Nem lóg ki a sorból szépséghibáival Pécs

Tíz kérdést tettünk fel 2010 három Európai Kulturális Fővárosáról a szervezőknek és a programsorozatokkal foglalkozó helyi újságíróknak. Nehézségek, viták mindenhol voltak, de most mind a három város arra számít, hogy jól jár a rendezvényekkel. Igazán nagyravágyó tervei csak Isztambulnak vannak, Essen főleg régi rossz emlékeit felejtené, Pécs pedig szerethető arcát mutatná meg.

Isztambul 12 milliós lakosságával a legnagyobb török város, 1923-ig az ország fővárosa volt. Jelenleg Európa egyik legpezsgőbb nagyvárosaként tartják számon. Az [origo] kérdéseire az Istanbul 2010 ECOC ügynökség válaszolt.

Mivel kezdődik az egy évig tartó programsorozat?
A január 16-i nyitóeseményeken különböző koncertek - köztük a nemzetközileg ismert Tarkan - és előadásokat lesznek, valamint tűz és légballon show. A megnyitón részt vesz Abdullah Gül török köztársasági elnök és Recep Tayyip Erdogan miniszterelnök, valamint Európai Unió-s küldötteket és európai politikusokat is várnak.

Milyen forrásokból származik és hogyan oszlik meg a kulturális év finanszírozása?
A kulturális év lebonyolítását 2008 februárjától az Isztambul 2010 Európai Kulturális Fővárosa (Isztambul 2010 ECOC) nevű ügynökség végzi. A költségvetés 2008-ra, 2009-re és 2010-re összesen 250 millió euró, amelynek 99 százaléka a kormányzattól származik.

Vannak előzetes turisztikai kalkulációik arról, hogy hogyan fog megoszlani a hazai és a külföldi vendégek aránya?
2009 végéig 7,5 millió külföldi turista látogatott Isztambulba. 2010-ben arra számítunk, hogy 2 és fél millióval többen érkeznek. A legtöbb turista német, őket követik az angolok, a franciák, az amerikaiak és az olaszok. Az Euromonitor piackutató cég 2007-es értékelése szerint Isztambul Európa harmadik leglátogatottabb városa London és Párizs után.

Folytattak külföldre irányuló marketinget? Ha igen: mely országok voltak a célpontjai?
Az ügynökség 2008 óta összesen 24 turisztikai vásáron és kiállításon vett részt a világ minden pontján. Néhány példa az ITB Berlin, a szöuli Gyeongi, a londoni World Travel Market és a New York-i Travel Show. Sok európai városban fut hirdetési kampány, óriásplakátokat helyeztek el például a római Piazza Navonán, a párizsi Charles de Gaulle repülőtéren, és nemzetközi alapítványok és civil szervezetek is hirdették az évet.

Melyek a program csúcspontjai?
2010 év végéig több mint 400 projekt fog megvalósulni. Pécs nem kapta meg, Isztambulnak viszont sikerült megcsípnie a U2 zenekar "360° 2010 Tour" koncertjét, amely 2010. szeptember 6-án lesz. A 38. Isztanbuli Zenei Fesztivál keretében június 7-én közös észt-török koprodukcióban kerül színpadra Arvo Pärt, neves észt zeneszerző ez alkalomra komponált műve, az "Ádám panasza".

Orhan Pamuk előtti tisztelgésként valósul meg az irodalmi Nobel-díjas író Az ártatlanság múzeuma című könyvében megálmodott kiállítás. Az Ártatlanság Múzeuma tulajdonképpen az isztanbuli mindennapok leltára lesz, amely dokumentumok, tárgyak, térképek, fotók és filmfelvételek segítségével eleveníti meg a város életét, főleg az 1970-es éveket. A 2010 júniusában nyíló kiállítás előkészületeit maga Orhan Pamuk felügyeli.
2010 végén tetőzik be az "Életek és Munkák" című, két éve futó művészeti projekt is, melynek során hat, az EU különböző országaiból meghívott művész a saját eszközeivel térképezte fel vizuális szempontból a várost. A művészek 2008 óta a városban élnek, és a helyi művészekkel és kutatókkal alakítottak ki kapcsolatokat. Ennek eredményeit láthatja a nagyközönség 2009 őszétől kezdve művészeti workshopokon.
Május 2-16. között rendezik meg az európai egyetemek színházi fesztiválját, július 5-10. között pedig nemzetközi balettversennyel várják a látogatókat.

Mire helyezik a hangsúlyt a város arculatának kialakításában? Mennyiben térnek el az eddigi - a külvilág felé sugározott - turisztikai képtől?
Új hirdetési kampányunkban a világ leginspirálóbb városaként jelenítjük meg Isztambult. Isztambul évszázadok óta a kultúra és a művészetek világvárosa, amely most új lendületet nyer.

Hirdetik a másik két kulturális fővárost, Essent és Pécset? Van az isztambuli programokban kapcsolódási pont a másik két kulturális fővároshoz?
Külön kampányaink nincsenek Essen és Pécs hirdetésére, de természetesen reklámozzuk és a cikkekben is szót ejtünk a két városról. És több közös projektünk van mindkét várossal.

