Beteljesülnek Pécs lidércessé vált álmai

Ötéves, feszültségekkel teli előkészítés után januárban elkezdődik a pécsi Európa Kulturális Fővárosa (EKF) programsorozat. Nem lesz olyan csillogó, mint tervezték, az év elejére az ötből csak egy nagyberuházás készül el időre, egy pedig várhatóan egyáltalán nem lesz meg időre. A programterv viszont összeállt, a szervezők abban reménykednek, hogy a remélt több tízezer látogató feledteti majd a problémás múltat.

"Pécsnek 2010 által esélye lehet arra, hogy egy nemzetközi régió kulturális központjává váljon Nyugat- és Délkelet-Európa határán". Az egykori iparváros számára ez a tétje az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) projektnek a város 2005-ös - nyertes - pályázata, a Határtalan város című anyag szerint. A kulturális évad január 10-én kezdődik, és a sikere nem csak attól függ majd, hogy hány külföldi turistát sikerül Pécsre csábítani.

A 2006-ban megkezdett szervezéshez elvileg a legfontosabb adott volt: az EU, a magyar állam és Pécs összesen 44 milliárd forintot szánt a várost átalakító beruházások megvalósításra. A szervezőknek csak az volt a feladatuk, hogy jól költsék el a pénzt, és közben minél kevésbé terheljék meg a jelentősen eladósodott város költségvetését.

Miközben versenytársait - többek között Budapestet - fölényesen győzte le 2005-ben benyújtott pályázatával Pécs, a projekt megvalósításának évei kínos kudarcokat, éles fordulatokat, növekvő feszültséget hoztak. Előbb a város újjászületésének megtervezésében segítő civilek szálltak ki a szervezésből, később a projekt több meghatározó vezetője távozott önként vagy kényszerből. Az állam, Baranya megye és a pécsi önkormányzat hatásköri vitákba bonyolódott, Pécs pedig néhány év leforgása alatt elvesztette két polgármesterét - a máig kómában fekvő Toller Lászlót, és a daganatos betegségben elhunyt Tasnádi Pétert. Közben pedig riasztóan fogyott az idő. (Minderről részletesen korábbi cikkeinkben, például itt és itt olvashat.)

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2008 augusztusi jelentése szerint sok hónapot csúszott a kulturális koncepció kidolgozása, a nagyberuházásokhoz szükséges megvalósíthatósági tanulmányok, a kulcsprojektek előkészítésének szinte összes fázisa - a pályázati kiírásoktól az engedélyeztetésig. Sőt, volt olyan pályázat, amelyet kiírása után át kellett dolgozni, az egyiket például azért, mert csak sokkal drágább ajánlatok érkeztek be, mint amennyi a megvalósítására elkülönített keretben volt. Az ÁSZ is megállapította, hogy a kormány és a pécsi önkormányzat közötti viszony nem volt felhőtlen, az együttműködés nem volt hatékony. Ráadásul az olyan óriási feladatra, amelyet az EKF megszervezése és lebonyolítása jelent, "az önkormányzat nem volt felkészülve" az ÁSZ szerint.

Az erdeti terv öt nagyberuházásra építette volna a kulturális programokat. Ezek nagyrészt elkészülnek ugyan, de a kulturális évről részben vagy teljesen lecsúszva.

Egyedül a pécsi közterek felújítása készült el 2010-re, a kész parkok és terek nagy részét már átadták. A jelenlegi terv szerint áprilisra készül el a Múzeum utca épületeinek felújítása, de a hozzá kapcsolódó óriás kiállítótér nem épül meg, ehelyett az úgynevezett Zsolnay-negyedbe helyezik át. A régió könyvtárait egyesítő Tudásközpontot csak június végén adják át, a hatalmas hangversenytermet augusztus legvégén, vagyis használni legkorábban ősszel lehet. A Zsolnay kulturális negyed viszont lecsúszik a 2010-es évről, mert bár több felújított épületét átadják jövőre, teljesen csak 2011. január 1-jére készül el az EKF honlapja szerint.

Elkészült a Tettye Park

2008 végére vált végleg világossá, hogy a város nem lesz képes befejezni a nagyberuházásokat időre, emiatt az erdeti kulturális koncepciót át kellett dolgozni, a programok egy részének új helyszínt kellett találni, vagyis a meglévő intézményekbe kellett áthelyezni őket - derül ki az idén áprilisban készült brüsszeli monitoring-jelentésből. A jelentés az uniós támogatások megszerzésének időigényességével, és a gazdasági- és forintválsággal magyarázza a jelentős késést, a szervezés hibáiról nem esik szó benne.

