A szlovák nyelvtörvény módosításával kapcsolatos magyar kritikák egy része "építő jellegű és elfogadható, némelyik azonban kissé eltúlzott" - így fogalmazott Knut Vollebaek, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségi főbiztosa. Vollebaek, aki közvetíteni próbál a magyar-szlovák vitában, Bajnai Gordon miniszterelnökkel találkozott. Szerdán Pozsonyba utazik.
A főbiztos és a magyar kormányfő találkozójuk után sajtótájékoztatót tartottak. Vollebaek itt azt mondta, minden államnak jogában áll, hogy a saját állami nyelvét erősítse, ez a törekvés semmilyen nemzetközi törvénnyel nem áll szemben. Ugyanakkor vigyázni kell arra, hogy ezek az érdekek nem csorbíthatják egy nemzeti kisebbség saját nyelvének használatára vonatkozó jogát - tette hozzá. "Kétségtelen, hogy a törvény bizonyos paragrafusai homályosak, és többféleképpen értelmezhetőek, ezért fontos a végrehajtási iránymutatók gondos kidolgozása, hogy elejét vegyék a jogszabály félreértelmezésének.
Vollebaek a találkozón gratulált Bajnainak ahhoz, hogy Robert Fico szlovák kormányfővel sikerült megállpodnia arról, hogy mindkét fél elfogadja korábban megfogalmazott ajánlásait a szlovák nyelvtörvény módosításáról. (Az ajánlásról szóló részletes cikkünket itt megtalálja.) A főbiztos azt mondta, addig akar közvetíteni, amíg a magyarok és a szlovákok nem találnak megoldást a problémára.
Bajnai: segítségre van szükség
Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) ajánlásai lehetővé teszik, hogy felülvizsgálják a szlovákiai nyelvtörvény módosítását, és a végrehajtási utasításokat úgy készítsék el, hogy az alapján senkit ne lehessen indokolatlanul megbüntetni kisebbségi nyelvhasználatáért - nyilatkozta Bajnai a találkozó után.
A kormányfő szerint a főbiztos ajánlásai európai szintre hozhatják a Szlovákiában élő összes, így a magyar kisebbség védelmét és képviseletét is. Az ajánlások között szerepel, hogy Szlovákiában a nemzeti kisebbségek nyelvhasználatáról szóló törvényt fel kell hozni az államnyelvtörvény szintjére, és szükség lesz arra is, hogy megalkossák a kisebbségek védelméről szóló törvényt.
A kormányfő szerint a jelenlegi helyzetben nem közvetítőre van szükség, hanem olyanfajta segítségre, "aki - kiszűrve a kölcsönös gyanakvást - megmondja, mi számít európainak, hogyan kell Európában a kisebbségekkel bánni, mi az, ami belefér, és mi az, ami nem fér bele".
Mindenkinek igazat adott Vollebaek
A főbiztos szerint a módosított szlovák államnyelvtörvény nem szükségszerűen ellentétes a nemzetközi, illetve az európai normákkal, más a törvény politikai, és más a jogi oldala. "Az, ahogyan Szlovákiában a nyelvtörvény módosítását elfogadták, nem járult hozzá a jó politikai légkörhöz, de ez nem jelenti azt, hogy a törvény önmagában a nemzetközi jogba ütközne" - fogalmazott. "Kétségtelen, hogy a törvény bizonyos paragrafusai homályosak és többféleképpen értelmezhetőek, ezért fontos a végrehajtási iránymutatók gondos kidolgozása, hogy elejét vegyék a jogszabály félreértelmezésének" - tette hozzá.
"Magyarországnak valóban legitim érdeke fűződik a Szlovákiában, illetve bárhol máshol élő magyarok jólétéhez a nyelvhasználat, a kultúra, az identitás terén" - mondta a főbiztos. Hozzátette, hogy ugyanakkor nagyon nagy kárt okozna a kisebbségeknek Európa-szerte, "ha nem tartanák tiszteletben vagy megpróbálnák aláásni a kormányok saját állampolgáraikért viselt felelősségét". A törvény alapvetően az államnyelv erősítését szolgálja, és nem a kisebbségi nyelvekről szól. A feladat az, hogy megtalálják a "kényes egyensúlyt a kisebbségek jogainak védelme és az államérdek érvényesítése között" - fogalmazott.
Németh: Szlovákia gúnyt űz belőlünk
A főbiztos kedden részt vett az Országgyűlés külügyi bizottságának ülésén. Németh Zsolt, a bizottság fideszes elnöke az ülés után arról beszélt újságírók előtt, hogy szerinte Szlovákia gúnyt űz Magyarországból. Elmondta, hogy köszönetét fejezte ki Vollebaeknek, hogy "felvállalta a felvidéki magyarság jogainak a védelmét". A fideszes politikus véleménye szerint Szlovákiának nem a feszültség enyhítése és a helyzet a stabilizálása célja, hanem a helyzet eszkalálása, és a következő hónapokban is arra kell készülni, hogy Szlovákia nem fogja az együttműködés útját járni a nyelvtörvény ügyében.