Bástyát épít a legfőbb ügyésznek a kormány

Kilenc évre bebetonozná a legfőbb ügyészt a kormány, és gondoskodna arról is, hogy a jövőben csak kétharmados többséggel lehessen hozzányúlni a vádhatóságról szóló törvényhez. A kabinet a korábbi tervekkel szemben nem rendelné az igazságügyminiszter alá az ügyészséget, viszont a képviselők a jövőben nem interpellálhatnák a legfőbb ügyészt, azaz megszűnne az ügyészi munka egyik legfőbb kontrollja.

Bár tavaszra a kormány tervei szerint elkészül az új alkotmány, a kabinet folytatja a régi alaptörvény módosítását. Már a parlament előtt van az a módosító javaslat, amely egyebek mellett előírná, hogy a jövőben kétharmados többség kell a legfőbb ügyész megválasztásához, akit képviselők nem interpellálhatnának a parlamentben. Közben a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) honlapján megjelent egy tervezet, amely a jelenlegi 6 helyett 9 évre növelné a legfőbb ügyész hivatali idejét.

A kormány már korábban kérte az alkotmánymódosítás sürgős tárgyalását az országgyűléstől (az általános vitát kedden folytatták le), az ügyészségi törvényt módosító tervezetet pedig hétfőig lehetett véleményezni a KIM-nél. Ez arra utal, hogy az új szabályokat már alkalmazni akarják Kovács Tamás legfőbb ügyész utódjának megválasztásakor is. Kovács december 13-án tölti be 70. életévét, ekkor a törvény szerint nyugdíjba kell vonulnia.

A csapdahelyzet a kormánynak kedvezne

A legfőbb ügyészé az egyetlen fontos poszt, amelyet a parlament egyszerű többséggel választ (a Legfelsőbb Bíróság elnökét, az alkotmánybírákat vagy az ombudsmanokat is kétharmados többséggel választják). A hivatali ideje azonban hosszabb, mint egy parlamenti ciklus, így nem minden kormánytöbbség választhatott neki tetsző legfőbb ügyészt, csak ha épp lejárt az előző mandátuma, vagy idő előtt lemondott (ez történt 2000-ben, amikor Györgyi Kálmán két évvel hivatali idejének lejárta előtt lemondott).

A kormány által tervezett módosítások szerint mind az új legfőbb ügyész megválasztásához, mind az ügyészségi törvény módosításához kétharmados többség kellene, azaz az egyszerű többséggel rendelkező kormányok csak az ellenzékkel kiegyezve tudnák módosítani a jogszabályt és csak velük együttműködve tudnának legfőbb ügyészt választani. A KIM törvénytervezete arra az esetre is készül, ha a parlamentben nem lenne kétharmados egyetértés az új személyről, amikor a legfőbb ügyész mandátuma 2019 végén lejár: az aktuális legfőbb ügyész addig hivatalban maradna, amíg meg nem választják az utódját.

A törvénytervezet azt is kimondaná, hogy a legfőbb ügyészt "a határozatlan időre kinevezett ügyészek közül" kell választani, vagyis nem lehetne külső embert küldeni a vádhatóság élére. Ezt Polt Péter korábbi legfőbb ügyész (aki 2000 és 2006 töltötte be a posztot) már 2005-ben javasolta, pedig amikor megválasztották, ő maga sem volt ügyész, hanem az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese volt.

Mit csinál az ügyész?
Az ügyészség legfontosabb feladata a bírósági eljárásokban (közvádas ügyekben) a vád képviselete. Bizonyos esetekben az ügyész polgári perekben is eljárhat. Az ügyészség felügyeli a rendőrség vagy a pénzügyőrség nyomozásait: elrendeli vagy lezárja a nyomozást, felülvizsgálhatja a nyomozók intézkedéseit, elbírálja a panaszokat. Bizonyos esetekben maga az ügyészség nyomoz, például ha rendőrök követtek el bűncselekményt vagy épp ellenük irányult valamilyen bűntett. Az ügyészség nyomoz több, nagy nyilvánosságot kapott korrupciós bűncselekmény ügyében is.

Az ügyészség felügyeli a büntetés-végrehajtást is, illetve kezdeményezi a kényszerintézkedések - például az előzetes letartóztatás - elrendelését. Ellenőrizhetik a börtönök körülményeit, szabályait, iratait. Meghallgathatják a fogvatartottakat, és felülvizsgálják a büntetés-végrehajtással kapcsolatos panaszokat. Az ügyészség emellett törvényességi felügyeletet gyakorol a kormánynál alacsonyabb szintű közigazgatási szervek felett. Óvást emelhet ezek döntései ellen, vagy kezdeményezheti a szabályzataik módosítását.

