Magyar gárdás ügyekben panaszkodtak legtöbbet a rendőrökre

Kétszer annyian fordultak panaszukkal 2009-ben a Független Rendészeti Panasztestülethez, mint egy évvel korábban. Az esetek több mint fele a Magyar Gárdával volt összefüggésben. Rengeteg panasz érkezett a tavaly nyári, Erzsébet téri, a Magyar Gárda feloszlatása miatt tiltakozó tüntetés rendőri kezelése miatt. A panasztestület szerint jogszerű volt ugyan, hogy a rendőrök véget vetettek a demonstrációnak, de az a mód, ahogyan azt tették, már nem.

A Független Rendészeti Panasztestülethez tavaly 737 panasz érkezett, kétszer annyi, mint 2008-ban - mondta Kaltenbach Jenő, a testület elnöke a szervezet elmúlt évi tevékenységét bemutató szerdai sajtótájékoztatón. Kaltenbach szerint az esetek 31 százalékában a tisztességes eljáráshoz való jog, 17 százalékában az emberi méltóság, 16 százalékában a személyi szabadsághoz fűződő jog sérelmét kifogásolták a panaszosok. A tipikus panasztevő budapesti, középkorú férfi, aki feltehetően utcai rendezvénnyel összefüggésben kereste meg a testületet. A legfiatalabb panaszos 2009-ben 16 éves volt, a legidősebb pedig 81 éves. A panaszok több mint fele érkezett a fővárosból és Pest megyéből.

A testület a panaszok egy részét érdemi vizsgálat nélkül utasította el, például határidő-túllépés miatt. 2009-ben összesen 457 beadványt vizsgáltak, de ebben benne voltak a még 2008-ben érkezett, addig el nem bírált ügyek is. A testület elnöke közölte, hogy az esetek több mint fele a Magyar Gárdával volt összefüggésben, és az összes ügy 17 százaléka az intézkedést kifogásolta. Kaltenbach megjegyezte, hogy a kutatások szerint az igazoltatások hatékonysága minimális, inkább "pótcselekvésnek tűnik". Gyakoriak a közlekedési ellenőrzések után tett panaszok is, amelyekben az eljárás hangnemét, módját kifogásolják.

Kaltenbach szerint három nagy ügy volt: a július 4-i Erzsébet téri demonstráció feloszlatása, az augusztus 22-i szentendrei gárdistaavatás feloszlatása és a március 15-i rendőri fellépés.

Az Erzsébet téri oszlatás jogszerű volt, de a módja nem

A Magyar Gárda Egyesületet és a Magyar Gárda Mozgalmat a Fővárosi Ítélőtábla tavaly július 2-án feloszlatta, két nappal később azonban az Erzsébet téren egy be nem jelentett demonstráción többen a gárdára jellemző egyenruhában jelentek meg. A demonstráció feloszlatása miatt 160 panasz érkezett a testülethez, a 2009-es panaszok negyede kötődik ehhez az eseménysorhoz. A demonstráción ott volt Vona Gábor, a Jobbik elnöke is, aki ellen szabálysértési eljárás indult, amiért a rendezvény alatt nem engedelmeskedett a rendőri felszólításnak. Vona ügyében hétfőn hozott döntést a II-III. Kerületi Bíróság: a korábbi szabálysértési eljárásban született döntést helybenhagyva 30 ezer forintra büntették a Jobbik elnökét. (Erről részletesen korábbi cikkünkben, itt olvashat.)

A tavaly július 4-i Erzsébet téri demonstráció feloszlatása a panasztestület szerint jogszerű volt, mivel sértette mások jogait és szabadságát, ugyanakkor a bilincs, a rendőrbot és a könnygáz használata, valamint az előállítás körülményei jogszerűtlenek voltak. A panasztestület többségi álláspontja szerint azért volt jogszerű a rendezvény feloszlatása, mert sértette mások jogait és szabadságát. A testület többsége szerint ha a rendőrség nem oszlatta volna fel a rendezvényt, a demonstráció "fokozott fenyegetésként" jelent volna meg az érintett kisebbséggel szemben, azt közvetítette volna számukra, hogy egy feloszlatott szervezet a bírói döntéstől függetlenül zavartalanul folytathatja tevékenységét.

A testület szerint azonban az jogszerűtlen volt, hogy a rendőrség a helyszínen nem adott megfelelő tájékoztatást a feloszlatás jogalapjáról, ugyanis ha a demonstrálók nem tudják, miért küldték el őket, nem is tudják a döntést vitatni. Azt is kifogásolta a panasztestület, hogy a rendőrség a testi kényszernél súlyosabb kényszerítő eszközöket, bilincset, rendőrbotot, könnygázt is bevetett. A testület szerint a passzívan ellenállókkal szemben ezek egyikét sem lett volna szabad használni, ráadásul a bilincselést "automatikusan" alkalmazta a rendőrség, ami szintén jogszerűtlen. További problémának tartja a panasztestület, hogy elmaradt a könnygáz- és rendőrbothasználat megfelelő dokumentálása, parancsnoki kivizsgálása, az előállítottakat indokolatlanul hosszú ideig tartották fogva, és több esetben jogsértők voltak az előállítás körülményei is. A panasztestület szerint a rendőrség nem magyarázhatja munkaszervezési problémával az alapjogok aránytalan korlátozását.

Az országos rendőrfőkapitány a testület állásfoglalásaival - az egyedi ügyekben hozott határozatai szerint - több ponton nem értett egyet. A panasztestület felhívta az állampolgárok figyelmét, hogy a főkapitány határozatával szemben bírósághoz lehet fordulni.

Kiszúrhat saját magával a panasztevő

A panasztestület szerdán bemutatott jelentése szerint rendezni kell, hogy a panaszos felelősségre vonható-e a beadványa alapján, vagyis a rendőrség felhasználhatja-e a panaszeljárás során tudomására jutott adatokat egy szabálysértési vagy büntetőeljárásban. Jelenleg a sérelmet elszenvedett embereknek számolniuk kell azzal, hogy ha nem tesznek panaszt, elkerülhetik a felelősségre vonást, de ha beadványt írnak, azonosíthatóvá válnak és rekonstruálni lehet jogellenes cselekményüket.

A panasztestület szerint a tavaly augusztus 22-ei, szentendrei rendezvény ügyében merült fel ez a kérdés. Aznap többszáz rendőr intézkedett egy szentendrei magánterületen, ahol a Jobbik rendezvényének keretében esküt tett mintegy ötszáz, a gárda egyenruháját viselő ember. A rendőrség 176 ember ellen tett szabálysértési feljelentést, a panasztestületet 171 ember kereste meg. A panasztestület szerint a rendőrség megtehette, hogy magánterületen intézkedjen, mivel szabálysértés megalapozott gyanúja állt fenn.

A panasztestület tagja, Féja András azt mondta, hogy ebben az ügyben a rendőrség szabálysértési eljárást indított az egyik panaszos ellen, miután ő maga a panaszában beszámolt a szabálysértés elkövetéséről. Féja szerint ha ez a jelenség tömegessé válik, akkor ez visszatarthatja az állampolgárokat a panasztételtől. Kádár András, a testület egy másik tagja szerint jogszabályi szinten kellene kimondani, hogy a panaszból megismert tény alapján ne indulhasson szabálysértési eljárás, illetve csak bizonyos, súlyosabb bűncselekmények esetén indulhasson.