Bíróságon követeli vissza a BKV a korábbi vezető beosztású munkavállalóinak kifizetett végkielégítések egy részét, azokat, amelyek mértéke a "jó erkölcsbe ütközik" - közölte a közlekedési vállalat. Összesen 31 korábbi vezető végkielégítése miatt indít a cég munkaügyi pert, és mintegy 100 millió forint kifizetését vitatja.
A BKV belső ellenőrzése szerint több korábbi vezető, akkora végkielégítést vett fel távozásakor, aminek mértéke erkölcsileg megkérdőjelezhető. A végkielégítésekről szóló szerződések és megállapodások súlyosan előnytelenek voltak a BKV számára. A cég szerint a munkaviszony minden esetben közös megegyezéssel szűnt meg, de a távozó vezetőknek jelentős többletet fizettek ki.
Többször előfordult például, hogy a távozó vezető határozatlan idejű szerződését, néhány hónap munkaviszony után, határozott idejűre módosították, majd az illető - ismét néhány hónap eltelte után - közös megegyezéssel távozott a vállalattól. A korábbi szerződés szerinti 30 napos felmondási időre járó juttatás - végkielégítés nélkül -, így egy évi átlagkeresetre nőtt a BKV szerint. (A BKV belső vizsgálatának megállapításairól és a végkielégítések nővelésének különféle módszereiről itt olvashat bővebben.)
A BKV azt kéri a Fővárosi Munkaügyi Bíróságtól, hogy állapítsa meg: a kifizetések, vagy azok egy része a "jó erkölcsbe ütközőek" voltak. Ha a bíróság a BKV-nak ad igazat, akkor a korábbi munkavállalóktól a cég polgári perben követeli majd vissza a végkielégítéseket és azok kamatait.