Milyen beruházások indultak a kulturális fővárosi cím elnyerése után a városban? A tervezett valamennyi beruházás befejeződött?
A magánszektornak, a kormánynak és az önkormányzatoknak is voltak új beruházásai, különösen tekintettel a felújításokba és az idegenforgalmi infrastruktúra fejlesztésére. Az Istanbul 2010 ECOC ügynökség is hozzájárult a kulturális örökség rehabilitációs és megőrzési projektjeihez. Új múzeumokat hoznak létre, történelmi épületeket újítanak fel és adnak nekik új szerepeket. (A szervezők nem adtak választ arra, hogy mely beruházások nem valósultak meg.)

Mely területeken szembesültek problémákkal? Hogyan és meddig akarják ezeket megoldani?
Az ügynökség egy Törökországban eddig teljesen ismeretlen új irányítási modellt alkalmaz. Ennek az a lényege, hogy a kormány emberei, a civilek és a magánszektor közösen vesznek részt a döntéshozatali folyamatban és közösen döntenek a kormány által biztosított pénzügyi forrásokról. Ez egy teljesen új megoldás, ezért olykor felmerülnek problémák, amelyeket igyekszünk megoldani.

A kulturális pályázatok száma megközelítette a 2500-at, amelyből mintegy 500 projektet fogadtunk el. Jó volt látni a nagy lelkesedést, ugyanakkor nyilvánvaló, hogy az ügynökség korlátozott költségvetése miatt néhány projekt kimaradt. Biztosan vannak csalódott emberek, akiknek a projektje nem került be a programba.

Reményeik szerint mi lesz a kulturális fővárosi cím hosszú távú hozadéka?
Isztambul bízik abban, hogy a kulturális év hatására felvirágzik a városfejlesztés és a városi élet és megindul a környezeti és társadalmi fejlődés. Munkahelyek jönnek létre, erőre kap a kulturális turizmus (a művelt, kulturált turisták háromszor annyi pénzt költenek, mint a többi turista.).
Erősödnek majd a város európai gazdasági és kulturális kapcsalatai.

Az isztambuli kulturális főváros oldalát itt találja.

Törökországban egyetlen nap alatt bármi megtörténhet és bármi megváltozhat
"Érdekes módon a török média elég keveset írt a témáról, a legtöbb írás mégis elég szkeptikus. Néhány hónappal ezelőtt ugyanis feloszlott a kilenctagú bizottság. Pontosabb az a megfogalmazás, hogy ők maguk mondtak le a kormány nyomására" - mondta az [origo]-nak a projektről Gaye Cosar, a törökországi NTV News Channel külpolitikai munkatársa. "Pontosan nem lehet tudni, mi történt, de az általános értelmezés szerint az AKP-kormány teljes ellenőrzést akart kiterjeszteni a pénzügyekre. Annak ellenére, hogy a 9 emberből 6 politikailag közel áll az AKP-hez (a kormánypárthoz), még ők is érezték, hogy túl sok, hogy felülről hozzanak olyan embereket, akiknek nem sok fogalmuk van arról, hogyan kell kulturális eseményeket irányítani.
Mint mondta, a török sajtó elsősorban arra koncentrált, hogy egy kezdetben független szervezetet később megpróbáltak beolvasztani az állami struktúrába. Most egy olyan ügynökség végzi a munkát, amely a kormány ellenőrzése alatt áll. Az ügynökség azt állítja, hogy jelen pillanatban semmilyen gondjuk nincs, és január 16-án rendben elindítják a programot" - mondta az újságíró.

Szerinte kis hangsúly került az EKF művészeti oldalára. Mivel az év teljes egészében állami finanszírozású, sok projekt inkább például középületek felújítására, tenderekre koncentrál, és kisebb szerepet kapnak a művészeti és kulturális események.

Cosar szerint az emberek nem igazán érzik bármi hatását annak, hogy 2010 van és Isztambul lett Európa kulturális fővárosa. "Ha az utcán körbekérdezősködnél, a legtöbben alighanem azt mondanák, 'Igen, természetesen ez egy nagyon jó dolog', de azt már nem tudnák kifejteni, hogy miért jó. És lennének olyanok is - nem is kevesen -, akik azt mondanák, hogy szkeptikusak, mert hatalmas mennyiségű pénzekről volt szó, de nem világos, hogy kik és mit kezdtek ezekkel a pénzekkel" - mondta.

Cosar a szervezők hivatalos válaszában is elhangzott pályázatokról azt írta, hogy egy december 10-i sajtótájékoztató szerint 2272 pályázatot adtak be, amelyből 451-et elfogadtak, és eddig csupán 132-t fejeztek be; 89 van folyamatban és 230-at fognak 2010-ben megvalósítani. Ezek közül sok kulturális örökségvédelmi és a művészeti, sok köztük az intézményi és harmincnál valamivel több a turisztikai jellegű projekt.
"Még korai lenne megjósolni, hogy fog sikerülni az év" - jelentette ki az újságíró, hozzátéve, hogy "ahogy mi Törökországban gyakran mondjuk: Ez Törökország és itt egyetlen nap alatt bármi megtörténhet és bármi megváltozhat".