Dicsérve dorgálta Magyarországot a NATO-főtitkár

A Budapesten tartózkodó NATO-főtitkár, Anders Fogh Rasmussen megdicsérte Magyarországot katonai szerepvállalásai miatt, de egyben emlékeztetett arra is, hogy a hadseregre fordított kiadásai elmaradnak attól, ami a szövetség tagjainak elő van írva. A dán Rasmussen megjegyezte, egykori miniszterelnökként megérti, hogy nehéz ezt teljesíteni egy válság kellős közepén.

"Összességében nincs okom panaszra" - értékelte a magyar NATO-szerepvállalást a katonai szervezet főtitkára, Anders Fogh Rasmussen budapesti látogatásán. A főtitkár emlékeztetett arra a NATO-irányelvre, hogy a tagoknak a GDP legalább két százalékát kell védelmi célokra fordítani, ami burkolt bírálatként is értelmezhető, Magyarország ugyanis azon tagállamok közé tartozik, amelyek nem teljesítik ezt az elvárást.

Rasmussen ugyanakkor tartózkodott a nyílt kritikától, és azt hangsúlyozta, hogy egykori dán miniszterelnökként tisztában van a belpolitikai kihívásokkal és azzal, hogy gazdasági válság van, amelyben nem egyszerű betartani a pénzügyi kötelezettségeket. Hozzátette, hogy Bajnai Gordon miniszterelnök biztosította arról: Magyarországnak hosszú távon célja, hogy ezt elérje.

A dán politikus azt mondta, fontosnak tartja, hogy a magyar kormány megerősítette elkötelezettségét abban, hogy részt vesz a NATO-műveletekben, illetve folytatja a haderőreformot. Megjegyezte azt is, értékeli, hogy a gazdasági válság ellenére Magyarország az ideihez képest egy kicsit meg tudta emelni a védelmi célokra szánt pénzt a jövő évi költségvetésben.

Maradnia kell a NATO-nak Afganisztánban

Ha a NATO most kivonulna Afganisztánból, annak rövid időn belül a saját utcáinkon éreznénk a következményeit - mondta korábban Rasmussen a 60 éves NATO - hagyományos értékek és új fenyegetések című nemzetközi konferencián Budapesten.

A főtitkár elérhető és reális célnak nevezte, hogy a szövetség 2010-től megkezdje a biztonsági feladatok átadását az afgán hatóságoknak, és azután fokozatosan támogatói szerepet kezdjen betölteni az országban. Rasmussen felhívta a figyelmet, hogy ha a NATO a jövőben kevesebb feladatot akar ellátni, akkor el kell fogadni, hogy ennek érdekében most többet kell tennie.

A feladatok áldozatokat követelnek, és a szövetség valóban sok veszteséget szenvedett el - ismerte el a volt dán kormányfő, hozzátéve, hogy néhányan Magyarországon is felteszik a kérdést, hogy nem fizetünk-e túl magas árat Afganisztánban. Erre reagálva a főtitkár elmondta, hogy a NATO már eddig is nagyon sokat elért: az al-Kaida már nem talál menedéket az országban, nincsenek kiképzőtáborai.

Hozzátette, hogy a katonai szövetség nem akar örökre Afganisztánban maradni, csak addig, amíg be nem fejezi küldetését és az afgán hatóságok képessé nem válnak a kormányzásra, a közbiztonság garantálására az ország egész területén. Ebből adódóan a szövetség egyik elsőrendű feladata az afgán rendőrök kiképzése.