Menteni próbálja az elbukott metrókocsikat az Alstom

Többször tárgyal a héten a 2-es és 4-es metró vonalára metrószerelvényeket gyártó Alstom nevű cég a metrókocsik engedélyezését korábban jogerősen megtagadó közlekedési hatósággal. Bár a cég ezt nem erősítette meg, egy az ügyet ismerő forrás szerint a tárgyalás arra utal, hogy a cég menteni próbálja a korábban kifogásolt szerelvényeket. A megállapodás jó lenne a fővárosnak is, amely milliárdokat kockáztat a szerelvényekről szóló szerződés felmondásával.

Az Alstom csütörtökön és pénteken is tárgyal a Nemzeti Közlekedési Hatósággal (NKH) arról, hogy hajlandók-e változtatásokat végezni az általuk gyártott metrókocsikon, amelyek nem kapták meg a hatóságtól az üzemeléshez szükséges engedélyt. Bár a hatóság októberben jogerősen is megtagadta a metrókocsik engedélyeztetését, így már elvileg nem foglalkozik az üggyel, a tárgyalásnak így is lehet haszna.

Akkor van miről tárgyalni, ha az Alstom hajlandó hozzányúlni a szerelvényekhez - mondta az [origo]-nak Szűcs Somlyó Mária, a fővárosi önkormányzat szóvivője. Szűcs Somlyó szerint a fővárosnak mindenképpen érdeke, hogy a lehető legkisebb veszteséggel másszon ki a metrókocsik engedélyeztetésének elbukása miatt kialakult helyzetből. Budapestet akkor érné a legkisebb veszteség, ha az Alstom-kocsik valamilyen módon mégis megkapnák a szükséges engedélyt. A kocsik átalakítása nélkül azonban szó sem lehet arról, hogy a magyar metróvonalakon ezek a kocsik járjanak - mondta a szóvivő.

A fővárosi önkormányzat még nyár elején hozott határozatot arról, hogy felmondja az Alstommal a 2-es metró vonalán futó új szerelvények szállításáról szóló szerződést, ha a cég nem szerzi meg nyár végéig a típusengedélyt. A fővárosi önkormányzat végül az NKH döntése ellenére csak az október eleji önkormányzati választás után utasította a BKV-t, hogy bontsa fel a francia céggel kötött megállapodást.

Talán mégis jöhetnek az Alstom-kocsik

A BKV október 20-án mondta fel a kettes és a négyes metró vonalára szánt szerelvényekről szóló szerződést, miután az Alstom nem kapta meg a Nemzeti Közlekedési Hatóságtól a végleges típusengedélyt. "Az M4-es metró esetében további 3-5 év csúszás várható" - írta október végén a szerződés felmondásának következményeiről a BKV, amely állítása szerint "minden tőle telhetőt megtesz egy beszerzési eljárás mielőbbi kiírására új metrószerelvények biztosítása érdekében".

Tarlós István főpolgármester a szerződés felbontása után jelezte, tárgyalni akar az Alstommal. Tarlós eddig egyszer találkozott a cég vezetőivel, de a főváros jelenleg az Alstom és az NKH közötti tárgyalások eredményére vár. A francia cég ugyanis a múlt héten azt kérte, halasszák el a Tarlóssal tervezett újabb találkozót. A találkozó a november 11-12-i tárgyalások után jöhet létre Tarlóssal, addig a főváros sem akar részletesen nyilatkozni a kérdésről.

A patthelyzet leggyorsabb megoldása az lenne, ha a metrókocsikat átépítené a cég úgy, hogy azok megfeleljenek a magyar előírásoknak. Bár az Alstom a szerződésbontás után közölte, hogy "az új metrószerelvények a legszigorúbb uniós és nemzetközi biztonsági előírásokat is teljesítik", és csaknem kétezer, a budapestihez hasonló szerelvény közlekedik nap mint nap a világ nagyvárosaiban, vannak arra utaló jelek, hogy a cég sem zárkózik el a már legyártott szerelvények átalakításától.

A cég egy korábbi közleményében kijelentette például, hogy szívesen elkerülné a pereskedést, ezért inkább olyan megoldást keres, amelynek nyomán "az utazóközönségnek nem kellene további éveket várnia" az új szerelvényekre. Thierry Best, az Alstom vezérigazgató-helyettese két hete - miután tárgyalt Tarlós István főpolgármesterrel - kijelentette, hogy rövid távon törekszenek megoldásra. Azt mondta, "természetesen" van esély rá, hogy az általuk gyártott szerelvények járjanak a 2-es és majd a 4-es metró vonalán, és reméli, hogy minél hamarabb.

"Nem visszafordíthatatlan" a helyzet

Az Alstom az [origo] kérdéseire csak annyit közölt, hogy október végén az NKH-val szakértői egyeztetést tartottak, és megállapodtak, hogy ezt november 11-12-én folytatják, addig viszont nem közölnek részleteket. A cég arra a kérdésre sem válaszolt, hogy van-e olyan szándéka, hogy módosítja a szerelvényeket az engedély megszerzésének érdekében. Az NKH későbbre ígért választ kérdéseinkre.

Az [origo]-nak a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) egy névtelenséget kérő, az ügyet ismerő munkatársa azt mondta, jogilag "nem visszafordíthatatlan" az a helyzet, amely az engedélykérelem elutasítása miatt alakult ki. Az NFÜ korábban jogi szakvéleményt készített az ügyről, miután a 4-es metró részben uniós támogatásból épül. Mivel itt is az engedélyeztetésen elbukott szerelvényekkel szinte megegyező metrókocsik szállítanák az utasokat, ezért az engedélyeztetés megtagadása hátráltathatja a 4-es metró befejezését, ami viszont veszélybe sodorhatja az arra adott uniós támogatást.

Az [origo]-nak nyilatkozó forrás szerint a közbeszerzési törvény nem szabályozza, hogy mit kell tenni a hasonló esetekben - ezzel arra utalt, hogy nincs iránymutatás arról, vajon egy jogerős elutasító döntés után lehet-e a szükséges változtatások után újra engedélyért folyamodni. Ezért szerinte az NKH és az Alstom megegyezhet. Ez - és a végleges típusengedélyek beszerzése - lenne az egyetlen útja annak, hogy újra megköthessék a BKV által felmondott Alstom-szerződést.

Mi a tét?

A 2-es metró vonalára az Alstom már legyártott 22 metrószerelvényt, a BKV pedig már át is utalt számára ötven százalék előleget, mintegy 30 milliárd forintot - kérdéses, hogy ezt a pénzt hogyan tudná visszaszerezni a BKV. A 4-es metró esetében pedig azért hozhat sokmilliárdos veszteséget az ügy, mert az Európai Uniótól kapott támogatások elszámolási határideje 2015 - ha pedig nem sikerül eddig az időpontig beszerezni az új járműveket és befejezni a metró építését, azok költségeit teljes egészében a fővárosnak és a magyar államnak kellene viselnie. Ez 181 milliárd forintot jelent.

A metrókocsik sorsának alakulását folyamatosan követheti ezen az oldalon.