Az elmúlt hetekben jellemző nedves tavaszi idő a kullancsok kedvence, úgyhogy jellemzően tavasz végén, nyár elején indul be a kullancsszezon. A világszerte ismert 720 kullancsfajból körülbelül 20 él Magyarországon, amiből 2-3 faj veszélyes az emberre. Egyikük a közönséges kullancs. Ez hordozza a legtöbb kórokozót és ez fordul elő nálunk leggyakrabban - mondta az [origo]-nak Földvári Gábor biológus, aki a Szent István Egyetem állatorvos-tudományi karának parazitológiai és állattani tanszékén oktat. Az egyetlen emberre nézve halálos, kullancs által közvetített betegséget, a vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladást is a közönséges kullancs terjeszti, viszont jó az elővigyázatosság, mert a többi kullancs által terjesztett betegség sem kellemes. A maradék mintegy 17, Magyarországon honos faj az embereket kevésbé fenyegeti, egyedeikkel ritkábban találkozunk.
Változatos ízlésű "nemszeretem" ízeltlábú
"A kullancsok parazita életmódot folytató élőlények, amelyek az ember, szárazföldi emlősök, madarak, hüllők, esetleg kétéltűek bőrén rögzülve, azok vérével táplálkoznak. A vérszívás során kórokozókat juttathatnak be a gazda vérkeringésébe, így az ember és a háziállatok számára kellemetlen, akár végzetes élősködőként érthető, hogy a 'nemszeretem' állatok közé tartoznak" - írja a kullancsokról Földvári Gábor a Kullancsok,.parazitak.hu tudományos ismeretterjesztő weboldalon.
A közönséges kullancs rendszerint különböző fajokat, sőt eltérő gerinces osztályokba (emlős, madár, hüllő) tartozó gazdaállatokat keres meg. A kullancsok az általános vélekedéssel ellentétben nem rovarok, hanem az ízeltlábúakon belül, az atkák alosztályába tartoznak. És ez csak egy a kullancsokat övező városi legendák sorából. "A kullancsokról kialakult hiedelmekről könyvet lehetne írni" - mondta Földvári.
Első tévhit: ugrik
Egyik leggyakoribb tévhit, hogy a kullancsok a fák koronájáról ugranak vagy pottyannak a gerinces állatokra vagy az emberre. A kullancsok aktív fejlődési szakaszaikban olyan gazdát keresnek, amely az aljnövényzetben, de legfeljebb másfél-két méteres magasságban vonul, így főleg a növényzeten várják az arra haladó áldozatokat. Ha sikerült felkapaszkodniuk rájuk, egy kapilláris eret keresnek, ahol megkezdhetik a vérszívást - mondta Földvári az [origo]-nak.
Második tévhit: krémmel vagy tekergetve kijön
Mélyen gyökerező tévhitek övezik az állat eltávolítására legalkalmasabb módszereket is. "Nem menetes állatok, ne csavargassuk se jobbra, se balra!" - mondta Földvári Gábor, hozzátéve, hogy azzal is csak kárt okozunk, ha olajjal vagy krémmel kenjük be a bőrt, mert a kullancs fuldoklás közben még több kórokozót juttat a szervezetbe. "Legfontosabb, hogy bármi módon, de kiszedjük! Ne várjunk, akár puszta kézzel szedjük ki, mert az eltelt idővel arányosan nő a fertőződés kockázata" Földvári szerint. Ha kéznél van, jól használható a kullancseltávolító csipesz (vagy hagyományos csipesz) és a nagyobb testű kullancsok eltávolítására kifejlesztett kullancskanál, ami ráadásul magyar találmány.
Ehhez persze előbb meg kell találni a kullancsot, ezért kirándulás után felnőtteknél a térdhajlatot, gyermekeknél a fül mögötti területet, a hajas fejbőr és a szőrtelen rész határát érdemes tüzetesen átnézni. A lágyékhajlat, a hónalj, a fehérnemű gumija, pántja alatti területet is gondosan át kell nézni - írja Lakos András, a Kullancsbetegségek ambulanciájának vezetője a Kullancsok.parazitak.hu weboldalon.
Eltávolításkor ne károsítsuk a testét!
Ha pedig megvan az állat, "hagyjunk fél percet, miután megfogtuk a bőrhöz közel, és lassan húzni kezdtük, hogy a parazita maga eressze el a bőrünket, nem kell attól tartani, hogy beszakad a szájszerve. Tehát lassan, hogy a bőrünkön kis sátor keletkezzen, úgy húzzuk ki, ne akarjuk kitépni" - írja le Lakos az üdvös módszert.
