Vizsgálódik az NBH a romagyilkosságokról szóló írás miatt

Vizsgálatot indított a Nemzetbiztonsági Hivatal a romagyilkosságokkal összefüggő névtelen dokumentum miatt, amely a hét végén jelent meg az interneten. Az írás szerint a titkosszolgálat évekig figyelte szélsőséges nézetei miatt az egyik gyanúsítottat, és mindössze két hónappal az első romák elleni támadás előtt hagyták abba az ellenőrzését.

Nem cáfolta a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) az [origo] megkeresésére, hogy vizsgálat folyik annak kiderítésére: kiszivárgott-e a hivataltól államtitkot jelentő anyag, és ha igen, ki a felelős érte. A vizsgálat tárgya egy, a romák elleni támadásokkal összefüggő, aláírás és fejléc nélküli háromoldalas dokumentum, amelynek a linkje a hétvégén jelent meg az Index egyik fórumán. A link a Flickr képmegosztó portálra mutat, ide töltötték fel a dokumentumot augusztus 28-án, pénteken.

A Nemzetbiztonsági Iroda hétfő délutáni közleménye szerint megállapítást nyert, hogy a névtelen írás nem hivatalos dokumentum, hanem az NBH belső információiból, valamint a cikk szerzőjének ezekből levont következtetéseiből álló "kompiláció". A közlemény szerint "aki nemzetbiztonsági információt kiad, manipulál, ilyen adattal bármilyen módon üzérkedik, annak szembe kell néznie a megfelelő jogkövetkezményekkel".

A dokumentum tartalma egybecseng az MTV Híradó-jának pénteken közölt információjával, miszerint a titkosszolgálat 2004-től kezdődően éveken át figyelte a romagyilkosságok egyik gyanúsítottját, de a megfigyelést két hónappal az első gyilkosság előtt befejezték. A Nemzetbiztonsági Iroda közleménye megerősíti, hogy az azóta letartóztatott feltételezett elkövetők egyike szélsőséges szervezetben vett részt, és ezért korábban huzamosabb ideig az NBH látókörében volt.

Az ismeretlen eredetű dokumentum szerint a megfigyelt gyanúsított K. István volt, és az NBH Hajdú-Bihar megyei kirendeltsége 2004. február 21-én vonta "szoros ellenőrzés" alá szélsőséges szervezethez tartozás gyanújával.

A Nemzetbiztonsági Hivatal rendszeresen ellenőrzi a szélsőséges csoportok működését, évkönyveiben külön fejezet foglalkozik ezzel a témával. "Az antidemokratikus elveket képviselő szervezetek működését a Nemzetbiztonsági Hivatal folyamatosan figyelemmel kíséri" - olvasható a 2005-ös évkönyvben. Ez és az egy évvel korábbi, 2004-es évkönyv név szerint említi a Magyar Nemzeti Arcvonal nevű szervezetet, melynek az internetre fölkerült dokumentum szerint tagja és aktív toborzója, szervezője volt K. István.

A névtelen írás azt állítja, hogy a titkosszolgálat lehallgatta K. István telefonbeszélgetéseit, és innen tudták meg 2007 végén, 2008 elején, hogy a férfi testvérével, K. Árpáddal, a szintén gyanúsított P. Zs.-vel és két két másik ismerősével lőfegyverek és nagy mennyiségű lőszer beszerzését tervezik.

A dokumentum szerint ezért 2008 tavaszán az NBH megyei kirendeltsége kezdeményezte K. István megfigyelésének meghosszabbítását és azt, hogy az ellenőrzést terjesszék ki társaira is. Az NBH illetékes szakirányító főosztálya és a jogi főosztály azonban nem tartotta megalapozottnak, és elutasította a kezdeményezést - olvasható a névtelen írásban, amely szerint emiatt 2008. május 12-én befejezték K. István szoros ellenőrzését.

A dokumentum teljes névvel, esetenként születési dátummal és hellyel, valamint az anya nevével kiegészítve említi a romák elleni támadásokkal gyanúsított mind a négy férfit. Megnevezi azokat a férfiakat is, akikkel állítólag lőfegyvervásárlásra készült K. István. Az [origo] megpróbálta elérni ezeket az állítólagos társakat. Beszéltünk egy férfival, akinek neve és lakóhelye megegyezik a dokumentumban megadott adatokkal, de ő azt állította: nem ismeri sem K. Istvánt, sem a többieket.

A névtelen dokumentum a cigányellenes támadások egy másik gyanúsítottjával, Cs. Istvánnal is foglalkozik. Azt állítja, hogy az NBH megyei kirendeltsége már az előtt tudott a férfi szélsőséges beállítottságáról, mielőtt szerződéses katona lett. Miután Cs. bevonult a Bocskai dandárhoz, az NBH átadta róla információit a Katonai Biztonsági Hivatal (KBH) illetékes szervének, a KBH pedig beszervezte Cs.-t, és leszereléséig titkos kapcsolatként alkalmazta - olvasható a dokumentumban. Cs. leszerelése után állítólag a KBH felajánlotta a titkosszolgálatnak továbbfoglalkoztatásra a férfit, de ez végül nem történt meg.

A KBH-t érintő állításokkal kapcsolatban az [origo] hétfő délután megkereste a Honvédelmi Minisztérium sajtóosztályát. Kérdésünkre nem erősítették meg és nem is cáfolták a névtelen dokumentumban szereplő információkat, azokra közvetlenül nem reagáltak. Csupán annyit közöltek, hogy a romagyilkosságokkal kapcsolatos nyomozás során a KBH "eddig is és ezután is együtt fog működni az illetékes nyomozóhatóságokkal", és az adott ügyben a KBH közvetlenül a rendőrség számára biztosítja a szükséges adatokat. "A rendőrség az az illetékes szerv, amely eldönti, melyek azok az információk, amelyek nyilvánosságra hozhatóak anélkül, hogy bármilyen formában akadályoznák a nyomozást" - tették hozzá.

A névtelen írás amellett érvel, hogy a romák elleni támadások gyanúsítottjainak támogatói lehetettek. A dokumentum szerint mind a négy gyanúsított szerény anyagi körülmények közt élt, olykor még koncertjegyre is alig telt nekik, nem lett volna pénzük terepjárókra és fegyverekre. A dokumentumban ezen kívül az szerepel, hogy szellemi képességeik nem tették volna őket alkalmassá arra, hogy önállóan előkészítsék, megszervezzék és végrehajtsák a támadásokat. Harcászati tapasztalata pedig egyedül Cs.-nek volt, feltehetően ő volt a vezető a végrehajtás során - teszi hozzá az ismeretlen szerző.

A névtelen szerző szerint a gyilkosságsorozat valószínűleg megelőzhető lett volna, ha folytatta volna az NBH megyei kirendeltsége K.-ék megfigyelését. A dokumentum azt sugallja, hogy 2008 tavaszán a szakirányító főosztály elmulasztotta soron kívül értesíteni az NBH akkori főigazgatóját, Laborc Sándort.

A Nemzetbiztonsági Iroda közleménye szerint miniszteri utasításra értékelik a szolgálatok szerepét a romagyilkosságok felderítésében, és az elsődleges megállapítások szerint minden rendben, törvényesen folyt. A részletes elemzést a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter a jövő héten ismerteti az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságával.