Még orra alá dörgölhetik Orbánnak a népszavazási kártyát

Magas labdát adott az ellenzéknek Orbán Viktor azzal, hogy míg két évvel ezelőtt még a népszavazás intézményét dicsérte, addig most már tiltakozik az ellene, hogy a kormánya által tervezett alkotmányról közvetlenül megkérdezzék a választókat. Az alkotmányról szóló népszavazás kérdését épp Gyurcsány Ferenc kezdte el pedzegetni, fideszes politikusok szerint azonban a 2008-as vizitdíjas szavazás nem is hasonlítható a mai helyzethez. Orbán szóvivője szerint az alkotmányról nem is lehet népszavazást tartani, valójában azonban ez nem annyira egyértelmű.

"A parlamentáris hagyományt szeretném folytatni Magyarországon, (...) ha elkezdünk népszavazást kiírni, mondjuk, az alkotmány kérdésében, akkor meg fogunk indulni az elnöki rendszer felé, és én nem szeretném" - mondta Orbán Viktor kormányfő pénteken az ATV Egyenes beszéd című műsorában. Orbán hozzátette: azért választják meg a parlamenti képviselőket, hogy a mindenkire tartozó fontos kérdésekben döntsenek, szerinte ezért csak kivételes esetekben kell népszavazást tartani.

Először Gyurcsány Ferenc korábbi kormányfő vetette fel azt, hogy a Fidesz által tervezett új alkotmányról népszavazást kéne tartani. "Senki nem adott felhatalmazást a Fidesznek, hogy új alkotmányt készítsen" - írta blogjában Gyurcsány. A volt kormányfő szerint a Fidesz a kampány alatt nem beszélt az alkotmányozási terveiről, ezért Gyurcsány szerint az új alaptörvény készítéséhez a néptől kell jóváhagyást kérni. A Fidesz választási programjában az új alkotmány írásának terve valóban nem szerepel, a párt vezető politikusai a kampányban azonban többször jelezték, hogy új alapokra kell helyezni az ország működését, és maga Orbán már tavaly novemberben beszélt arról, hogy a mostani alkotmányt "egy technokrata szabályhalmaznak" tartja, amiben szerinte semmi tisztelnivaló nincs.

Gyurcsány visszadobja a labdát

A népszavazásról megfogalmazott mostani véleménye és a két évvel ezelőtti referendumhoz vezető fideszes kampány közötti vélt vagy valós különbségeket ugyanakkor minden bizonnyal még sokszor elő fogja venni az ellenzék. A Fidesz által kezdeményezett 2008 március népszavazás eredményezte azt, hogy az MSZP-SZDSZ vezette kormány kénytelen volt lemondani a reformterviről.

A 2008. március 9-i, úgynevezett szociális népszavazáson a résztvevők több 80 százaléka a Gyurcsány-kormány által bevezetett vizitdíj, a kórházi napidíj és a tandíj ellen szavazott. Ráadásul a Fidesz kilátásba helyezte azt is, hogy népszavazást kezdeményez az egészségbiztosítási reformtörvényről, a Gyurcsány-kormány egyik legjelentősebb reformtörvényéről. Így a kormány kénytelen volt ezt is visszavonni, amely végül koalíció felbomlásához vezetett.

"Az igazság úgy áll, hogy a népszavazás az erőszakmentes népi mozgalmak legfejlettebb formája, és ezt sikerült valóra váltanunk Magyarországon" - fogalmazott Orbán a 2008 februári évértékelő beszédében, amikor már biztossá vált a népszavazás kiírása. Bár a Fidesz elnöke elismerően beszélt a népszavazás intézményéről, a 2008-as népszavazást azért is tartotta fontosnak, mert szerinte ezzel az ország véleményt tud mondani azokról a megszorító intézkedésekről, amelyekről a Gyurcsány-kormány hallgatott a megválasztása előtt. "Tizedikén reggel minden politikus megtanulhatja, hogy Magyarország többé nem lesz következmények nélküli ország, nem lehet következmények nélkül hazudni, átgondolatlan, embereket, családokat, sorsokat romba döntő ötleteket ráerőltetni az országra" - mondta két nappal a népszavazás előtt Orbán.

A mostani és a két évvel ezelőtti mondatok közötti kontraszt élesnek tűnik, Pesti Imre, a Fidesz országgyűlési képviselője ugyanakkor az [origo] kérdéseire azt mondta, hogy szerinte Orbán nem mond ellent korábbi önmagának azzal, hogy az új alkotmány esetén nem támogatja a népszavazást. Pesti szerint - aki 2008-ban több sajtótájékoztatón is beszélt arról, hogy az embereknek miért kell a vizitdíj ellen szavazniuk - ugyanis két különböző dologról van szó.

Szerinte a korábbi kormány a vizitdíj és a tandíj bevezetésével olyan lépéseket tett, amelyeket nem támogatott a társadalom, a népszavazásra a többség érdekeinek érvényesítése miatt volt szüksé, míg a jelenlegi kormány kétharmados felhatalmazást kapott, többek között arra, hogy új alkotmányt készítsen. Hasonlóan érvelt a kormányprogram parlamenti vitájában Orbán is, amikor arról beszélt, hogy a kétharmados többség nemcsak lehetőség az alkotmányozásra, hanem az emberek utasítása is, hogy a parlament alkosson az új alkotmányt.

A kormány szerint nem lehet

Orbán mostani és két évvel ezelőtti véleményének különbözőségéről megkérdeztük a miniszterelnök hivatalát is, és Szijjártó Péter, a kormányfő szóvivője levelében azt írta: "A magyar jogszabályok világosan rendelkeznek arról, hogy miről lehet, és miről nem lehet népszavazást tartani. Ezen jogszabályok értelmében az alkotmányról népszavazást tartani nem lehet."

Szijjártó állításával ellentétben ugyanakkor az alkotmányról szóló népszavazás kiírását nem tiltja sem az alkotmány, sem a népszavazásról szóló törvény, bár igaz, hogy az általunk megkérdezett alkotmányjogász, Szikinger István szerint az Alkotmánybíróság ítélkezési gyakorlata valóban a tiltás irányába mutat. Szikinger az [origo]-nak azt mondta: a kérdést úgy lehetne megkerülni, ha az új alkotmány kimondaná, hogy az csak népszavazással lép hatályba.

A kormányfő alkotmányozó tanácsadó testületének több tagja is arról beszélt korábban az [origo]-nak, hogy változhatnak a népszavazásra vonatkozó előírások. Boross Péter és Pozsgay Imre is azt mondta, hogy elviekben hívei a társadalmi részvétel fokozásának, de a hazai népszavazási kezdeményezések rendszerint "nem a megoldásra, hanem a kormány ellen irányulnak". Boross szerint két-három ügyre kellene redukálni a népszavazásra bocsátható kérdések számát, mert mára "eltorzult a referendum intézménye". A volt miniszterelnök azt mondta, azzal, hogy Magyarországon szinte bármiről - így költségvetési kérdésekről is - lehet népszavazást tartani, meg lehet bénítani az államot, a kormányt. Boross felvetése azért pikáns, mert a Fidesz kezdeményezte a tandíj és a vizitdíj elleni 2008-as népszavazást.