2010 elejére nem készül el a Budapestről Pécsre vezető autópálya sem, ezt várhatóan márciusban adják át. Erre az autópályára 1990 óta vár Pécs. A vasútvonalon nem történtek fejlesztések, az intercityk jelenleg majdnem három óra, a személyvonatok csaknem 4 óra alatt érnek Budapestről Pécsre. Szállodák viszont épülnek, buszok járnak majd a szállodákhoz és repülőjárat is közlekedni fog Pécs és a főváros között - mondta az [origo]-nak Ruzsa Csaba, a főszervező Pécs 2010 Menedzsment Központ ügyvezető igazgatója.

A Magyar Turizmus Zrt. arra számít, hogy Pécsen 2010-ben 200-300 ezer vendégéjszakát töltenek el a 60-70 százalékban belföldi vendégek. A városba és környékére érkező turisták száma becslésük szerint akár a 250 ezret is elérheti majd, külföldről főként németeket és osztrákokat várnak.

100 millió a civilek visszacsábítására

Pécset május óta új polgármester, a fideszes Páva Zsolt vezeti, aki azonban nem igazán forgatta fel a beruházást. A Pécs 2010 Menedzsment Központ élén álló vezetőket nem váltotta le, nem szervezte át hatáskörüket és alig szólt bele a programok szervezésébe. Páva egyik fontosabb intézkedése az volt, hogy létrehozott egy 100 millió forintos pályázati alapot, amelyre kifejezetten pécsi civilek pályázhattak. Bár ez a pénz az összköltségvetéshez képest elenyésző - a bíráló bizottság vezetője, a korábban az eredeti pályázat kidolgozásában is részt vevő Tarróssy István szerint is -, a célja, hogy az EKF-ből korábban kiábrándult civil kezdeményezőket visszacsábítsa.

A szervezők azt remélik, hogy a beruházások késéseit és a tervek felemás megvalósulását feledteti majd a programsorozat. Ruzsa Csaba szerint az elkészült, a programokat tartalmazó projekttervbe (ezt innen letöltheti pdf formátumban) bekalkulálták azt is, ha a beruházások valamiért még később készülnek el. Az igazgató állítja, a nehézségek ellenére megvalósulnak majd az eredeti pályázat céljai, például a város régiós kulturális központtá válása, vagy a más városokkal való partnerség kiépítése. Már eldőlt például, hogy mely cégek fogják a következő 10 évben működtetni az elkészülő új intézményeket, ez ugyanis az uniós pályázatok során feltétel volt - tette hozzá.

Látványterv az új Széchenyi térről

Az összesen mintegy 450 programra 1 milliárd 850 millió forintot költenek, és további mintegy 200 millióról szponzorokkal tárgyalnak - mondta Ruzsa az [origo]-nak. Az első beharangozó program Emir Kusturica szerb filmrendező és a No Somking Orchestra Széchenyi téri koncertje lesz, az évad hivatalosan egy négynapos programsorozattal kezdődik meg január 7-10-én. Lesz török hónap, német filmhét, sok szabadtéri fesztivál és nagykiállítás, és más - hazai és külföldi - településeken is rendeznek majd programokat - sorolta.

Az eredetileg tervezett nagyszabású programok közül néhány végül nem valósul meg, nem jön Pécsre például a U2, nem jött össze a Szegedi Kortárs Balett, a győri és a pécsi balett összefogásával másfél éve szervezett Isteni Színjáték-előadás sem. 100 milliós költségvetésével ez lett volna az egyik legdrágább produkció, de Győr kiszállt a szervezésből, a keletkező költséghiányt nem sikerült pótolni, így végül lemondtak róla. Korábban a városnak nem sikerült elérnie azt sem, hogy a világ legnagyobb kórusversenyét, a Kórusolimpiát (World Choir Games) 2010-ben Pécsen rendezzék meg.

Összejön viszont a nagyszabású Bauhaus-kiállítás, és megrendezik a Nyolcak Európája című tárlatot is az első magyar radikális avantgard csoport - tagjai között Czóbel Béla, Kernstok Károly, Márffy Ödön - megalakulása után 100 évvel. A nagyrendezvények közé tartozik majd a Cirkusz és Utcaszínház Fesztivál, a Magyar Fúvószenei Nagydíj verseny, vagy a Pánbalkán Art Piknik nevet kapott rendezvénysorozat. Több program az Essennel és Isztambullal - 2010 másik két kulturális fővárosával - való együttműködésre épül. Olyan, már korábban kitalált fesztiválokat is megrendeznek Pécsen, mint a Pécsi Országos Színházi Találkozó, a POSZT, vagy a Múzeumok Éjszakája. Jövőre Pécsen tartják az EFOTT fesztivált is.