A Magyar Helsinki Bizottság nevű civil jogvédő szervezet elfogadhatatlannak tartja a Pécsi Ítélőtábla döntését, amely enyhítette a szellemi fogyatékosokat megalázó rendőrökre korábban kiaszabott ítéletet. Első fokon még felfüggesztett börtönbüntetéssel sújtották a három csurgói rendőrt, az ítélőtábla azonban ezt kedden pénzbüntetésre módosította, és nem tiltotta el őket a foglalkozásuktól sem.
"A Pécsi Ítélőtábla így döntésével kinyilvánította: érdemesnek találja az érintett rendőröket arra, hogy rendőri hivatásukat továbbra is gyakorolják" - írja a Helsinki Bizottság. A jogvédők nem értenek egyet az ítélettel, szerintük a három elítélt méltatlan a rendőri pályára.
A bizottság emlékeztet arra, hogy a bíróság többek között a jó magaviseletre és rendőri munkájukra hivatkozva enyhítette a büntetést, a jogvédők szerint azonban "önmagában ezzel az elkövetett súlyos jogsértéssel bizonyították az elítélt rendőrök, hogy méltatlanná és alkalmatlanná váltak a rendőri hivatás további gyakorlására". A szervezet hozzáteszi, máskor is előfordult, hogy a bíróságok enyhítő körülményként veszik figyelembe a szakmai múltat, pedig "az elkövetett bűncselekményből magából következik a rendőri munkára való méltatlanság".
A három rendőr 2007. február 7-én az őrsön két, lopással gyanúsított szellemi fogyatékosnak képességüket meghaladó kérdéseket tett fel, őket megalázó feladatok elvégzésére vette rá azért, hogy szórakozzon rajtuk. Az idős testvérpárnak olyan kérdésekre kellett válaszolnia, hogy hány kölyke van a kutyának, macskának, malacnak, sünnek, gorillának, kakasnak, jetinek, hogy szőrös-e vagy tüskés a sün nemi szerve. A rendőrök felszólítására közösen énekelniük is kellett, majd nyelvüket kinyújtva meghajolni, de egy széktámlával való kormányozásra, az autó hangját utánzó berregésre is rávették őket.
A vádlottak mobiltelefonnal felvették a mintegy fél óra alatt történt megalázást, és feltették a rendőrség belső hálózatára. Innen ugyan később letörölték, de egy kollégájuk lemásolta a felvételeket, és feljelentette a három rendőrt a katonai ügyészségen.
A rendőrök a bíróságon azzal védekeztek, hogy ők csak viccelődtek a két férfival, akik maguk kérték, hogy felvétel készülhessen róluk. Nem hivatalos személyként cselekedtek, mivel a szabadidejükben, munkaidő előtt beszéltek a két emberrel, akiknek az állapotával nem voltak tisztában. A táblabíróság ugyanakkor bizonyítottnak látta, hogy a rendőrök tisztában voltak a gyanúsítottak szellemi állapotával, tettüket hivatali helyzetükkel visszaélve követték el.