"A közbiztonság megadta magát" - fogalmazott március 15-i beszédében Orbán Viktor, jelezve, hogy kormányra kerülés esetén a rendészeti területet tartja az egyik legfontosabbnak. A felmérések szerint a választások abszolút esélyesének számító Fidesz elnöke azt nem közölte, hogy kit képzel el ennek a kiemelt területnek az irányítására, az utóbbi hetekben azonban tovább erősödtek a találgatások, hogy egykori belügyminiszterét, Pintér Sándort kérné fel a feladatra. Több sajtóhír is jelent meg erről, és az [origo]-nak egy névtelenséget kérő fideszes tisztviselő úgy fogalmazott, "ezek nem járnak messze a valóságtól", bár hozzátette azt is, hogy hivatalosan még nem dőlt el semmi.
Orbán többször egyértelművé tette, hogy a választások előtt nem akar megnyitni személyi kérdéseket (erről részleteket itt olvashat), amit az [origo]-nak korábban nyilatkozó fideszes politikusok azzal magyaráztak, hogy ha korán megszületnének pozícióról szóló döntések, akkor az sértődéshez vezetne, és gyengíthetné a kampányt. A Fidesz-elnök a párt programjának március közepi bemutatásakor is arról beszélt a zárt választmányi ülésen, hogy az egyes fejezetek írói nem feltétlenül kapnak kormányzati tisztséget, erről csak később hoznak döntést.
Pintér nem nyilatkozik
A Pintér esetleges kormányzati szerepvállalásáról szóló feltételezéseket azonban tovább erősítette az a március 25-én megjelent hír, hogy eladta százszázalékos tulajdonrészét a Civil Biztonsági Szolgálat Zrt. (CBSZ) nevű cégben. A vállalat vezérigazgatója, Tasnádi László az MTI-nek azt mondta, a tulajdonosváltás okáról nem kíván beszélni, arról szerinte Pintér Sándort kell megkérdezni. Az [origo] elérte Pintért, ő azonban csak annyit mondott, hogy köszöni, de nem akar élni a lehetőséggel, és még az előtt kinyomta a mobiltelefonját, hogy feltehettük volna kérdéseinket.
Az egykori belügyminiszter és országos rendőrkapitány egyik közeli ismerőse - aki az ügy bizalmas jellege miatt nem kívánt névvel nyilatkozni - ugyanakkor kérdésünkre azt mondta, "biztos, hogy van köze egymáshoz" a tulajdonosváltásnak és az esetleges kormányzati szerepvállalásnak. Az ismerős - akivel múlt hét közepén beszéltünk - ugyanakkor hozzátette azt is, hogy "az utolsó információm az, hogy nincs konkrét felkérés minisztérium vezetésére", és szerinte "igaznak tűnik az, hogy Orbán nem kér fel senkit funkcióra, csak munkára".
Arra a kérdésre már nem kívánt válaszolni, hogy tudomása szerint ilyen általános jellegű felkérést kapott-e Pintér. Konkrét pozíció azonban talán azért sem került szóba, mert korábbi fideszes nyilatkozatok szerint az is csak a választás után fog eldőlni, hogy pontosan milyen struktúrában áll fel a kormány, addig pedig több különböző változat marad az asztalon.
A CBSZ eladása után ugyanakkor azért szaporodtak meg a találgatások, mert ha Pintér valóban rendészeti vagy egyéb biztonsági feladatokat kap az új kormányban, akkor összeférhetetlenséget vethetne fel az ország egyik legnagyobb biztonsági cégének birtoklása. A cég eladása körül több kérdőjel is van, miután nem ismert a vételár, és nem világos az sem, hogy egy ilyen nagy értékű cég hogyan kerülhetett egy, a nyilvánosan hozzáférhető adatok alapján nem túl erős vagyoni háttérrel rendelkező vállalkozás tulajdonába.
Értékes cég, ismeretlen ár
Honlapja szerint a Civil Biztonsági Szolgálat 16 éves múltra tekint vissza, és olyan nagy ügyfelekkel büszkélkedhet, mint az OTP, a Mol, a MÁV vagy a Magyar Honvédség. A 2008-as évről szóló, legfrissebb nyilvános üzleti beszámolója szerint a cégnek akkor 4,8 milliárd forintos bevétele volt és 710 milliós adózott nyereséget produkált, amelyből az akkori tervek szerint öt éven át 436 millió forintot fizetnek ki az egyszemélyes tulajdonos Pintérnek. A magyar gazdaságot sújtó általános válság ellenére a cég tavaly jelentősen megerősödött, legalábbis Tasnádi március 25-i nyilatkozata szerint árbevétele meghaladta a nyolcmilliárd forintot.
Ezt a jól menő vállalatot adta el Pintér egy Prostasia Zrt. nevű cégnek, amelyet idén januárban alapítottak ötmillió forintos jegyzett tőkével. Mivel a cég frissen alakult, így a gazdálkodásáról nincsenek nyilvános adatok (minden évről a következő év május végéig kell leadni a beszámolókat), egyelőre azonban nem tűnik túl aktívnak: nincs publikus telefonszáma, honlapja, a székhelyeként pedig a tulajdonos-vezérigazgató, Kántor Tibor lakcíme van feltüntetve. Kántor korábbi gazdasági tevékenységéről a cégnyilvántartás alapján annyi tudható, hogy egyik tulajdonosa és ügyvezetője a 2006-ban alapított Occulto and 2006 Kft. nevű cégnek. Ennek sem találni nyilvános elérhetőségét, és a legutóbbi, 2008-as mérlege alapján nem számít túl sikeres vállalkozásnak. A dokumentumból kiderül, hogy abban az évben mindössze 6,9, 2007-ben pedig 9,8 milliós bevétele volt, és mindkét évet több százezer forintos veszteséggel zárta.
Ebből a vállalkozásból tehát nem tehetett szert jelentős vagyonra Kántor, akitől szerettük volna megtudni, hogy mennyiért vásárolta meg a CBSZ-t és hogy miből fedezte a vételárat, de a tudakozóban talált számhoz tartozó telefon ki van kapcsolva, a cégnyilvántartásban talált e-mail címre elküldött kérdéseinkre pedig nem válaszolt. Így azt sem sikerült megtudni, hogy megfelelnek-e a valóságnak azok a sajtóinformációk, amelyek szerint korábban, az Orbán-kormány idején az APEH egyik alelnöke volt. Abban az időben volt az adóhivatal bűnügyi igazgatóságának vezetője a jelenleg a CBSZ vezérigazgatói posztját betöltő Tasnádi László is, akit szintén kerestünk, de titkárságán azt közölték, hogy nagyon elfoglalt és nem elérhető.