Pécs 150 000 lakosával Magyarország ötödik legnagyobb városa, Baranya megye székhelye. Az egykori bányászváros Budapestet ütötte ki az Európai Kulturális Fővárosa címért folyó versenyben. Az [origo]-nak Salamon Éva kommunikációs és marketingigazgató válaszolt.
Mivel kezdődik az egy évig tartó programsorozat?
2010. január 10-én hivatalos nyitóünnepséggel veszi kezdetét Magyarország eddigi legnagyobb kulturális eseménysorozata, a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa (EKF) program (a megnyitót élőben követheti az [origo]-n). A megnyitón nagy farsangi menet keretében a különböző korokat idézik fel pécsi iskolások, színészek, bábosok. A műsorszámokat főleg pécsi művészek adják elő, a záró képre meghívunk pécsi, illetve innen elszármazott, vagy valamikor itt alkotó emblematikus művészeket is.
Milyen forrásokból származik és hogyan oszlik meg a kulturális év finanszírozása?
A programokra összesen 1,8 milliárd forint jut: ebből egymilliárd forintot a magyar állam (Oktatási és Kulturális Minisztérium), 400 millió forintot Pécs Megyei Jogú Városa fedez. A fennmaradó összeget (1,5 millió euró) az Európai Unió biztosítja a Melina Mercouri-díj formájában, amelyet az Unió komoly, több évig tartó monitoring-eljárás után ítélt oda a városnak.
Vannak előzetes kalkulációik arról, hogy hogyan fog megoszlani a hazai és a külföldi vendégek aránya?
Az ilyen típusú rendezvénysorozatokon a vendégek többsége belföldi, ez várható Pécs esetében is. A külföldiek döntő többsége Németországból és a szomszédos államokból, vagyis Ausztriából, Szlovéniából, Horvátországból és Szerbiából várható. Az előzetes számítások szerint 900 ezer-1 millió látogatót várunk Pécsre és a régióba, ennek nagyobb része, kb. 70-80 százaléka belföldről várható.
Folytattak külföldre irányuló marketinget? Ha igen: mely országok voltak a célpontjai?
A külföldre irányuló marketingmunka a Magyar Turizmus Zrt.-vel való szoros együttműködés során már az előző években megkezdődött. Valamennyi jelentősebb turisztikai szakmai vásáron részt vettünk (pl.: 2009 novemberében többek között a világ egyik legnagyobb turisztikai vásárán, a londoni World Trade Market nevű rendezvényen.). Emellett nagyon fontos szerep jutott azoknak a külföldi bemutatkozásoknak, ahol pécsi előadók léptek fel, például 2009 júliusában Stuttgartban többnapos fesztivál keretében Zsolnay kerámia és porcelán kiállítás nyílt, a Kispál és a Borz zenekar, valamint a Villányi Vonósnégyes adott koncertet, s a pécsi Bázis Kőszobrász Egyesület tárlatát tekinthették meg a látogatók. A külföldi marketing fontos eleme a négynyelvű honlap, valamint a külföldi magyar intézetek közreműködése.
Melyek a program csúcspontjai?
Nehéz 4-5-öt kiemelni, de a képzőművészet területén az augusztus 15-október 15-ig megrendezendő "A művészettől az életig" - Magyarok a Bauhausban című kiállítás, valamint A Nyolcak Európája (2010. november 12.-2011. március 27.) című tárlatot lehet kiemelni. A nagyobb tömeget megmozgató rendezvények terén a Cirkusz- és Utcaszínház Fesztivál (2010. július 9-25.), a IV. Pécsi Nemzetközi Tánctalálkozó (2010. szeptember 20-26.), illetve a Pécsi Tavaszi Fesztivál vonultat fel világhírű előadókat. Szintén fontos megemlíteni a világhírű Gyugyi-gyűjteményt, amelyet 2010 őszétől a Zsolnay Kulturális Negyedben tekinthetik meg az érdeklődők.
Mire helyezik a fő hangsúlyt a város imázsának kialakításában? Mennyiben térnek el az eddigi - a külvilág felé sugározott - turisztikai képtől?
A marketingben egyaránt szerepet kapnak Pécs hagyományos értékei (épített örökségünk, múzeumi gyűjtemény, művészeti hagyományok, kortárs művészetek), az a tény, hogy Pécs élhető, szerethető kedves város.
Hirdetik a másik két kulturális fővárost, Essent és Isztambult? Van a programokban kapcsolódási pont a másik két kulturális fővároshoz?
Mindkét fővárossal kitűnő kapcsolatokat alakítottunk ki a felvezető évek során. A marketingtevékenységünk során odafigyeltünk arra, hogy a Ruhr-vidék és Isztambul is megmutathassa magát, több közös programot is szerveztünk és szervezünk. A művészeti szakmai cserekapcsolatokra kitűnő példa az Essen-Pécs Wind Music Projekt. A fúvószenei projekt során fiatal magyar és német zenészek, valamint tanáraik közös műhelymunkákon vettek részt Pécsett és a Ruhr-vidéken, s a közös munkálkodás eredményét az elmúlt években koncerteken mutatták be. A projekt 2010-ben folytatódik. Az előbb említett együttműködéseken túl több turisztikai és gasztronómiai területen van együttműködés Pécs és a Ruhr-vidék között. A Baden-Württemberg tartományban található Karlsruhe hagyományosan minden évben megrendezi a "Kultúrák fesztiválját". 2010-ben - az EKF-évre való tekintettel - két magyar várost, Budapestet és Pécset látja vendégül, színházi, képzőművészeti és zenei produkciókkal.
