Hiába buzdította Magyarországot a két bolíviai képviselő

Magyarország agresszív diplomáciai fellépését akarta kiharcolni a Rózsa-Flores Eduardo miatt Budapestre látogató két bolíviai képviselő, akik csütörtökön találkoztak a kormány képviselőivel. A bolíviai ellenzéki politikusok Írországban már sikerrel jártak, az írek jegyzékben követelnek nemzetközi vizsgálatot a Rózsa-Flores és társai halálát okozó kommandósakcióról. A magyar kormány nem vállalt hasonló lépést.

"Agresszívabb lépéseket" kért a magyar kormánytól az a két bolíviai képviselő, akik Rózsa-Flores Eduardo csoportjának ügyében jöttek Budapestre információt gyűjteni. Az ellenzéki politikusok arra kérték Magyarországot, hogy követeljen nemzetközi vizsgálatot a Santa Cruzban meggyilkolt, terrorista szervezkedéssel gyanúsított magyarok miatt, a magyar kormány azonban erre nem volt hajlandó.

A Budapesten tájékozódó bolíviai képviselők annak a parlamenti vizsgálóbizottságnak a tagjai, amely Rózsa-Flores Eduardo áprilisban felszámolt állítólagos összeesküvésének hátterét kutatta Bolíviában. A csoportot április 16-án számolták fel kommandósok az ország keleti részén található Santa Cruz tartomány azonos nevű fővárosában: a bolíviai-magyar-horvát állampolgárságú Rózsa-Florest, az erdélyi Szovátáról származó Magyarosi Árpádot és Michael Dwyer ír állampolgárt egy szállodában lőtték agyon, a magyar Tóásó Elődöt és a bolíviai-horvát Mario Tadicot pedig letartóztatták.

Bernardo Montenegro és Pablo Banegas képviselők szerdán érkeztek, és csütörtök délelőtt tárgyaltak a Külügyminisztérium, valamint az Igazságügyi és Rendészeti minisztérium képviselőivel. A megbeszélés után a Magyar Vöröskereszt budapesti székházában találkoztak Dénes Edittel, a Bolíviában fogva tartott Tóásó Előd testvérével, valamint Tóth Máriával, az áprilisban agyonlőtt Magyarosi Árpád édesanyjával.

A képviselőknek a Magyarosi-család ügyvédje, Nyikos Attila átadta azt a boncolási jegyzőkönyvet, amelyet Magyarországon készítettek Magyarosi Árpádról, és amely állítólag bizonyítja, hogy a fiatalember megfelelő orvosi ellátás hiányában halt meg órákkal lelövése után. A jegyzőkönyvet szerette volna megtekinteni az [origo] is, Nyikos azonban ehhez nem járult hozzá.

"Sok hazugság"

"Azt gondoljuk, hogy az állítólagos terrorista csoport ügyében lefolytatott bolíviai vizsgálat nem volt átlátható, szerintünk Evo Morales bolíviai elnök egyes információkat el akar titkolni a nyilvánosság elől" - közölte Bernardo Montenegro délutáni sajtótájékoztatóján. A politikus szerint a kormány nagyon sok hazugságot, és teljesen félrevezető információkat dobott be a köztudatba, ezért mindenképpen nemzetközi vizsgálatnak kellene tisztáznia az ügyet.

Európai útjuk célja részben az, hogy az érintett országokat és az EU-t is cselekvésre buzdítsák: Írországban már sikerrel jártak, az ír kormány szerdán jegyzékben kérte Bolíviától a nemzetközi vizsgálatot. Magyarország azonban láthatóan csalódást okozott a politikusoknak: a Külügyminisztérium ugyanis arról tájékoztatta őket, hogy továbbra sem politikai, hanem konzuli ügyként kezelik Tóásó Előd bebörtönzését, vagyis nem tesznek külön diplomáciai, politikai lépéseket - mondta Montenegro.

A Külügyminisztérium csütörtöki közleménye szerint nyitottak minden olyan megoldásra, amely hozzájárul a történtek hitelt érdemlő kivizsgálásához, "jelenleg azonban elsősorban a bolíviai vizsgálat eredményeiről (...) szóló hivatalos bolíviai tájékoztatást várják". Berta Krisztina külügyi szóvivő a találkozó után annyit mondott, hogy Magyarország nyitott a nemzetközi vizsgálatra is, ugyanakkor figyel arra, hogy "másokban erre milyen készség van". "Szerintünk ez kevés, ott magyar állampolgárokat öltek, ezért Magyarországnak agresszívabb lépéseket kell tennie" - közölte Montenegro. "Minél tovább vár a magyar kormány, annál tovább marad börtönben Tóásó Előd" - tette hozzá.

A politikusok szombatig maradnak Magyarországon, aztán Brüsszelbe mennek tovább, hogy az EU tisztviselőivel is tárgyaljanak a lehetséges nemzetközi fellépésről.

Lezárt ügy

A két képviselő annak ellenére nyomoz tovább a Rózsa-Flores-ügyben, hogy az ezzel foglalkozó bolíviai parlamenti bizottság hivatalosan már november 13-án lezárta azt. A kormánypárti többség egy 83 oldalas összefoglaló jelentést fogadott el, amely kimondja, hogy Rózsa-Floresék mögött Santa Cruz-i szakadár politikusok és üzletemberek álltak (a jelentésről itt talál részleteket).

A jelentés szerint a csoport segítségével egy új, független államot akartak létrehozni Bolívia területén: ez a verzió gyakorlatilag megegyezik azzal, amit Dél-Amerikába utazása előtt egy titkos interjúban Rózsa-Flores is elmondott Kepes Andrásnak (az interjúról itt olvashat bővebben). A bizottság által elfogadott verzió több bolíviai ellenzéki figurát is felelősnek tart az ügyben, az összeesküvés egyik vezetőjének Rubén Costas Santa-Cruz-i kormányzót tartják.

Az ellenzék szerint a jelentés nem hiteles, azt a kormány azért akarta gyorsan lezárni, mert kormánypárti érintettségre utaló bizonyítékok is előkerültek. Október végén többek közt egy olyan rendőrségi videó került napvilágra, amelyen a Rózsa-Floresék elleni támadás után a rendőrök fegyvereket pakolnak - az ellenzék szerint hamis bizonyítékokat helyeznek el a szállodában, ezen kívül magyar és ír orvosi jelentések is azt állítják, hogy az áldozatokat valósággal kivégezték.

Az állítólagos terrorista-ügynek Bolíviában komoly politikai hozadéka is van: vasárnap tartják ugyanis Bolíviában az elnökválasztást, amelyet könnyen befolyásolhat, hogy milyen eredményt érnek el Európában az ügyet kutató ellenzékiek. A nagyrészt magyarokból álló csoport és az állítólagos terrorista fenyegetés április óta az egyik legfontosabb téma a bolíviai sajtóban: Evo Morales elnök az ellenzéket próbálja befeketíteni az üggyel, az ellenzéki képviselők pedig Morales érintettségét próbálják bizonyítani.

Érdeklik a bolíviai összeesküvés fejleményei? Ne maradjon le egyetlen ezzel kapcsolatos hírről sem! Kövesse rendszeresen az [origo] ezzel foglalkozó, tematikus címkeoldalát!