Egyre többen gondolják úgy, hogy mind az ország, mind a saját anyagi helyzetük jobb lesz egy év múlva - derül ki a Tárki és az [origo] közösen készített júniusi felméréséből. Az ezer ember megkérdezésével készült reprezentatív felmérésből kitűnik, hogy az áprilisi országgyűlési választások óta jóval optimistábban gondolunk a jövőnkre.
Ezzel szemben az [origo] olvasói jóval pesszimistábbak az átlag népességnél, körülbelül 3000 olvasónk válaszából az derül ki, hogy borúsabban ítélik meg mind saját, mind a magyar gazdaság jövőbeni helyzetét az országgyűlési választások óta. (A felmérések még az előtt készültek, hogy hétvégén összeomlottak a kormány és az IMF közti tárgyalások, és sorra jelentek meg az elemzések ennek gazdasági kockázatairól.)
A felmérés szerint a lakosság három százaléka gondolja úgy, hogy saját anyagi helyzete sokkal rosszabb lesz, mint most, az elmúlt hat hónapban ez a legalacsonyabb érték. Áprilisban még a megkérdezettek 55 százalékának volt az a véleménye, hogy anyagi helyzete ugyanolyan lesz egy év múlva, mint most, de ez az arány júniusra 43 százalékosra csökkent. A változás miatt azoknak is magasabb lett az aránya, akik romlást várnak és azoknak is, akik javulást remélnek anyagi helyzetükben.
A nem reprezentatív módszerrel megkérdezett [origo]-olvasók a felmérés nyolc hónapja tartó története során még nem voltak ennyire pesszimisták: 20 százalékuk szerint rosszabb, 37 százalékuk szerint sokkal rosszabb lesz anyagi helyzetük egy év múlva. 40 százalékuk szerint az ország gazdasági helyzete is sokkal rosszabb lesz egy év múlva, 19 százalékuk szerint rosszabb. Az áprilisi országgyűlési választásokhoz képest körülbelül 20 százalékponttal nőtt meg azok aránya, akik rosszabb kondíciókra számítanak.
A kutatás szerint a magyar lakosság hasonlóan gondolkodik a gazdaság jövőjéről, mint áprilisban. A megkérdezettek 4 százaléka gondolja úgy, hogy sokkal rosszabb lesz a gazdasági helyzet, ez a szám ugyanannyi, mint májusban, a lakosság 2 százaléka viszont sokkal jobb eredményekre számít, korábban ennél csak kevesebben gondolkodtak hasonlóan. Májushoz képest 5 százalékpontnyival többen gondolják úgy, hogy jobb lesz a gazdaság helyzete, összesen a válaszolók 35 százaléka.
Annak ellenére, hogy az elmúlt hónapokban jóval optimistábban gondol jövőjére a magyar lakosság, továbbra is úgy ítéli meg, hogy általában véve nem jó irányban mennek a dolgok. A válaszadóknak ezt egy -5 és +5 közötti skálán kellett osztályozniuk, ez az érték pedig júniusban -0,54 lett, ami azonban így is jelentős növekedést mutat mind az előző hónaphoz, mind a választásokat megelőző időszakhoz képest. Márciusban -2,84 volt ez a mutatószám, májusban pedig -1,2.
Az [origo] olvasói szerint is jelenleg jobb irányban mennek a dolgok, mint néhány hónappal ezelőtt, de korántsem annyira optimisták, mint a lakosságot reprezentáló felmérés. A mutatószám értéke júniusban -1,49 volt az előző havi -1,9 után. Azt, hogy a lakosság nagyobb arányban gondolja úgy, hogy jó irányban mennek a dolgok, jól mutatja, hogy az [origo] olvasói februárban még derűlátóbbak voltak a lakosságnál.
A válaszok megoszlásából kiderül, hogy az [origo] olvasói jóval szélsőségesebben ítélik meg az ország helyzetét a reprezentatív felmérésnél. Több mint negyedük válaszolt -5-össel, azaz szerintük teljes mértékben rossz irányban mennek a dolgok. Hét százalékuk szerint azonban egyértelműen jó irányban haladnak a dolgok, míg erre a kérdésre csak a lakosság egy százaléka válaszolt hasonlóan.