Megoldási útmutató a 2010-es középszintű irodalomérettségihez

A két részből álló középszintű magyarérettségin a szövegértési feladat a Magyar Hírlap egy tavalyi interjújáról szólt, amelyben egy új felfedezéséről kérdezték az ELTE irodalomtörténészét. A szövegalkotást 3-8 oldalban kellett megoldaniuk a diákoknak, három feladat közül választhattak. Mivel a hivatalos megoldókulcsot legkorábban kedden hozzák nyilvánosságra, az [origo] egy budapesti szakközépiskola irodalomtanárának segítségét kérte a feladatok megoldásához. A szövegalkotási feladatoknál néhány fontos szempontot soroltunk fel.

SZÖVEGALKOTÁS
(3-8 oldal)

1. választható feladat: ÉRVELÉS
A Ne félj! Beszélgetések Szabó Magdával című kötetben található, Lettem, aki vagyok című interjú részlete:

Riporter: Az író nem csak saját családjának életét éli, nem csak egyetlen otthonba bejáratos. Én azt hiszem, regényhőseid jellemére, sorsára is visszahat az otthon, amelyben élnek, pontosabban amit teremtesz köréjük.
Szabó Magda: A hőshöz olyannyira hozzátartozik az otthona, hogy én hozzá sem tudok kezdeni a regényíráshoz, amíg nem ismerem. Többnyire mérnöki pontossággal alaprajzot készítek, amelybe belerajzolom az ajtókat, a bútorokat is. Mire írni kezdek, már pontosan tudom, ki milyen tárgyi és szellemi környezetben él.

Mi a jelentősége a térnek, a tárgyi környezetnek a műalkotásokban, és a hétköznapi életben? Jellemző-e a környezet egy valódi, illetve kitalált személyre; jellemezhető-e egy valódi, illetve kitalált alak a környezetével? Érvelő fogalmazását irodalmi példákra alapozza!

Mivel a feladat többféleképpen megoldható, az Oktatási Hivatal pedig csak kedden reggelre ígéri a hivatalos megoldókulcs nyilvánosságra hozását, ezért ennél a feladatnál a legfontosabb szempontokat és néhány lehetőséget soroltunk fel a megoldáshoz. Az érvelő fogalmazásban a lehetséges irodalmi példák, szempontok:
- Szabó Magda: Abigél (Vitay Georgina jellemének változásában a változó környezet alapvető jelentőségű)
- Flaubert Bovaryné-jában a függöny és az ablak szimbolikusan jellemzi a hős jellemének változását
- Gogol A köpönyeg-ében Akakij Akakijevics Basmacskin ruhája, szűkös szobája a kisszerűségére utal
- Balzac Goriot apó-jában a többszintű épület fontos szimbólum (aki fent lakik, szegény, az alsóbb szinteken gazdagabbak élnek, a tér így meghatározza a szereplőket)
- További lehetséges példák: Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés (fullasztó, nyomorúságos szobák leírása ad atmoszférát), Ottlik Géza: Iskola a határon (jelentést kap a bakancs és Medve sapkája), Bulgakov: A Mester és Margarita (a kézirat, a kendő), Kafka: Az átváltozás (Gregor Samsa szűk szobája és az alma), Tolkien: A gyűrűk ura (a gyűrű), Golding: A legyek ura (a tér, a szigetre zártság meghatározó motívum) stb.
- Nem prózából vett példa lehet Puskin Anyeginje, ahol a szereplők személyes tárgyai, olvasmányaik meghatározzák őket (Anyeginnek van egy Napóleon-levélnehezéke, és Napóleont példaképnek tekinti)
- A műalkotásokban többféleképpen lehetnek fontosak a tárgyak, lehetnek szimbolikusak, mint Csehov Sirály-ában a puska és a sirály, de utalhatnak a szereplők alapvető tulajdonságaira is: Poirot felügyelő, a pontosság mintaképe állandóan az óráját nézi
- Társadalomábrázoló regénynél, kriminél is fontos lehet a környezet leírása és pontos ismerete.