Független hatalom

Az ügyészség Magyarországon - szemben például a német gyakorlattal, ahol a vádhatóság az igazságügyi minisztérium felügyelete alatt dolgozik - független szerv, a legfőbb ügyész csak az országgyűlésnek tartozik felelősséggel. Az ellenőrzés lehetőségét az biztosítja, hogy a képviselők interpellálhatják a legfőbb ügyészt, akinek a kormánytagokhoz hasonlóan a parlament nyilvánossága előtt kell megválaszolnia a kérdéseket. Ha az interpelláló képviselő nem fogadja el a választ, az országgyűlés szavaz róla.

Ez az ellenőrzési lehetőség azonban korlátozott, hiszen 1989-ben az alkotmány módosításával megszüntették a legfőbb ügyész visszahívhatóságát. Az Alkotmánybíróság (Ab) pedig egy 2004-es határozatában kimondta: a legfőbb ügyész és az ügyészség nincs alárendelve az országgyűlésnek, nem vonható felelősségre, illetve nem lehet leváltani akkor sem, ha az interpellációra adott válaszát vagy éves beszámolóját a parlament nem fogadja el.

Ennek a döntésnek az volt az előzménye, hogy 2002 után a kormánypárti képviselők sorozatosan interpellálták, majd leszavazták Polt Pétert. A szocialista és szabad demokrata képviselők azt rótták fel Poltnak, hogy nem a megfelelő módon járt el az első Orbán-kormányhoz köthető, szerintük gyanús ügyekben, és politikai megfontolásokból szüntetett meg büntetőeljárásokat. Tavaly Kovács Tamást is többször leszavazták, például a kuruc.info radikális honlap ügyében.

Politikai nyomásgyakorlás

"Nem igaz az a szép tétel, hogy itt a parlamenti ellenőrzés eszköze valósult meg. Lehet, hogy elméletileg az interpelláció a parlamenti ellenőrzés eszköze, a gyakorlatban azonban kifejezetten politikai nyomásgyakorlásra használták az interpellációt" - mondta a keddi parlamenti vitában Répássy Róbert, a KIM államtitkára, aki szerint az MSZP korábbi gyakorlata elrettentő példaként szolgál arra, hogy miért kell megszüntetni a legfőbb ügyész interpellálhatóságát.

A szocialisták az elmúlt években többször is támadták a szerintük a Fidesz iránt elfogult ügyészséget. Legélesebben Gyurcsány Ferenc korábbi miniszterelnök fogalmazott az MSZP tavaly márciusi kongresszusán. "Az állam egyes intézményei, különösen a bíróságok és az ügyészségek bizonyos döntései azt az érzést keltik, hogy a döntéshozók egy része a Fidesz érdekei, kimondott vagy sugallt elvárásai szerint jár el" - mondta a korábbi kormányfő.

Ki áll a vád fölött?

Az ügyészség Magyarországon sem nem volt mindig független: a királyi ügyészségről szóló, 1871-ben elfogadott törvény kimondta: "Az ügyészség a bíróságtól független és közvetlenül az igazságügyi ministernek van alárendelve". Ez egészen 1953-ig fennmaradt, a Rákosi-rendszerben hozták létre a szervezetileg független (politikailag persze az állampárt irányvonalát követő) ügyészséget. A független ügyészség koncepciója azóta is fennmaradt, bár a rendszerváltás után többször felmerült, hogy ismét a kormány alá kellene rendelni.

A kormánypártok soraiban sincs egyetértés arról, hogy hol lenne jó helyen ügyészség. Varga István fideszes képviselő az alkotmánymódosító javaslat keddi parlamenti vitájában fel is vetette, hogy "az új alkotmányban mindenképpen át kellene gondolni az európai gyakorlatot, és vissza kellene térni a régi, jól bevált 1871-es királyi ügyészségi törvényhez". Répássy Róbert, a KIM államtitkára azonban a kormány nevében azt mondta: "a kormány alá rendelt ügyészség nem tudná kellőképpen szolgálni a korrupció elleni küzdelmet".

Schiffer András, az LMP frakcióvezetője a vitában azt mondta: "azt sem tartjuk ördögtől valónak, hogy ha kormány alá rendelik az ügyészi szervezetet". Szerinte azonban ezt a kormány nem akarja, mert a kabinet alá rendelt ügyészség interpellálható lenne a miniszteren keresztül, illetve ha négy vagy nyolc év múlva kormányváltás történne, akkor váltás lenne az ügyészség élén is. A kormány által kitalált koncepció szerinte azt a célt szolgálja, hogy kilenc évig kirobbanthatatlan legyen egy, a Fideszhez lojális személy.