Harmadik tévhit: létezik kullancs elleni védőoltás
Sehol a világon nincs kullancs elleni védőoltás, Magyarországon egyedül az agyvelő-agyhártya gyulladást okozó vírus elleni vakcinát lehet beszerezni. Ezt a megelőző oltást az [origo]-nak nyilatkozó orvos és biológus is ajánlja mindenkinek, aki gyakran jár a természetben. Más tévhitek is övezik a kullancsriasztást: erre nem alkalmasak a háztartási praktikák, így a kullancsot nem tartja távol sem a B-vitamin, sem a fokhagyma, sem pedig a tömény ital. A kullancsriasztó szerek általában rövid ideig hatásosak.
Negyedik tévhit: a messzi erdőkben él
Földvári szerint nincsenek átfogó tudományos felméréseink arra vonatkozóan, hogy az ország mely területein élnek nagy sűrűségben az emberre potenciálisan veszélyes kullancsfajok. A kullancs és kullancs által hordozott kórokozók jelenléte egyaránt a vadon élő kullancsgazda emlősök (rágcsálók, rovarevők, kérődzők), gyíkok és énekesmadarak mennyiségétől függ. "Nagyon nehéz kijelenteni egy-egy régióról, hogy nagyon fertőzött, sőt egyazon területen, akár néhány száz méteres távolságban is nagy eltérések lehetnek például a Lyme-kórt okozó baktériumokkal fertőzött kullancsok előfordulása között" - mondta Földvári.
Annyit lehet kijelenteni, hogy a középhegységekben nagyobb sűrűségben fordulnak elő kullancsok, mint az Alföldön. Ugyanakkor a középhegységek erdei, tisztásai mellett a városi parkokban, kutyasétáltató helyeken és akár a saját kertben sem árt az elővigyázatosság. Földvári szerint valamennyi magyar városban akadnak olyan területek, ahol előfordulhatnak kullancsok. Ha itt felcsimpaszkodnak egy kutyára, az könnyen behurcolhatja a kertbe, de akár még a lakásba is, ahol lepottyanhat róla. Ugyanígy az énekesmadarak és a rágcsálók is fuvarozhatnak kullancsokat.
Az állat ráadásul az emberi közegben is igen ellenálló: egy angol tudományos vizsgálatban Földvári szerint egy teljes mosóprogramot végigfuttattak egy mosógépbe helyezett kullancson, amely túlélte a kísérletet. "A kullancsok annak is köszönhetik hosszú élettartamukat, hogy nem isznak, hanem a levegő víztartalmát kötik meg. De a víz nem is árt nekik, kimosott ruhából is élő kullancs mászhat ki" - mondta. Ennek ellenére a kirándulások utáni alapos testvizsgálattal jó eséllyel meg lehet előzni a paraziták hosszabb távú vérszívását.
Ötödik tévhit: télen nincs kullancs
A kullancs nemcsak vízálló, kifejezetten kedveli a nedvességet: leggyakoribb kora nyáron és kora ősszel. A közönséges kullancs a meleg száraz nyarat, az alacsony páratartalmat nem kedveli, de télen, 6-7 fokban is össze lehet szedni, és márciustól novemberig bármikor összetalálkozhatunk vele. Nem árt ezért a természetben zokniba tűrt hosszúnadrágot viselni, és az összefogott haj, valamint sapka kombináció is ajánlatos.
Trükkös, furfangos állat
"Ahhoz, hogy napokig tudjanak észrevétlenül vért szívni, a kullancsoknak számos módon kellett az evolúciójuk során újabb és újabb eszköztárat kifejleszteniük. Nyálmirigyük véralvadásgátló anyagokat termel, ezzel akadályozza meg a gerinceseknek a seb kialakulására adott gyors és hatékony reakcióját. Sőt, a vér áramlásának növelése érdekében értágító molekulákat választanak ki a táplálkozás helyén" - írja tanulmányában Földvári Gábor. A gazda szöveteibe gyulladásgátló fájdalomcsillapító anyagokat és az immunrendszer működését blokkoló molekulákat juttatnak, így tudnak akár napokig, egyes fajok nőstényei akár 2 hétig lebukás nélkül vért szívni - mondta az [origo]-nak.
"Én sem szeretem a kullancsokat, de csodálom az evolúciójuk során tökélyre fejlesztett tulajdonságaikat" - határolódott el a kullancsoktól Földvári. Szerinte "a kullancsok kutatása során a mikroorganizmusok, az ízeltlábúak és gerinces gazdáik tanulmányozása egyaránt szükséges, és ezek egymással kialakított viszonyát is meg kell értenünk. A kullancsok egy addig üres életteret töltöttek be az evolúció során, és később a hosszú távú együttélésre rendezkedtek be, a kórokozók szintúgy. Az ember és a háziállatok azért betegszenek meg elsősorban, mert egy ismeretlen, új fertőzéssel állnak szemben, és nem alakult ki egyensúly immunrendszerük és a kórokozók között.".
