Jórészt ugyanazok szerepelnek az MSZP 2010-es országos választási listájának előkelő helyein, akik már 2006-ban is az élbolyban voltak. Az első 20 névből 13 ugyanaz, mint négy éve, csak a sorrendet változtatták meg. A listavezető, Mesterházy Attila kormányfőjelölt például a 18. volt 2006-ban, Gyurcsány Ferenc korábbi miniszterelnök pedig az első helyről a negyedikre csúszott.
Az országos listát szombaton hagyja jóvá az MSZP kongresszusa, de ez valószínűleg már csak formaság, miután a választmány múlt héten már rábólintott a tervezetre. Lendvai Ildikó pártelnök a választmány ülése után azt mondta, az MSZP a politika veteránjával szemben "a jövő emberét" javasolja miniszterelnöknek. Szerinte a lista erénye, hogy azon hét fiatal is az első húszban szerepel. "Ők valamennyien ugyancsak a jövő emberei, akik már minden tekintetben bizonyították alkalmasságukat" - mondta Lendvai.
Az új nevek azonban nem teljesen újak: az első 20-ban nincs olyan politikus, aki eddig ne viselt volna valamilyen fontos (egy kivételével országos) pozíciót az MSZP-ben. Bár Botka László szegedi polgármester (akinek 5. helye igen előkelőnek számít), Molnár Csaba kancelláriaminiszter, Varga László, a Societas ifjúsági szervezet elnöke és Bárándy Gergely elnökségi tag most először kerül fel az országos lista elejére, mégsem nevezhetők teljesen új embernek. Egyéni körzetben megválasztott képviselőként vagy megyei listás helyről eddig is tagjai voltak az Országgyűlésnek, Botka és Molnár pedig 2006-ban is szerepeltek a listán, igaz sokkal rossszabb helyen.
2006 után 2010-ben is biztos befutó helyen maradt Lendvai Ildikó pártelnök, Szekeres Imre és Lamperth Mónika elnökhelyettes, Kiss Péter és Ujhelyi István alelnök, Simon Gábor, az országos választmány elnöke és Puch László korábbi pártpénztárnok. Mivel 2004 és 2009 között EU-biztos volt, 2006-ban nem szerepelt a listán Kovács László korábbi pártelnök és külügyminiszter, aki most a harmadik helyen tér vissza a hazai politikába. Ugyancsak régi arc a 19. és 20. helyre sorolt Szűcs Erika korábbi szociális miniszter és Szabó Imre környezetvédelmi miniszter. Ők is rajta voltak már 2006-ban is az országos listán.
A kiesők közt van Szili Katalin korábbi házelnök, aki 2006-ban még a harmadik helyen állt, most azonban nem fogadta el a neki felajánlott 5. helyet. Ennek ellenére várhatóan képviselő marad, hiszen ő vezeti az MSZP Baranya megyei listáját. Visszalépését Szili pénteken, az MTV reggeli műsorában azzal magyarázta, hogy szerinte az lett volna az elvszerű, ha az első helyeken azok szerepelnek, akik a megújulás, a remény politikáját jelképezik, a párt vezető politikusai pedig hátrébb, de még befutó helyre kerültek volna.
Lemaradt a listáról a 2007 óta kórházban ápolt Horn Gyula korábbi miniszterelnök, a korábban SZDSZ-es, de 2006 óta szocialista képviselő 1956-os halálraítélt Mécs Imre, illetve Kapolyi László nagyvállalkozó, az MSZDP elnöke sem. A 13.-ról a bejutást már egyáltalán nem garantáló 49. helyre csúszott Mandur László, az Országgyűlés alelnöke, a korábban 14. helyen szereplő Vitányi Iván, az MSZP egyik alapítója pedig a 45. helyet kapta.
A választási szabályok szerint az országos listákról összesen 64 képviselői helyet töltenek be. 2006-ban az MSZP ebből 17-et kapott, a Fidesz-KDNP szövetség pedig 27-et (11 jutott az SZDSZ-nek, 9 az MDF-nek). Az országos listára azok az úgynevezett töredékszavazatok kerülnek, amelyek nem juttattak mandátumhoz képviselőt az egyéni körzetben. Az országos listáról tehát mindig a vesztes kap több mandátumot, hiszen a győztes már képviselői helyekre válthatta a szavazatait az egyéni körzetekben és a területi listákon.
Az előrejelzések szerint az MSZP-nek jelenleg csak néhány körzetben lehet esélye egyéni mandátum megszerzésére, tehát sok töredékszavazata lehet, ami sok országos listás mandátumot jelent. Sok függ attól, hogy hány párt kerül be a parlamentbe: a közvélemény-kutatások szerint valószínű hárompárti Országgyűlés esetén az MSZP listájának 70. helyéről is bejuthat képviselő (az ez előtt állók közül sokan területi listáról szereznek mandátumot), míg egy-két kisebb párt bejutása ezt jelentősen csökkentheti, hiszen egy ötszázalékos párt körülbelül tíz mandátumot vesz el megszerezhető 64-ből.