériumtól (EüM), amikor a 2008 elején készként beharangozott, de azóta sem látott dohányzásellenes törvényről érdeklődtünk. Ez a törvénymódosító javaslat sok más intézkedés mellett az összes szórakozóhelyről, kocsmából, vendéglőből, munkahelyről kitiltotta volna a cigarettát, azonban máig nem nyújtották be. Az EüM válasz helyett a parlament egészségügyi bizottságához irányította az [origo]-t, holott egy ilyen törvény előkészítése alapesetben a minisztérium dolga.

A nemdohányzók védelméről szóló törvényt a korábban beharangozott tervek szerint úgy alakították volna át, hogy minden zárt nyilvános helyen, illetve a munkahelyeken, játszótereken és aluljárókban megtiltották volna a cigarettázást. "2008 elejére kész törvényszövegünk volt, 2007 nyarán az összes egyeztetést lefolytattuk" - mondta az [origo]-nak Horváth Ágnes korábbi egészségügyi miniszter. "Teljes tilalmat akartunk a munkahelyeken, minden közintézményben, a kórházakban. Elriasztó fényképeket is szerettünk volna a cigarettásdobozokra." Horváth tavaly februárban azt ígérte, hogy egy hónappal később benyújtják, májusra elfogadják a törvényt, így 2009-ben már nem lehetett volna rágyújtani zárt nyilvános helyen.

Ezzel Magyarország teljesítette volna az Európai Bizottságnak (EB) tett ígéretét. Magyarország ugyanis csatlakozott az EB Dohányfüstmentes Európáért című kezdeményezéséhez, amely szerint 2009-re a tagállamok többségében szigorúan korlátozni kell a dohányzást az éttermekben, kávézókban, sörözőkben. Az Európai Unió 27 tagállama közül ma 14-ben tilos rágyújtani közterületen, beleértve az éttermeket és a bárokat is.

A törvény azonban eltűnt, a javaslat sosem került a parlament elé. A Népszabadság tavaly nyáron írt arról, hogy a nemdohányzók védelméről szóló - 1999-ben született - törvény módosítását levették a napirendről. Az egészségügyi tárca ezt cáfolta, mondván, "a tárca fontos kérdésnek tekinti a nemdohányzók védelméről szóló törvény szabályozását. A minisztérium jogalkotási tervében továbbra is szerepel a módosítás, jelenleg zajlanak az egyeztetések" - bizonygatták az Index érdeklődésére, törvényt mégsem nyújtottak be tavaly.

A módosítás politikai döntés miatt került le a napirendről tavaly tavasszal. A háttérben ugyanis a két kormánypárt, az MSZP arra jutott, hogy a többiztosítós rendszer bevezetése, tehát az azóta népszavazáson elbukott egészségügyi reform mellé túl rizikós lenne bevállalni a dohányzás kitiltását a nyilvános helyekről, mert túl nagy indulatokat váltana ki - mondta Horváth Ágnes. "Még a kormánypártban sem volt biztos az egységes támogatás, nemhogy az ellenzékben" - fogalmazott.

"Ne csináljátok"

Az óvatosságot valóban indokolja, hogy a dohányzás kiszorítása a nyilvános helyekről egész iparágak érdekeit sérheti. Bár a magyarok gyakorlatilag haramada dohányzik, és Magyarországon évente több mint kétezren halnak meg a passzív dohányzás miatt (erről lásd keretes írásunkat), a különféle megelőző intézkedések a dohányipar mellett a vendéglátóipar érdekeit is sértik. A cigaretta után befolyó jövedéki adóbevétel esetleges visszaesése pedig az államnak is érzékeny veszteség lenne.

A különböző érdekcsoportok a parlamentben is megjelennek, az [origo] által megkérdezett egészségpolitikusok szerint azonban nem feltétlenül nyíltan. Horváth Zsolt a Fidesz-kormány államtitkáraként részt vett az 1999-es nemdohányzók védelméről szóló törvény megalkotásában. Szerinte sokatmondó, hogy a törvényt "nem a szigorú frakciófegyelem mentén szavazták meg" a képviselők. Köztük is vannak ugyanis olyanok, akik inkább az iparban, a vendéglátásban, a jövedéki adóbevételekben érdekeltek.

