"Olyan ember, aki elfogadja a dolgokat" - ismerősei szerint Erőss újra mászni fog

Higgadt, pozitív és konok - így jellemzik Erőss Zsoltot ismerősei, akik biztosak benne, hogy a Mount Everestet először meghódító magyar hegymászó hétvégi amputációja után sem hagy fel a sporttal. Erőss a beavatkozásra is azért mondott igent, hogy tovább mászhasson, és egy barátja szerint "egy másodperc alatt feldolgozta döntését". Nem ő lesz az első magyar hegymászó, aki lábprotézissal indul neki a csúcsoknak.

"A körülményekhez képest jól van, sok fájdalomcsillapítót kap, de jó a kedélyállapota" - mondta két nappal Erőss Zsolt műtétje után Kollár Lajos, Erőss hegymászótársa. Kollár utoljára hétfő kora délután beszélt a hegymászóval, akinek jobb lábát szombaton térdtől amputálták.

Erőss Zsolt lábát azután amputálták, hogy a hegymászó két társával lavinabalesetet szenvedett a Magas-Tátrában. Erőss "az összes lehetséges előnyt és hátrányt megbeszélve" választotta ezt a megoldást - mondta Sárváry András, a Péterfy Sándor utcai kórház baleseti központjának szakmai igazgatója vasárnap. Az amputáció mellett az szólt, hogy ezzel a beavatkozással a hegymászó a jövőben is biztosan tudja majd mozgatni a térdét. (Erről bővebben itt olvashat.)

"Hihetetlenül erős ember"

Erőss barátai és ismerősei optimisták, egyhangúlag állítják, hogy a hegymászó heteken belül regenerálódni fog. "Zsolti az egyik leghiggadtabb és legpozitívabb ember, akit ismerek. Olyan ember, aki elfogadja a dolgokat, és keresi, hogy mit lehetne kezdeni velük. A legkevesebb gond a lelkierejével lesz, most sincs kétségbe esve" - mondta az [origo]-nak Vincze Szabolcs, aki 2008 óta intézi Erőss sajtóügyeit.

Kollár a műtét előtti órában beszélgetett Erőssel: "Azt mondta akkor, hogy egy másodperc alatt feldolgozta a döntését. Nagyon erős akaratú ember, mondhatni azt is, hogy konok természet" - mondta.

"Hihetetlenül erős" és "szívós ember lelkileg és fizikailag is" - így jellemezte Farkas Péter, a Magyar Hegy- és Sportmászó Szövetség elnöke a hegymászót. "Genetikailag is hozza ezt a hozzáállást, plusz a hegymászás is rengeteget ad hozzá, nagyon sok hegyen járt már egyedül" - mondta Vincze. "Ha valaki 20 éven át expedíciózik, benne van a pakliban, hogy bármikor történhet vele valami" - tette hozzá.

Az ismerősök az mondták, nem hiszik, hogy jelentős változást hozna Erőss életmódjában az a tény, hogy a jobb lábára protézis kerül. "Az egész élete a hegymászásról szól, mindent a mászásnak rendel alá, és ebből is él" - mondta Farkas, hozzátéve, hogy ha egy baleset után a biztos rossz és a bizonytalanság között kellene választania, valószínűleg ő is az előbbi mellett döntött volna.

Korábbi baleset

Erőss Zsolt 13 éves korában kezdett hegyet mászni, első expedícióján a Kaukázusban 20 évesen vett részt. Korábban az [origo]-nak azt mondta, "az a jó hegymászó, aki megöregszik". (Az Erőss Zsolttal készült cset-interjút itt olvashatja el.)

A Magyar Himalája-expedíció tagjai (Mécs László, Ugyan Anita, Erőss Zsolt és Kollár Lajos)

A hegymászó először 1999-ben egy mászás közben sérült meg a szombaton amputált jobb lábán. Azóta előfordultak keringési problémái, volt, hogy masszírozni kellett a lábszára alsó részét. Korábban két lábujjpercét eltávolították - mondta Vincze.

Az orvosok véleményét meghallgatva maga döntött

Erőss Zsolt egy orvosokkal folytatott megbeszélés után a felkínált lehetőségek közül maga döntött az amputáció mellett. "Volt arról szó, hogy lehet stoppolgatni a lábát, hogy az orvosok kialakítanak egy merev bokát, állandó keringési zavarokkal. Ezzel szép lassan el is tudott volna menni a boltba bevásárolni - ez egy 90 éves embernél szóba is jöhetett volna" - mondta Kollár.

Kollár szerint nem érte Erőss Zsoltot meglepetésként az amputáció lehetősége, mivel az orvosok az első pillanattól kezdve lebegtették, hogy az erős roncsolódás miatt ez sem kizárt. Kollár szerint a legjobb szakemberek vették kezelésbe a hegymászót, ők pedig teljesen megbíztak az orvosok döntésében- "Az orvosai szerint ez a megoldás vezeti vissza a hegymászáshoz" - jelentette ki Kollár.

A Himaláját is meg lehet mászni protézissal

Világszerte számos eset bizonyítja, hogy hiányzó lábbal vagy lábrészekkel is meg lehet mászni nyolcezres csúcsokra. Hegymászó körökben közismert a dél-tiroli Reinhold Messner esete, aki az első olyan ember, aki egyedül - ráadásul oxigénpalack nélkül - mászta meg a Mount Everestet, és 14 darab nyolcezres csúccsal a háta mögött mára alig maradt lábujja.

Farkas szerint több példa bizonyítja, hogy lábprotézissal is "meg lehet csinálni a gyaloglósabb" himalájai csúcsokat. "Amerikai szaklapokban rengeteg beszámoló van részben vagy mindkét lábukon amputált hegymászókról. Olvastam egy olyan emberről, akinek körülbelül ötvenféle protézise van a különféle falakhoz" - mondta.

A Himalája-expedíció tagjai

Szendrő Szabolcs, a legismertebb magyar hegymászó, aki egy fiatalkorában elszenvedett vonatszerencsétlenségben térdből elveszítette az egyik lábát. Szendrő műlábbal kezdte a hegymászást, és ma már két nyolcezres csúcson van túl. "Sokat beszélgettem vele, mondta, hogy nem érzi semmi hátrányát, hogy műlábbal mászik, sőt, nevetve tette hozzá, hogy legalább nem fagy le. A baleset után Szabolcs talpára állt, edzeni kezdett, és jelentkezett egy hegymászó klubba. Másztam vele függőleges falon Svájcban, és bár előfordulnak néha fájdalmai, teljes életet él" - mondta Farkas.

Erőssnek a baleset miatt le kell mondania a tavaszra tervezett mászásról: "A március végére tervezett mászásunkat őszre halasztottunk. Még van 4 nyolcezres hegy, amin nem volt magyar, úgyhogy van még mit megmásznia Zsoltnak" - mondta Kollár Lajos, aki Farkas szerint "nem kincstári optimizmusból beszélt, őszre abszolút van esélye Zsoltnak".