"Gyurcsány őszödi beszéde után nem volt akkora felhajtás az országban, mint most Nemesviden" - mondta méltatlankodva a Somogy megyei falu kocsmárosa, miután kelletlenül tudomásul vette, hogy valaki ismét a falu hatalmas adóssága miatt tér be hozzá. Az elmúlt két hétben szinte csak újságírókkal találkozott, pedig az egész téma hidegen hagyja - vonogatta a vállát. Nem igazán érdekli, hogy Nemesvid 350 milliós adósságcsapdába keveredett: "A hitel a falu problémája, nem a polgároké... Oldják meg maguk, oldja meg az önkormányzat!"
A kocsmáros közönye elsőre furcsának tűnik, hiszen az önkormányzattól bérelt sörözőjét néhány napja még árverésen próbálta értékesíteni a falu vezetése. Miután Nemesvid szembesült azzal, hogy a 4 éve felvett hatalmas hitelének még a kamatait sem képes fizetni, megpróbálta minden vagyonát pénzzé tenni, és 29 ingatlant hirdetett meg eladásra. Árulták nemcsak az önkormányzati szántókat, üres telkeket és szolgálati lakásokat, hanem a kultúrházat, a sportpályát, valamint a községháza földszinti részét is, amelyben most a kocsma üzemel. Túladni azonban egyiken sem sikerült, a határidőig összesen hat ajánlat érkezett erdőkre, szántókra, üres telkekre. Miközben a falunak 350 milliót kellene visszafizetnie, az ingatlanokra érkezett ajánlatok 1 millió 50 ezer forintot tesznek ki.
A kocsmáros azt mondja, neki mindez nem fáj, a falu 860 lakója nem érzi magát veszélyben. "Az önkormányzat adóssága nem a lakosság adóssága" - mondta az [origo]-nak Pintérné Hegedűs Szilvia jegyző. A jegyző szerint az adósságrendezési eljárás során nem lehet hozzányúlni se a faluban lakó emberek vagyonához, sem azokhoz a pénzekhez és ingatlanokhoz, amelyek az önkormányzat közfeladatainak ellátására szolgálnak, a faluban működik az óvoda, az iskola, és van közvilágítás is. Az itt élők nem adósok, "ez az ügy közvetlenül nem érinti a helyieket". Az egyetlen baj a sajtó negatív hírverése - mondta az önkormányzat földszintjén a kocsmáros: "mióta ennyi rosszat írnak a faluról, egy házat se lehet eladni, az ingatlanok értéke a felére esett".
Cigányok a szekéren, németek a BMW-ben
Az adóssággal küszködő Nemesvid utcáin a nyomor és a jólét szinte egybemosódik: a falu főutcáján parkoló fekete, német BMW mellett csapzott lovas kocsin gördül el két beesett arcú, cigarettázó cigány. A faluban nemesi kúriákra emlékeztető, oszlopokkal, szobrokkal díszített öreg házak és a turulmadaras világháborús emlékmű mesél a dicső múltról, a jelent pedig a városháza elhanyagolt épülete és a közelben álló karácsonyfa vécépapír-gurigából készített díszei képviselik. Az utcákon egymást váltják a gyönyörűen felújított, frissen festett kúriák, a sárguló kukoricával bevetett, elhagyott telkek és az omladozó, lakott vagy lakatlan viskók.
A felújított házak legtöbbje előtt német rendszámú autó áll. "Nagyon sok német lakik itt, 40-50 család" - mondta németül az egyik házból kisétálva egy ősz, borostás, pocakos német, aki piszkos, kantáros farmerban igazgatta a kertjét a feleségével. "Nyugdíjasok vagyunk, Köln mellől költöztünk ide, mert itt minden olcsóbb, itt tarthatunk kutyát, macskát, és a szomszédok sem balhéznak, ha a kakasunk kukorékol" - mondta. A falu jegyzője szerint legalább 30 házat árulnak most is a faluban, mert a magyar fiatalok a közeli városokba költöznek, a szüleik házát pedig többnyire betelepülő németek veszik meg.
Az eladásra kínált kultúrház, amelyre nem jelentkezett senki - galériánkért kattintson a képre!