Schvarcz Tibor (MSZP), a parlament egészségügyi bizottságának alelnöke szerint a lobbi nem úgy jelenik meg, hogy a dohányipar képviselői bekopognak az egészségpolitikusok ajtaján. Inkább egyes képviselők - akik a turizmusban, vendéglátásban érdekeltek - jelzik, hogy "ne csináljátok", vagy közlik, hogy nem támogatják a szigorításokat.

A dohánycégek is jelzik véleményüket a politikusoknak. Látványosan járt például a dohányzó képviselők kedvében a British American Tobacco, amelynek magyarországi csoportja 2007 decemberében drága bőrfotelekkel, kanapékkal, asztalokkal, székekkel és sárgaréz hamutartókkal újította fel az Országház dohányzótermét. Horváth Ágnes szerint a törvény miatt a parlamentet kerülgették a dohánycégek, de a minisztériumnál is voltak jelei annak, hogy hirtelen megélénkült az iparág. Amikor a törvénymódosítás készült, elszaporodtak az EüM-nél a levelek, amelyekben a cégek azt bizonygatták, önként is sokat tettek a dohányzás visszaszorításáért - emlékezett vissza Horváth Ágnes.

Schvarcz szerint a törvénymódosítás elleni küzdelemben a dohánylobbinál - amely szerinte "körmönfontabb módszereket alkalmaz" - erősebb volt a vendéglátóipari lobbi. A vendéglátósok a forgalom visszaesésére hivatkoztak, ami akár reális félelem is lehet. (Erről bővebben itt olvashat.) Horváth Ágnes szerint viszont a vendéglátósok esetében nagyon nehéz egységes lobbiról beszélni, hiszen más az érdeke annak a kis kávézónak, amelynek nincs pénze elszívóra, ezért önként kitiltja a dohányzást a területéről, és más egy nagy szórakozóhelynek, amely azt gondolja, hogy csak így marad meg a vendégköre. A korábbi miniszter szerint igazi dilemma a kérdés, hiszen mindenkinek joga van egészségtelenül élni, de nincs joga mások egészségét veszélyeztetni - márpedig ez történik a jelenlegi szabályok szerint a zárt nyilvános helyeken.

Lájtos változat

Az elmúlt egy év Schvarcz Tibor szerint egyeztetésekkel telt el, részleteket azonban nem árult el. Nem volt konszenzus, és kívülről "komoly felháborodást" tapasztaltak - indokolta a késlekedést. A hosszú szünet után Kökény Mihály (MSZP), az egészségügyi bizottság elnöke a testület szerdai ülésén azt javasolta, az öt párt egyetértésével bizottsági javaslatként terjesszék elő a nemdohányzók védelméről szóló törvény módosítását, amelyhez már egy előzetes szöveg is készült.

"Ötpárti javaslat kell, különben nem lesz hiteles a társadalom felé" - mondta Schvarcz. Az MSZP politikusai ezért szeretnék, ha közös, bizottsági javaslatként kerülne a parlament elé a változtatás. A fideszes Horváth Zsolt viszont azt mondta, nem érti "a politikai huzavonát", vagyis azt, hogy miért visszakozott korábban a kormány, és miért állt elő az MSZP most egy újabb javaslattal. A Fidesz azt várja, hogy legyen egy kész törvénytervezet - tette hozzá.

Az előzetes törvényszöveg a korábbinál jóval enyhébb szabályokat tartalmaz, Schvarcz és Horváth is a "lájtos" jelzővel illette. Eszerint a jövőben a kiskocsmákban és kávézókban megengednék a dohányzást, a melegkonyhás vendéglátóhelyeken, tehát az éttermekben azonban nem. Tilos lenne dohányozni ezen kívül aluljárókban, játszótereken, buszmegállókban, vasútállomásokon, és más tömegközlekedési eszközök megállóiban, valamint ötméteres körzetükben. Megtiltják a cigarettázást a vonatokon is, a munkahelyeken és a kórházak egy részében azonban továbbra is lehet majd kijelölt dohányzóhely.

A terv szerint a cigarettásdobozokra a jövőben ijesztő képek is kerülnének, és emelkedne a tiltott helyen dohányzásért kiszabható bírságok összege is. Ezen kívül megnehezítenék a cigarettához való hozzáférést is: a száz négyzetméteresnél nagyobb területű szupermarketekben, boltokban csak elkülönített helyiségben, a kisebb boltokban pedig csak a pénztárnál vagy külön polcon lehetne cigarettát árulni. A bevezetés fokozatos lenne, a változások egy részéhez például 2010 közepéig kellene alkalmazkodni.