Húszéves értékbecslés vet árnyékot a moszkvai ingatlaneladásra

A magyar kormány 1991-ben dollármilliókkal többre becsülte a moszkvai magyar kereskedelmi képviselet épületének értékét, mint amennyiért végül 2008-ben eladták az ingatlant. Az ügyészség szerint egyelőre nem világos, hogy az alacsonyabb árat megállapító ingatlanbecslő cég milyen felhatalmazás alapján állapította meg az árat. Az ügyészség hűtlen kezelés miatt nyomoz az épület eladása ügyében.

"Az érékesítés minimális összege az előterjesztéshez csatolt, a Vagyonkezelő által készített értékbecslés alapján elfogadott nettó 19,9 millió dollár forgalmi érték" - olvasható a Magyar Nemzet Vagyonkezelő (MNV) 2008. július 30-án született határozatában. Az MNV ezzel a döntéssel hagyta jóvá a Moszkvában található magyar kereskedelmi képviselet épületének eladását.

Az ingatlan vevője, a luxemburgi bejegyzésű Diamond Air ennél az összegnél többet, 21,3 dollárt - akkori árfolyamon 3,5 milliárd forintot - fizetett ki a magyar államnak, az épület értékesítésekor azonban számos szabálytalanság történt. Az épület eladásának körülményeit tavaly november óta vizsgálja az ügyészség.

Korábban dollármilliókkal többre becsülték

Az [origo] az épület eladásának részleteit közelről ismerő, vezető beosztásban dolgozó állami tisztviselőtől úgy értesült: a kormány korábban ennél jóval többre értékelte a moszkvai ingatlant. A forrás szerint ezt egy 1991. december 31-én készült értékbecslés támasztja alá, amit a kormány megbízásából építési és ingatlanügyi szakértő készített.

Az ingatlan árát 1991-ben 2,5 milliárd forintra becsülték, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint akkori árfolyamon ez 33 millió dollárnak felelt meg. A 2008-ban zavaros körülmények között eladott ingatlan tehát jelentősen veszített értékéből, amit magyarázhat az épület állapota. Kontra Ferenc korábbi moszkvai nagykövet a Külügyminisztériumnak írt 2005. március 1-i levelében azt írta az akkor még a magyar állam tulajdonában álló épületről, hogy "felújítása elkerülhetetlenné válik, ami a nagyságrendet figyelembe véve akár milliárdos beruházást is igényelhet".

Több más tényező viszont arra utal, hogy a 2008-ban az épületért fizetett ár indokolatlanul alacsony volt. A 2008-as értékesítéshez készített értékbecslés szerint például az ezredforduló utáni években, összességében emelkedtek a moszkvai irodabérleti árak, ami az értékbecslés egyik alapja.

Az épület eladása előtt készült értékbecslésből - amelyet a Cushman & Wakefield ingatlan-tanácsadó cég készítette a Külügyminisztérium megbízásából - ráadásul az derül ki, hogy a cég az ingatlan értékének megállapítása során, a közel 17 000 négyzetméteres épületből csak alig több mint 4700 négyzetmétert vett számításba. Csak az irodákat, a szállodát és a parkolókat vették figyelembe, a kiállítótermet, az éttermet és a folyósokat nem. Ezt a dokumentum készítői azzal indokolták, hogy hiába fekszik az épület jól megközelíthető helyen, Moszkva belvárosában, rossz a belső elrendezése, számos nehezen kihasználható térrel rendelkezik, nagy előcsarnok, széles folyosók vannak benne. Az értékelést így az alapján dolgozták ki, hogy az ingatlan mely részei termelnek bevételt, ilyen a szállodai, az irodai, és a parkoló rész. A cég érvelése azonban nem következetes, mivel egy általa az épületről készített másik felmérésbe még ezeket a helyiségeket is beszámították

Nem találják a megbízást

Az értékbecslés körüli problémákat - az [origo] információi szerint - tovább bonyolítja, hogy az ügyben nyomozó hatóságok eddig nem találtak olyan dokumentációt, amely az értékbecslést készítő iroda megbízásáról, illetve a munkáért kiszámlázott összegről szólna. Az [origo] az ügyben korábban megkereste a Cushman & Wakefieldet, a cég budapesti irodája nem kívánt nyilatkozni, a moszkvai iroda pedig azt közölte, hogy konkrét megbízásokat soha nem kommentálnak.

A Központi Nyomozó Főügyészség szerint a hűtlen kezelés gyanúját többek között az eladás előtt készült értékbecslés veti fel. Az ügyészség többek között arra kíváncsi, hogy az épület egyes részeit miért nem vették figyelembe az értékbecslés során. Az ügyészségi nyomozók arra is kíváncsiak, hogy az érték meghatározásánál figyelembe vették-e, hogy az épület alatti telekre földhasználati joga volt a magyar államnak. Mindezek kiderítésére az ügyészség nemzetközi jogosítványokkal rendelkező igazságügyi szakértőt kér fel. A nyomozást 2011. január 30-ig hosszabbították meg.

Egy titokzatos ügy
Az [origo] korábban több cikkben foglalkozott a moszkvai ingatlan eladásának zavaros körülményeivel. Az ügynek több homályos részlete van.

Tisztázatlan, hogy a vevő milyen megállapodásokra hivatkozva utalta át az épület vételárát. A Diamond Air a 3,5 milliárd forintos vételárat ugyanis már 2008 márciusában elküldte a magyar kincstárnak, miközben az épület eladásáról szóló pályázatot csak 2008 novemberében nyerte meg. Tavaly év végén azonban a külügyminisztériumi belső vizsgálatból kiderült, hogy a Diamond Air egy 2008 márciusi szerződésre hivatkozva utalt, amelyről azonban a Külügyminisztérium államtitkárai egy 2008-as levelükben azt írták: a szerződés hátrányosan érintette az államot, mivel az abban szereplő vételár túl alacsony volt (részletek itt).

A 2008 márciusi szerződés, a novemberivel ellentétben említést tesz egy 500 millió forintos előlegről is, amelyet a vevő állítólag már korábban átutalt a magyar államnak. Az állami vagyonnal gazdálkodó Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) korábban tagadta, hogy ez a pénz megérkezett volna. Az [origo] által megismert, az MNV-nél lefolytatott belső vizsgálati anyagból viszont az derül ki, hogy az előleg 2005 decemberében megérkezett a kincstár számlájára. A vizsgálat végzői szerint ez "felveti egy előzetes megállapodás valószínűségét".

A moszkvai ingatlaneladásról szóló összes cikkünket itt olvashatja.