A kullancs által terjesztett betegségek
A kullancsok által terjesztett leggyakoribb betegségek az agyvelőgyulladás és a Lyme-kór. Az előbbi vírusát körülbelül minden ezredik kullancs hordozza, az utóbbi azonban akár az 50 százalékukban is megtalálható - mondta Lakos András. "Az elmúlt 12-13 évben ritka Magyarországon a vírusos agyhártyagyulladás, évente 50-70 ember fertőzését ismerik fel. A vírus azonban az emberek felénél maradványtüneteket hagy, legalább kicsit károsodik, ami éppen elég ahhoz, hogy ne tudja ugyanúgy végezni a munkáját, mint korábban" - mondta Lakos a kullancsok által terjesztett legsúlyosabb betegségről. Az agyhártyagyulladást meggyógyítani nem lehet, csupán szerencse kérdése, hogy ki kerül a gyógyult csoportba és ki az, akinél maradványokkal kell számolni.
Az agyvelő- és agyhártyagyulladás halálozási aránya Magyarországon ugyanakkor nem magas: átlagosan 2-3 évente hal meg egy ember. Ebben Lakos András szerint szerepet játszik a védőoltás, az átoltottság pedig Magyarországon magas - egy-másfél millió ember kapta meg eddig az oltást -, így a vakcinával szerinte legalább évi 200-250 esetet megelőznek. Ezen a területen a legintenzívebb a védőoltási kampány is, sok olyan ember kapott oltást, aki a rizikócsoportba tartozik, mint például az erdészek, méhészek, tájfutók.
Lakos szerint a kullancsszezonon kívül, téli időszakban a betegek többsége pozitív Lyme-kór lelettel keresi fel őket. "A Lyme-kórra nincs és nem is valószínű, hogy lesz hatékony védőoltás, mivel a szervezet még természetes úton is nagyon lassan alakítja ki az immunválaszt, mesterségesen ez még nehezebb lenne" - magyarázta Lakos. Tapasztalatai szerint a vizsgálatok alacsony megbízhatósága miatt ráadásul a pozitív tesztek jó része hibás, praxisában nagyon sok tévesen diagnosztizált esettel találkozott. Ennek oka szerinte az, hogy a betegek a tünetekkel jobbára bőrgyógyászhoz kerülnek, akiknek rendszerint nincsenek megfelelő infektológiai ismereteik, a kullancsok által terjesztett betegségekről pedig alig tudnak valamit.
A kullancs által terjesztett fertőzések közül szintén nagyon gyakori a Tibola-betegség, amelyet egy jóindulatú baktérium okoz, és egy meglepően nagy testű kullancs terjeszti. A kullancs rendszerint a hajba kerül, és a fejbőrön okoz fekélyt és néha hatalmas nyirokcsomó-duzzanatokat, ezért szokott előfordulni, hogy az orvosok rosszindulatú vagy leukémiás elváltozásnak gondolják. A beteg ilyenkor sok esetben magától meggyógyul, vagy az antibiotikumkúra segít. Ritkább kullancs okozta megbetegedés a nyúlpestis, ami a csípés körül ugyancsak okozhat bőrpírt, emellett fájdalmas, gyorsan növekvő nyirokcsomó-duzzanatot és - ellentétben a Lyme-betegséggel - mindig magas, akár 40 fokos lázzal jár. Az orvos szerint ennek tüneteit gyakran összetévesztik a Lyme-betegséggel.
"Ha valaki kullancsot talál magán, a legrosszabb dolog, amit tehet, ha elrohan az orvoshoz" - mondta korábban az [origo]-nak Lakos András. "A magyar orvosok gyakran túlreagálják ilyenkor a helyzetet, és könnyen valami butaságot csinálhatnak a túlbuzgóság miatt. A rendelőkben lévő anatómiás csipesszel megfogják a kullancsot, összenyomják a testét, ezzel pontosan azt érik el, hogy a Lyme-kórt okozó baktériumok bejutnak a páciens szervezetébe. De az is lehet, hogy megpróbálják kipiszkálni az állatot, amelynek leszakad a szájszerve, amit külön ki kell szedni az érintett területről. Itt jó eséllyel keletkezik gyulladás, amire pedig könnyen ráfoghatják, hogy a Lyme-kór jele. Ilyenkor 'biztos, ami biztos', adnak valamilyen antibiotikumot, ami igaz, hogy megakadályozhatja a betegségre jellemző Lyme-folt megjelenését, azonban távolról sem biztos, hogy a kórokozót el is pusztítja." Lakos szerint rendkívül nagy a beteget először ellátó orvos felelőssége, mivel hibás kezelés esetén a Lyme-kór nehezebben gyógyítható. (Erről bővebben itt olvashat.) |