"Csak odébb toljuk a lyukat" - a nyugdíjdöntés háttere

Bár a képviselők egyöntetűen támogatták, mégis bizonytalanságot okozott a kormánypártokon belül a nyugdíjrendszer átalakítása. Az [origo]-nak nyilatkozó képviselők szerint a kormány próbálgatta, hogy milyen mélyen nyúlhat hozzá a nyugdíjrendszerhez, és számolt azzal is, hogy a múlt héten bejelentett megoldás csak tűzoltás, ami helyett pár éven belül jobbat kell találni. Több képviselő szerint nem volt tökéletes a döntés bejelentése sem, amiért Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter erős szavait okolták.

"Az nem fog menni, hogy 300-400 milliárd forintot teszünk át egy nem is magán, hanem félmagán, félállami nyugdíjrendszerbe, közben pedig tartanunk kell egy 3 százalékos költségvetési hiányt. Eddig is, és ezután is azt az álláspontot fogom képviselni, hogy térjünk vissza ahhoz az elszámolási rendszerhez, amely ezt egy jövőbeli felhalmozásnak tekinti, és nem költségvetési hiánynövelő tételnek. Ha ezt el lehet fogadtatni Brüsszellel, akkor nyugodtabban lehet beszélni a nyugdíjrendszer jövőjéről, de ha nem megy át a javaslat, akkor a felvetés sürgőssé, akuttá és aktuálissá válik" - így reagált Orbán Viktor miniszterelnök szeptember közepén a Jobbik frakcióvezetőjének felvetésére, amelyben Vona Gábor a magánnyugdíjpénztárak államosítását sürgette. Az [origo]-nak nyilatkozó kormánypárti politikusok egy része már akkor tudta, hogy a kormány átalakítja a nyugdíjrendszert, a teljes frakció előtt pedig nem sokkal ezután ismertette szándékát Orbán. A politikusok azzal a kikötéssel beszéltek a színfalak mögötti történésekről, ha nem írjuk le a nevüket.

Konkrét megoldásról akkor még nem volt szó, Orbán csak a Brüsszellel zajló elszámolási vitáról számolt be (kilenc európai uniós tagállam, köztük Magyarország, augusztus közepén közös levélben azt kérte az Európai Tanács elnökétől és az Európai Bizottság pénzügyi biztosától, hogy a kötelező magánnyugdíjpénztári befizetéseket a központi költségvetés bevételi oldalán számolhassák el, ezzel is csökkentve büdzséik GDP-arányos hiányát). Az ülésen résztvevő képviselők szerint Orbán annyit mondott, hogy a hiánycél tartása "mindent felülír", ezért "valamilyen megoldást" ki kell találni, ha nem engedik elszámolni a magánnyugdíjpénztári bevételeket. Az október közepi, brüsszeli elutasítás után a kérdés már nem is került a képviselőcsoport elé, sőt, a múlt héten megszületett végleges megoldásba a frakciót nem is avatták be, noha a hasonló kaliberű és előre láthatóan nagy vihart kavaró lépések - például az adórendszert érintő vagy az Alkotmánybíróság jogköreit csorbító döntések - előtt korábban kikérték a véleményüket.

"Tudjuk, hogy ez csak tűzoltás"

A konkrét terveket ezúttal csak a szűk frakcióelnökség tárgyalta meg, a részletekről sok képviselő a sajtóból értesült. "Arról, hogy meg kell lépni, a frakcióelnökségben egyáltalán nem volt vita. Mindenki belátta, hogy a hiánycél tartásához és nyugdíjalap 900 milliárdos hiányának betöméséhez égető szükség van a pénztári bevételekre" - idézte fel az ülésen történteket a testület egyik tagja, aki szerint mindenki tudatában volt annak is, hogy a visszaléptetésekre előbb-utóbb amúgy is sor került volna, legfeljebb "nem most és nem így".

