Feljelentjük az ENSZ-nél Szlovákiát a nyelvtörvény miatt

Összefognak a magyar közjogi méltóságok és pártok a szlovák nyelvtörvény ellen: Sólyom László köztársasági elnök azt ígérte, több fórumon is fellép a nemzetközi joggal ellentétes rendelkezés ellen, miközben a Külügyminisztérium az ENSZ-hez fordul. A parlamenti pártok és a házelnök egy európai körutat is terveznek, hogy a nyelvtörvény ellen kampányoljanak.

Sólyom László köztársasági elnök szerint összeegyeztethetetlen a kisebbségeket védő nemzetközi törvényekkel és az Európai Unió értékrendjével a kisebbségi nyelvhasználat korlátozása Szlovákiában - közölte a Köztársasági Elnöki Hivatal hétfőn, miután az államfő tárgyalt Balázs Péter külügyminiszterrel és Németh Zsolttal, a Fidesz szakpolitikusával. A külügyminiszter és az Országgyűlés külügyi bizottságának ellenzéki elnöke a szlovákiai nyelvtörvény miatt kialakult helyzetről, valamint a kormány és az Országgyűlés által megtett és a tervezett intézkedésekről számolt be.

Sólyom a megbeszélésen arról szólt: az anyanyelv használatának ilyen szigorú szankciókkal fenyegetett korlátozása nem csupán a szlovákiai magyarság érdekeit, jogait sérti, de több két- és többoldalú nemzetközi megállapodás szellemével, egyes esetekben betűjével is ellentétes.

Az államfő azt ígérte, továbbra is fel fog lépni a szlovákiai magyarság jogai érdekében mind a helyszínen, mind itthon és nemzetközi fórumokon. Hozzátette, nagyra értékeli, hogy a parlamenti pártok és a történelmi egyházak ritkán tapasztalható egységben álltak ki a szlovákiai magyarság nyelvhasználati jogainak védelmében.

A külügy az ENSZ-hez fordul, a pártok körútra mennek

Balázs Péter külügyminiszter a megbeszélés után bejelentette: Magyarország a szlovák nyelvtörvény miatt az ENSZ Emberi Jogi Tanácsához és az Európa Tanácshoz fordul. Szerinte fontos lesz az EU reformszerződésének, a lisszaboni szerződésnek az életbelépése is, mert az ebbe foglalt alapjogi chartában diszkriminációt tiltó rendelkezések is szerepelnek. Balázs Péter hozzátette, a szlovák nyelvtörvénnyel a nemzetközi sajtó is kiemelten foglalkozik, de a Külügyminisztérium nem tervez külföldi kommunikációs kampányt a kérdésben.

Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke elmondta: európai látogatássorozatot terveznek a magyar parlamenti pártok és a házelnök a szlovák nyelvtörvény miatt, a többpárti magyar delegáció olyan kulcsfontosságú európai nagyvárosokba látogat majd, mint Brüsszel és Hága. Fontos, hogy a magyar közjogi méltóságok is egységesen lépjenek fel a nyelvtörvény ellen - tette hozzá.

Többezer eurós büntetés a kisebbségi nyelv használatáért

A szlovák parlament június végén hagyta jóvá az államnyelvtörvény módosítását. A törvény többek között azokban a szociális és egészségügyi intézményekben engedélyezi a kisebbségi nyelvek használatát, amelyek olyan településen működnek, ahol a kisebbségi lakosok aránya eléri az összlakosság 20 százalékát. Ugyanakkor minden párt és szervezet alapszabályát és hivatalos iratait az államnyelven, szlovákul kellene elkészíteni, az emlékműveken és táblákon a szöveget először szlovákul kellene feltüntetni, és csak azután következhet a más nyelvű szöveg.

A jogszabály rögzíti a szlovák és a más nyelvű szövegek sorrendjét, illetve betűnagyságát a különféle közfeliratoknál és reklámoknál. A községi rádiók a vegyesen lakott területeken először államnyelven, majd a kisebbség nyelvén szólalhatnak meg. Minden nyilvános írásos közlést - legyen az plakát, információs tábla, galériai, múzeumi, illetve könyvtári katalógus, mozi, színház és más rendezvények programja - először államnyelven kell feltüntetni, és csak azután következhet a más nyelvű szöveg. A módosított államnyelvtörvény megsértéséért 100 eurótól 5000 euróig terjedő bírság szabható ki. (A nyelvtörvényről szóló cikkünket itt elolvashatja.)