"A Jobbikot egy olyan nézetrendszerű pártnak tartom, amelyet karanténba kellene zárni valamennyi demokratikus erőnek, és elhatárolódnia tőle. Én magam semmilyen módon nem szeretnék hozzájárulni ahhoz, hogy az ő nézeteiket legitimáljuk Magyarországon" - jelentette ki Bajnai Gordon miniszterelnök az MTI-nek adott interjújában, és jelezte azt is, hogy a választási kampány időszakában is másként fogja kezelni a szélsőjobboldali pártot, mint a többi politikai erőt.
Az ígérete szerint a választás után a politikától visszavonuló Bajnai közölte, hogy a Magyar Köztársaság pénzügyei "nyitott könyvként" elérhetőek legyenek valamennyi, a választásokon résztvevő demokratikus párt számára. Azt mondta, hogy az ő legitim képviselőiknek lehetőséget adnak arra - akár többször is -, hogy "belenézzenek a könyvekbe". Ennek Bajnai szerint az az értelme, hogy "ugyanarról a tudásbázisról ígérhessen mindenki, később pedig ne mondhassák azt, hogy "csontvázak" vannak a szekrényben.
Arra a kérdésre, hogy van-e jelentősége annak, hogy azoknál a pártoknál, amelyek lehetőséget kapnak a pénzügyi-gazdasági betekintésre, a demokratikus szót használja, azt felelte: a Jobbikot nem tekinti demokratikus pártnak. Bajnai Gordon azt mondta, hogy természetesen elismeri a Jobbiknak azt az alkotmányos jogát, hogy indulhat a választásokon, de szerinte az elmúlt évszázad megmutatta, a demokrácia ellenségei is hatalomra vagy részhatalomra juthatnak a demokrácia eszközeivel élve és azokkal visszaélve.
A Jobbik megerősödése a tavalyi európai parlamenti választáson vált egyértelművé, amikor a párt meglepetésre három mandátumot is tudott szerezni. A Tárki legfrissebb, december közepén közzétett felmérése szerint ha most lennének a választások, akkor a Fideszen és az MSZP-n kívül csak a Jobbik jutna be a parlamentbe. A közvélemény-kutatás szerint decemberben a teljes népességen belül 7 százalék, a biztos szavazó pártválasztók között pedig 12 százalék támogatja a pártot.
Bajnai a pénzügyekbe való betekintést azért említette, mert szerinte nagyon fontos, hogy a tavasszal esedékes választásokon minden párt csak annyit ígérjen, amennyit be is lehet tartani anélkül, hogy az veszélyeztetné az ország gazdasági helyzetét. A kormányfő szerint fegyelmezett gazdálkodás esetén 2011-től beindul a gazdasági növekedés, amely 3,5-4 százalékos lehet; szigorú költségvetéssel és további jelentős átalakítások eredményeként pedig tartóssá is válhat.
Mint mondta, ha a következő kormány a most megkezdett utat folytatja, akkor a következő négy év alatt összességében nagyjából 2.000 milliárd forint többletjövedelemmel gazdálkodhat. Szerinte tanulni kell a válságból, és "nem osztogatni, hanem bölcsen beosztani kell ezt a kétezer milliárdot". Azt mondta, hogy ezt a pénzt három dologra kell költeni: a múltra, azaz az adósságcsökkentésre; a jelenre, vagyis arra, hogy jobb, igazságosabb közszolgáltatást lehessen nyújtani; és adni kell a jövőnek is ebből a pénzből, mert a jövő, a fenntartható növekedés múlik azon, hogy lehet-e tovább csökkenteni adókat, és kordában tartani a hiányt.
Arra a felvetésre, hogy ezt a kétezer milliárdot majd elígérik a pártok a választási kampányban, úgy reagált: ő annak örülne, ha csak ennyit ígérnének el, de ezt "tételesen" tennék. Vagyis minden párt végre egyszer világosan kiszámolná, mire lehet elég ez a pénz, majd pontosan megmondaná, mire költené. Az emberek pedig ezek alapján választanának, és később ilyen programot kérnének számon a győztestől - jegyezte meg.