Egy hangszerjavítótól vett 11 milliós HR-tanulmányt Bajnai hivatala

Egy hangszerész végzettségű férfi készítette azt a kormányzati személyügyekkel foglalkozó tanulmányt, amelyet a kormányzás utolsó hónapjaiban vásárolt több mint 11 millió forintért a Miniszterelnöki Hivatal. Ismerősei nem tudnak arról, hogy a nemrég még szaxofonokat javító férfi foglalkozott volna kormányzati személyügyekkel, ő maga pedig nem válaszol azokra a kérdésekre, hogy van-e a témához kapcsolódó tudományos tapasztalata. A kancellária szerint minden rendben zajlott a beszerzésnél.

A kormányzati ciklus végéhez közeledve a Bajnai-kormány többször jelezte, hogy már nem tervez nagyobb kiadásokkal járó lépéseket tenni, és a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) által április végén közzétett úgynevezett üvegzsebadatok is azt mutatják, hogy az utóbbi két hónapban csak néhány szerződést kötöttek. Ezek között van A kormányzati személyügyi szolgáltató rendszer kiterjesztése című projekthez készült tanulmány, amelyre március elsején kötött megállapodást a MeH nettó 9,25 millió forint (mintegy bruttó 11,5 millió) értékben.

A kormányszóvivői iroda szerint a tudományos dolgozatot azért rendelték meg, mert szükség volt egy úgynevezett megvalósíthatósági tanulmányra egy "korszerű HR-rendszer" bevezetéséhez kért uniós támogatás elbírálásához. A tanulmány elkészült, az uniós pályázatokat kezelő Nemzeti Fejlesztési Ügynökség is elfogadta azt, és a MeH intézkedett a kifizetéséről is - derül ki a kormányszóvivő iroda tájékoztatásából, az [origo] által összegyűjtött információk alapján azonban ellentmondásosnak tűnik a kormányzás utolsó hónapjaiban született megállapodás.

Ingatlanok és hangszerek

A kancellária a tanulmányról szóló szerződést egy Vis Verum Kft. nevű céggel kötötte, amely a honlapja alapján ingatlanforgalmazással és -fejlesztéssel, valamint társasházak közös képviseletének ellátásával foglalkozik. Az [origo] a múlt hét kedden kereste meg először a MeH-et azzal a kérdéssel, miért egy ilyen profilú céget választottak ki egy személyügyi fejlesztésről szóló tanulmány elkészítésére, a hivatal azonban több mint egy héten keresztül nem válaszolt levelünkre, és nem reagáltak arra a kérésre sem, hogy bocsássák rendelkezésünkre a megbízási szerződést és a kft. által készített tanulmányt.

A két dokumentumot cikkünk megjelenése után elküldték, és a szerződésben ugyan az szerepelt, hogy a tanulmányt a céggel "jogviszonyban álló szerzők" készítik el, a Kft. többségi tulajdonosa, az ügyvezetői tisztséget is betöltő Máté Balázs az [origo]-nak szerdán azt mondta, hogy ő készítette a tanulmányt. Azokra a kérdésekre azonban már nem kívánt válaszolni, hogy egy ingatlanforgalmazó cég vezetőjeként milyen tapasztalatokkal rendelkezik a kormányzati személyügyek terén. Annyit közölt, hogy a cége minőségbiztosítással és tanácsadással is foglalkozik, a képzettségére vonatkozó kérdéseknél azonban kinyomta a mobiltelefonját.

A cég másik tulajdonosa Máté édesanyja, akit szintén telefonon értünk el, és ő elmondta, hogy fia hangszerész mester végzettséggel rendelkezik, bár hozzátette, hogy "sok minden mással is foglalkozik". A Vis Verumban tulajdonrésszel rendelkező nő arról nem tudott, hogy fia tanulmányt írt kormányzati személyügyi témában és arról sem, hogy a cég megbízási szerződést kötött a Miniszterelnöki Hivatallal. Állítása szerint ő nem folyik bele a munkába, csak a kft.-nek érkező iratokat szokta átvenni.

Megszakított beszélgetések

A hangja alapján középkorú Máté Balázs a hangszerész végzettséget a Liszt Ferenc Zeneakadémián működő szakközépiskolában szerezte, majd több éven át dolgozott egy hangszerek forgalmazásával és javításával foglalkozó üzlet fafúvósokra szakosodott műhelyében. Az [origo] beszélt több egykori kollégájával, akik szerint Máté a közelmúltban felhagyott a hangszerészettel, arról ugyanakkor egyikük sem tudott, hogy bármikor is foglalkozott volna olyan ügyekkel, amelyekről a MeH által vásárolt tanulmány szólt.