A parlamentben megkérdezett legalább két tucat kormánypárti politikust - képviselőket és kormánytagokat - ez utóbbi, vagyis a lépés mikéntje zavarta, bár a céllal, vagyis a magánpénztári tagok állami rendszerbe terelésével mindenki egyetértett. A nyugdíjrendszer átalakítása a kormánypárt parlamenti frakciójában azonban nem váltott ki feszültséget - mondták az [origo] által megkérdezett frakciótagok. Az egyikük szerint a frakcióban korábban is erős ellenérzés volt a pénztárakkal szemben, a kormányzati döntéssel ennek adtak teret. Az [origo]-nak nyilatkozó frakciótagok azt állították: mindenki belátta, hogy a magánnyugdíjpénztári pénzekre szükség van, többek között az államadósság lefaragása, illetve a nyugdíjkassza hiányának betömése miatt.

"2012-ig stabilizálja a költségvetés helyzetét, ez az egy számít, semmi más" - indokolta például a javaslat támogatását a Fidesz egyik költségvetési bizottságba delegált képviselője, aki szerint az állami nyugdíj-kiegészítések visszatérítésével 14 hónap alatt nyerhető több mint 500 milliárd forintról a kormány egyszerűen nem mondhatott le. A párt gazdasági szakértői, tudomása szerint úgy számolnak, hogy a múlt heti, a pénztárban maradást, megfogalmazása szerint "extrém sporttá" tevő megoldással a várt összeg többszöröse folyhat be. A politikus szerint ugyanakkor azzal is mindenki tisztában van, hogy a mostani lépéssel csak időt nyert a kormány. "Tudjuk, hogy ez csak tűzoltás, vagy ha úgy tetszik, szépségtapasz. Igazából nem betömjük ezzel, csak odébb toljuk a nyugdíjkasszán a lyukat, de akkor sem tudunk most azzal foglalkozni, hogy mi lesz 2013-ban" - tette hozzá.

"A néhány év múlva nyugdíjba vonuló Ratkó-nemzedéket nem fogja kibírni az állami nyugdíjrendszer, ha az aktív dolgozók befizetéseinek egy része elmegy a magánpénztárakba" - érvelt laikusként a döntés mellett a Fidesz egyik befolyásos képviselője, de még azok is támogatóan nyilatkoztak kérdésünkre a kormány szándékáról, akik kötelezően, vagy később önkéntesen maguk is beléptek anno a pénztárak valamelyikébe. "Én is tag vagyok, de sosem gondoltam, hogy a nyugdíjam ezáltal bármivel is biztosabb lenne. A befizetett járulékrész eleve alacsony, a kezelési költségek és a levonások viszont magasak, érdemi felhalmozást tíz év alatt sem értem el. A válságévek után tavaly még annak is örültem, hogy nullán és nem mínuszban volt az egyenlegem" - mondta például a Fidesz képviselőcsoportjának egyik vezető tisztségviselője.

Mérlegelte a kormány, hogy meddig mehet el

Az október végi, még csak 14 havi elvonásról szóló bejelentés és a múlt héten ismertetett végleges megoldás ellentmondásairól az [origo]-nak nyilatkozó kormánytag azt mondta: a tervek már egy hónapja megvoltak a végleges elvonásra is, de a koncepció fontos részletei - leginkább az, hogyan bírják rá a lehető legtöbb embert a visszalépésre - még nem készültek el. Mivel azonban a 14 havi elvonás összege a jövő évi költségvetés elszámolásához is elengedhetetlen, muszáj volt az előterjesztésnek legalább ezt a részét mielőbb benyújtani, nem volt idő megvárni a véglegeset.

A Fidesz vezetőségének szűk körében okozott némi vitát az a múlt szerdai kormányzati nyugdíjdöntés - mondta az [origo]-nak a Fidesz egyik befolyásos parlamenti képviselője. A politikus szerint a vitát a döntéssel járó politikai kockázatok váltották ki, végül azonban mindenki elfogadta annak szükségességét. Megjegyezte azt is, a nyugdíjrendszer körül korántsem volt akkora vita, mint korábban az Alkotmánybíróság (Ab) jogkörének szűkítéséről.