2. választható feladat: MŰÉRTELMEZÉS
Gelléri Andor Endre (1906-45) alábbi novellájának főszereplője egy egyszerű asszony. Hogyan, milyen nézőpontokból mutatja be az elbeszélő a főszereplőt? Hogyan változik az asszony elbeszélői és olvasói megítélése a novella folyamán?
(A feladatban szereplő novella címe a Pármai likőr.)

Az értelmezés lehetséges szempontjai:
Meg kell vizsgálni a narrátor szerepvállalását a műben: beleérez-e a hőse helyzetébe, analizálja-e, és ezek után hogyan alkot ítéletet róla? A műben a szereplők is jellemezhetik a főszereplőt, meg lehet vizsgálni, ők hogyan viszonyulnak hozzá.

3. választható feladat: ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉS
Milyen nyelvi megoldások segítségével idézi meg Karinthy paródiája Kosztolányi versét, illetve annak beszédmódját? Milyen stiláris szerkezeti és tematikai jellegzetességek szolgálják a komikus hatás érvényesülését?
(A feladatban szereplő szövegek Kosztolányi A szegény kisgyermek panaszai című kötetéből és Karinthy Így írtok ti című kötetéből vett részletek.)

A Kosztolányi-részlet a következő:

A kis mécs.
Az este bús cselédje.
Álmosan virraszt az asztalon.
S az olajfoltos tálcára nézve
sercegését némán hallgatom.
A szobánk csöpp napja. Álom.
Az arany olaj az árnyon,
és a fény folyó arany,
szerteömlő, szótalan.
És a fülke csodapalota.
Éji rémek lengenek tova.
Csöndesen vetik az ágyat,
és a párna
barna árnya
a fehér ajtóra bágyad.
Félszeg árnyék-figurák,
mind kevélyek és furák.
Egyik a felhőkbe nyargal,
másik hadonáz a karddal
és a párnát egyre rakjuk,
ferdül-fordul az alakjuk,
melyet szorgos fény kimintáz.
Panoráma, esti színház.
Hordjuk a fehér petrencét,
s nő a vánkos furcsa tornya,
a kis ajtón - messze emlék
hullámozva, ringatózva.
Égig ér már
a kevély vár:
száz alak omol le s újra felkel.
És mi szívdobogva nézzük,
félve sandítunk feléjük,
az éjben rubinpiros fülekkel.

A Karinthy-részlet a következő:

A kis edény.
Oly furcsa és merev.
Aranyhabos tó, emlék-temető
Emlékek ágya, ágyak ápolója,
Mély, puha párna, pincsi, pince, pólya
Emléket emtet, engem temet ő
Fehér és csendes. Ülök rajt, kis ingbe -
És távoli, mély országokba int be
Mint folyt arany és mint ezer ezüst,
Oly bús, fehér, olyan igénytelen
Becéz, reámnéz és tréfál velem
Mint egy kis fehér legyező,
Csak rátekintek s igy szólok: ez ő.
A jó, szelid, a kedves, pici teknő -
De néha megnő -
És néha horpad s néha szétreped
És szerteszökken szörnyű fergeteg
És a homályban bőszen harsonáz
És akkora már, mint a ház
És ordítunk és sírunk: diadal
És ilyen fiatal
S mint kürtök öble s vérző trombiták
És néha vág.
És néha vég.
És néha olyan, mint az ég.
S mint longa, linga, lunga, lenge lég
(Még, még.)
És borzadunk az égbe, nyögve, sírva
És néha néz ránk -
És néha olyan, mintha verset írna.

Az összehasonlító elemzés néhány lehetséges szempontja:
- a komikus hatást a sok ismétlés növeli, illetve a hangutánzó, hangulatfestő szavak milyensége
- a szerkezeti hasonlóság, a tördelés szembetűnő, de nem teljes, hasonló motívumokat használ
- a Kosztolányi-féle belső rímeket, amelyek a szöveg csengés-bongását adják (például kincs-nincs, figurák-furák), Karinthy kifigurázva, kínrímekkel, össze nem illő, de hasonló hangzású szavakkal utánozza (például longa, linga, lunga, lenge lég; puha párna, pincsi, pince, pólya)

(Ha a megoldásokkal kapcsolatban észrevételei, javaslatai, újabb szempontjai vannak, küldjön levelet a [e-mail]-ra!)