Néhányan hallottak arról, hogy ingatlanokkal kapcsolatos vállalkozást indított, de egyikük megjegyezte azt is, hogy a műhelyben nem szoktak a munkán kívüli ügyekről beszélni. Egy másik hangszerész megjegyezte, hogy Máténak a szaxofon volt a specialitása. A korábban őt foglalkoztató üzlet egyik munkatársa arra ugyan nem emlékezett, hogy pontosan mikor lépett ki Máté, de úgy fogalmazott, "tavaly még itt dolgozott, idén pedig már biztosan nem". Több forrás is azt kérte, hogy ne írjuk le a nevét, miután meghallották, hogy egy kormányzati megbízás miatt érdeklődünk egykori kollégájukról.

A hangszerészekkel folytatott beszélgetések után újra megkerestük Mátét, aki azonban ezúttal sem volt hajlandó válaszolni a személyügyi rendszerekkel kapcsolatos tapasztalataira vonatkozó kérdéseinkre. Kérdeztük tőle, hogy a hangszerészi iskolán kívül végzett-e más, a MeH által rendelt dolgozat témájába vágó tanulmányokat is, illetve van-e esetleg valamilyen tudományos előélete, ő azonban ezeket is válasz nélkül hagyta. Közölte, hogy "egyéb információk alapján" is lehet ilyen tanulmányt írni, majd ismét megszakította a beszélgetést.

Egy visszahúzódó cég

Nem sokat tudni a 2007-ben alapított Vis Verum tevékenységéről és üzleti eredményességéről sem, az igazságügyi minisztérium nyilvántartásában ugyanis nincs nyoma az amúgy minden évben kötelezően leadandó beszámolóknak. A tudakozóban nincs telefonszám a céghez, amely az elmúlt egy hét során a honlapját is megváltoztatta. Míg korábban egy részletes tájékoztató szerepelt rajta a cég tevékenységéről, addig ma már csak egy oldalt lehet elérni, amelyen csak a hivatalos információk (például a cégjegyzékszám, a levelezési cím, bankszámlaszám szerepelnek).

Az sem világos, hogy miért éppen ezt a céget választották ki a tanulmány elkészítésére, amikor az országban több olyan egyetemi műhely, valamint kutatóintézet és cég van, amelyek foglalkoznak a HR-területtel, vagyis az úgynevezett emberi erőforrásokkal. Máté annyit elmondott, hogy az év elején kereste meg őt Makszin Péter, a Miniszterelnöki Hivatal személyügyekért felelős szakállamtitkára a tanulmánykészítés ötletével. Kerestük Makszint, de titkárságán azt közölték, hogy a kormányszóvivői iroda az illetékes. Ők a szerdán délután elküldött válaszaikban annyit közöltek, hogy Makszin írta alá a szerződést, és kérdésünkre elmondták azt is, hogy két másik, informatikai profilú cégtől is kértek be ajánlatot a tanulmányra, de a Vis Verum győzött a legalacsonyabb összegű ajánlattal.

Voltak már tanulmányos problémák

Szerdán a Miniszterelnöki Hivatalt is megkerestük újra azzal, hogy miért épp egy hangszerész végzettségű ember által készített tanulmányt vásároltak kormányzati személyügyi témában, erre a kérdésre azonban már nem válaszoltak. A cikk megjelenése után órákkal küldtek egy e-mailt, amelyhez csatolták a közel 200 oldalas tanulmányt és a róla szóló szerződést. Korábban azt közölték, hogy a tanulmányt nem adják ki, mert az döntésmegalapozó dokumentum, így a jogszabályok szerint nem nyilvános. A cég vezetője szintén elzárkózott attól, hogy rendelkezésünkre bocsássa a dolgozatot.

Bár a tanulmány beszerzésének több körülménye sem ismert, a MeH-ben volt már példa arra, hogy ellentmondásos módon szereztek be tudományosnak beállított dolgozatot. Az [origo] 2007 decemberében számolt be arról, hogy a kancellária egy elavult információkat és értelmetlen mondatokat tartalmazó tanulmányt vásárolt 6,5 millió forintért egy olyan cégtől, amelynek egy targoncakereskedéssel foglalkozó férfi volt a tulajdonosa. A MeH kezdetben védelmébe vette a megállapodást és jogosnak, törvényesnek nevezte azt, később azonban az ügy miatt elbocsátották posztjáról a szerződésért felelős szakállamtitkárt, aki Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök szűkebb stábjának is tagja volt.