A koncepció iránya végig világos volt, közben azonban folyamatosan finomodott - mondta a párt egyik befolyásos politikusa. Szerinte nem volt szerencsés a csomag kommunikációja, többek között az, hogy csak fokozatosan derült ki a kormány célja. A frakció egy másik meghatározó politikusa erről azt mondta: a kormány időközben mérlegelte, hogy meddig mehet el az ügyben. A politikus arra utalt, hogy amíg a 30 milliárdos elvonás nem vonta kétségbe a magánpénztárak létét, addig a Matolcsy által szerdán bejelentett lépés már igen.

"Nem köpte szembe" magát a Fidesz

"Sokkal vállalhatóbb volt számomra, mint a kínosan nekünk kedvező, egykulcsos adó vagy az alkotmánybíróság jogköreinek korlátozása" - magyarázta a nagyobbik kormánypárt egyik sokat szereplő képviselője. Egy másik, kormánytisztséget is betöltő frakciótag pedig azzal érvelt az átalakítás mellett, hogy a Fidesz kezdettől, még 1998-as bevezetésük előtt is ellenezte a magánnyugdíjpénztári rendszert, saját magát a párt ezzel szerinte legalább "nem köpte szembe".

Matolcsy, Selmeczi, Orbán

A legharcosabban, a beszélgetések tapasztalata szerint egyébként a KDNP-sek álltak ki a döntés mellett, volt olyan képviselő, aki a gazdasági előnyök mellett, a szerinte a társadalmi szolidaritást is erősítő lépés előnyéről otthon három, közgazdász végzettségű, magánnyugdíjpénztári tag gyerekét győzte meg. "A céllal maximálissal egyetértünk, a módszerrel és a stílussal maximálisan nem" - fogalmazott az [origo]-nak a kereszténydemokraták egyik vezető tisztségviselője, aki szerint a KDNP-t nem vonták be a döntés előkészítésébe, képviselőik már csak a kész tényekkel szembesültek. Ennek ellenére, azt mondta, nem vetődött fel, hogy elgáncsolják a tervet, de súlyos hibának tartják, ahogy a kormány kommunikálta a lépéseket.

"Ezt ki kell bekkelni"

"Számoltunk némi közfelháborodással, de Gyuri (Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter) kijelentése azért nagyobb vihart kavart, mint gondoltuk" - kifogásolta a kormányzati kommunikációt a Fidesz elnökségi üléseinek egyik állandó résztvevője, aki szerint a lépés az embereknél kevésbé "verte volna ki a biztosítékot", ha a miniszter árnyaltabban fogalmaz és nem azt mondja például, hogy "kiírja magát a nyugdíjbiztosításból", aki nem lép vissza az állami rendszerbe.

A megkérdezettek az várták, hogy a több képviselő által negatívan értékelt kormányzati kommunikációt Orbán Viktor hétfői, szocialista képviselők azonnali kérdésre adott válaszai helyre billentik. Az egyik kérdésre Orbán hétfőn MSZP-s kifizetőhelynek nevezte a magánnyugdíj-pénztárakat. Egy kormányzati pozíciót is betöltő képviselő szerint az elkövetkező hetekben ugyanez lesz a kommunikáció fő vonala, vagyis azt hangsúlyozzák majd, hogy a befizetések valódi haszonélvezői nem a pénztártagok, hanem a kasszákat működtető biztosító-társaságok, bankok, alapkezelők és a mögöttük álló üzleti körök.

"Ezt ki kell bekkelni, aztán 1-2 hónap, és lecsillapodnak a kedélyek" - mondta az idézett kormánytag, aki szerint minderre a kormányzati kommunikációs keretből is ráerősítenek: Orbán Viktor decemberben várhatóan levélben szólítja majd meg a 3 millió pénztártagot, a nyugdíjügyi megbízott, Selmeczi Gabriella pedig a juttatásaikért állítólag aggódó nyugdíjasokat keresi majd meg, szintén levélben. A következő lépcső pedig szerinte a megmaradó, második pillérnek is nevezett önkéntes nyugdíjpénztárak erősítése lesz, ami a nemzetgazdasági miniszternek a napokban említett újabb, tavaszra ígért reformok csomagjában is hangsúlyos elemként jelenik majd meg.