Sólyommal dacolva döntött az alkotmánybírók jelöléséről a parlament

Sólyom László köztársasági elnök vétója ellenére másodszor is megszavazta az országgyűlés azt az alkotmány- és törvénymódosítást, amely lehetőséget ad a kormányoldalnak, hogy maga jelöljön és válasszon alkotmánybírókat. Az előterjesztő fideszes képviselő csak egy olyan technikai módosítást tett a javaslatban, hogy minden frakció helyet kapjon a jelölőbizottságban.

Másodszor is megszavazta hétfőn késő este az országgyűlés az Alkotmánybíróság tagjainak választását átalakító törvényeket, amelyeket Sólyom László köztársasági elnök a múlt héten küldött vissza megfontolásra a parlamentnek. Az alkotmányt, illetve az Alkotmánybíróságról szóló törvényt módosító csomag lehetővé teszi, hogy a kormánytöbbség maga jelöljön alkotmánybírákat, majd meg is válassza azokat (az elképzelés előnyeiről és hátrányairól itt olvashat).

Az alkotmánymódosítás emellett törli az alaptörvényből azt a rendelkezést is, amely négyötödös többséget ír elő az új alkotmány előkészítéséről szóló határozati javaslat elfogadásához. Ezt még a Horn-kormány idején fogadta el az akkor kétharmados többséggel rendelkező MSZP-SZDSZ koalíció, és ez volt az egyetlen korlátozás, amely korlátozhatta volna a jelenlegi kormánytöbbséget az új alaptörvény megalkotásában.

A javaslathoz az előterjesztő, Mátrai Márta képviselő nyújtott be úgynevezett zárószavazás előtti módosító indítványokat, de ezek csak egy részletkérdésben változtattak a törvényen: az eredeti jogszabály azt írta elő, hogy az alkotmánybírókat jelölő bizottság nyolctagú legyen, és abban a frakciók mandátumarányuknak megfelelő számú helyet kapjanak. A köztársasági elnök többek közt azt kifogásolta, hogy így egyes frakcióknak egyáltalán nem is jutna hely a testületben. A módosítás változó létszámú, 9-15 fős bizottságot ír elő, ami a mindenkori parlamenti erőviszonyokhoz igazítható.

Szocialista képviselők saját indítványokban azt javasolták, hogy az alkotmánybírákat három különböző módon, felváltva jelöljék: egy felerészben kormánypárti, felerészben ellenzéki tagokból álló parlamenti bizottság, a köztársasági elnök és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács. Az államfőnek a javaslat szerint az egyetemek jogtudományi karainak véleményét kellett volna kikérnie. A javaslatot a többség nem támogatta.

Lázár János, a Fidesz-frakcióvezetője a zárószavazás előtti vitában azt mondta: a mai rendszer nem működik jól, hiszen hosszú ideje hiányzik két tag az Alkotmánybíróságból. Lázár szerint eddig politikai mutyik határozták meg az alkotmánybírák jelölését és megválasztását. A 2010-ben megválasztott képviselőktől azonban szerinte azt várják a választók, hogy szakítsanak a régi rendszerrel. A frakcióvezető azt mondta: számukra egyetlen igazság létezik, a választói akarat, és nem fogják engedni, hogy ezt az ellenzék felülírja.

"Olyan alkotmánybírója lehet a magyar Alkotmánybíróságnak, aki köztudottan kapcsolatban állt a rendszerváltás a III. főcsoporttal" - mondta Lázár, aki ezzel Kiss Lászlóra célzott. Az alkotmánybíró - Ungváry Krisztián történész egy 2007-ben megjelent cikke szerint - egyetemi párttitkárhelyettesként az állambiztonság hivatalos kapcsolata volt (a bíróság június elején jogerősen hárommillió forint kártérítésre kötelezte Ungváryt).

Az ellenzéki felszólalók bírálták a kormánytöbbséget, amiért szerintük a saját képükre akarják formálni a közjogi rendszert. "Elég szomorú, hogy azt feltételezi, hogy önök által a választók többsége nyilatkozik meg" - mondta Schiffer András, az LMP frakcióvezetője, aki szerint a Fidesznek ugyan alkotmányozó többsége van, de nem arra kaptak felhatalmazást a választópolgároktól, hogy lebontsák a korlátaikat. Kiss Lászlóra utalva Schiffer azt mondta: nem állna elő ez a helyzet, ha nyilvánosak lennének az állambiztonság iratai, de ezt szerinte mások mellett a Fidesz is akadályozta.