Isztambul és Pécs EKF-címe révén még intenzívebbé váltak a két város illetve Magyarország és Törökország kapcsolatai. A közös programok közül kiemelendő az Isztambuli Európai Egyetemi Színházi Fesztivál (2010 április 20-30.), az Utazás a török félhold körül, az Isztambuli Nemzetközi Bábfesztivál, valamint a Csontváry kiállítás isztambuli bemutatkozása.
Milyen beruházások indultak a kulturális fővárosi cím elnyerése után a városban? A tervezett valamennyi beruházás befejeződött?
A Pécs2010 Európa Kulturális Fővárosa programhoz öt kulcsberuházás kapcsolódik: a Közterek és parkok újjáélesztése, a Nagy Kiállítótér/Múzeum utca, a Pécsi Konferencia- és Koncertközpont, a Dél-dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont felépítése, valamint a Zsolnay Kulturális Negyed kialakítása. Valamennyi kulcsberuházás kivitelezése folyamatban van. A közterek és parkok projektben már számos átadás megtörtént, a szilveszteri programokat például már a megújult Széchenyi téren élvezhette a közönség. És nem szabad elfelejtenünk, hogy a legnagyobb összegű beruházás, ami a Pécs2010 Európa Kulturális Fővárosa programhoz kapcsolódik, a közel 13 milliárd forintból megvalósuló "város a városban" Zsolnay Kulturális Negyed.
Épül a pécsi EKF
Mely területeken szembesültek problémákkal? Hogyan és meddig akarják ezeket megoldani?
A 2010-es programsor összeállt az évad azonban biztos tartogat váratlan eseményeket, ezért készen állunk arra, hogy időnkénti korrekcióra lesz szükség, ami természetes egy ilyen komplex projekt esetében.
Reményeik szerint mi lesz a kulturális fővárosi cím hosszú távú hozadéka?
A legfontosabb cél, hogy a kulturális alapú városfejlesztés és a sikeres kulturális évad eredményeként Pécs felkerüljön Európa kulturális térképére. További cél, hogy a város kreatív iparának fejlesztése, az újonnan létesülő intézmények és a kibővülő regionális és nemzetközi kapcsolati rendszer, amit sikerül kiépíteni, működőképes maradjon hosszú távon. Cél a város és a régió turisztikai vonzerejének növelése s ez által a vendégéjszakák számának emelése, illetve a turisztikához kapcsolódó szolgáltató szféra lehetőségének bővítése. A cél Pécs kulturális szerepének erősítése a hazai és a nemzetközi régiójában. A Pécs2010 EKF program egyik legfontosabb eredménye a városi és regionális munkahelyteremtés. A programsorozat hosszú távú hatása 10-15 év múlva is érződni fog.
A pécsi programokról itt olvashat.
Nehéz szülés Az indulást számos személycsere előzte meg: előbb a város újjászületésének megtervezésében segítő civilek szálltak ki a szervezésből, később a projekt több meghatározó vezetője távozott önként vagy kényszerből. Az állam, Baranya megye és a pécsi önkormányzat hatásköri vitákba bonyolódott, Pécs pedig néhány év leforgása alatt elvesztette két polgármesterét - a máig kómában fekvő Toller Lászlót, és a daganatos betegségben elhunyt Tasnádi Pétert. Közben pedig riasztóan fogyott az idő. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2008 augusztusi jelentése szerint sok hónapot csúszott a kulturális koncepció kidolgozása, a nagyberuházásokhoz szükséges megvalósíthatósági tanulmányok, a kulcsprojektek előkészítésének szinte összes fázisa - a pályázati kiírásoktól az engedélyeztetésig. Sőt, volt olyan pályázat, amelyet kiírása után át kellett dolgozni, az egyiket például azért, mert csak sokkal drágább ajánlatok érkeztek be, mint amennyi a megvalósítására elkülönített keretben volt. Az ÁSZ szerint olyan óriási feladatra, amelyet az EKF megszervezése és lebonyolítása jelent, "az önkormányzat nem volt felkészülve". 2008 végére vált végleg világossá, hogy a város nem lesz képes befejezni 5 nagyberuházását időre, emiatt az eredeti kulturális koncepciót át kellett dolgozni, a programok egy részének új helyszínt kellett találni, vagyis a meglévő intézményekbe kellett áthelyezni őket. 2010 elejére nem készül el a Budapestről Pécsre vezető autópálya sem, ezt várhatóan márciusban adják át. A vasútvonalon nem történtek fejlesztések, az intercityk jelenleg majdnem három óra, a személyvonatok csaknem 4 óra alatt érnek Budapestről Pécsre. Szállodák viszont épülnek, buszok járnak majd a szállodákhoz és repülőjárat is közlekedni fog Pécs és a főváros között - mondta az [origo]-nak Ruzsa Csaba, a főszervező Pécs 2010 Menedzsment Központ ügyvezető igazgatója. Az eredetileg tervezett nagyszabású programok közül néhány végül nem valósul meg, Pécs helyett a Isztambult választotta a U2, nem jött össze a Szegedi Kortárs Balett, a győri és a pécsi balett összefogásával másfél éve szervezett Isteni Színjáték-előadás sem. Korábban a városnak nem sikerült elérnie azt sem, hogy a világ legnagyobb kórusversenyét, a Kórusolimpiát (World Choir Games) 2010-ben Pécsen rendezzék meg. A program azonban az indulásra összeállt. |