A betelepülőktől azonban a falunak nem lett több pénze: "a németek a kocsmába se járnak" - panaszolta a kocsmáros, a megkérdezett német pár pedig, mondta, nem is tanult meg magyarul. A faluban néhány látványosan gazdag ház ellenére a munkanélküliség az úr - mondta a kocsmában egy játékgéppel bajlódó férfi. És sok a bűncselekmény is, a vegyesboltot az idén vagy nyolcszor rabolták ki - tette hozzá. Ezek a gondok jobban aggasztják őket, mint a falu adóssága.
Ki ásta meg a falu sírját?
Az adósság nem újdonság a helyieknek, Nemesvid egy 2006-os csatornaépítési beruházás miatt került csődközeli helyzetbe. Négy éve a település, a szomszédos Somogysimonyival társulva, nyert 560 milliós állami támogatást a közel egymilliárd forintos beruházásra, amelynek önrészét hitelből fizette. Az önkormányzat 150 milliós forinthitelt igényelt, és további 170 millió forint svájci frank alapú kölcsönt is felvett a beruházásra létrejött víziközmű-társulás tagjaként.
Bár a falu évente 120-140 millió forintos költségvetéssel gazdálkodik, a pénz többségét a központi költségvetésből kapja, meghatározott feladatokra - mondta az [origo]-nak a jegyző. Pintérné szerint saját bevételük kevesebb mint 10 millió forint, így előre lehetett volna látni, hogy egy ekkora hitel visszafizetésére nem lesznek képesek. Voltak ugyan különböző tervek, hogy hogyan lehetne a hitel ledolgozására pluszforrásokat szerezni, de ezek egyike sem vált valóra.
Azóta ezért a jegyző szerint sokan a szerződéseket megkötő, előző polgármestert, Árvai Tibort hibáztatják. A korábbi polgármester megítélése régóta megosztja Nemesvidet: egyesek azzal érvelnek, hogy 18 éven keresztül jól vezette a falut, és rengeteget tett az emberekért, mások szerint viszont a csatornázással megásta a falu sírját. Több önkormányzati képviselő is tett ellene feljelentést, az ügyészség, a vám- és pénzügyőrség, valamint az Állami Számvevőszék is vizsgálta a hitelfelvételt. Végül azonban minden hatóság arra jutott, hogy a falu nem sértett meg jogszabályokat - mondta Pintérné.
"Nem gondoltam sose, hogy csődbe viheti a falut a hitel" - mondta az [origo]-nak a korábbi polgármester. Árvai Tibor azzal érvelt, hogy vissza lehetett volna fizetni a pénzt, ha az önkormányzat havonta 800 ezer forintot megspórol: ő erről határozatot is hozott, de utódai nem tartották be - állította. A hitel bedőlését okozta szerinte az is, hogy nem kaptak meg egy "felülről megígért" 50 milliós támogatást sem: "Tisztességes embernek érzem magam" - mondta Árvai, és hozzátette, hogy 2008-ban azért mondott le, mert őt és családját is megfenyegették (erről itt olvashat). Szerinte "undorító", ahogy a falusiak egy része bánt vele később, hiszen ő csak a falu érdekét nézte, és 100 millió forintot hagyott a kasszában távozásakor.
A "hitelezői veszteséget" számolgatja Nemesvid
A törlesztőrészletekkel való küzdelem most már a múlté: mivel a folyamatban lévő adósságrendezési eljárásban nem sikerült megegyezni Nemesvid legnagyobb hitelezőjével, az OTP Bankkal, amely a falu adósságának 97 százalékát folyósította, az ügy bíróságra kerül, amely vagyonfelosztást fog elrendelni - mondta a jegyző a helyzetről. Ez szerinte azt jelenti, hogy az önkormányzat sok mindent elveszt, forgalomképes vagyonából a bíróság kárpótolja a hitelezőket, a falu maradék adósságát viszont az eljárás után törlik.
A vagyonfelosztással Nemesvid jobban jár, mint ha árverésen pénzzé tudta volna tenni az ingatlanjait, és abból törlesztette volna adóssága egy részét. A bíróság ugyanis valószínűleg sok olyan ingatlant nem vehet el, amelyet a falu korábban árulni kezdett: ilyenek lehetnek a szolgálati lakások, a községháza, a kultúrház és a sportpálya. A törvény szerint nem lehet elvenni azokat az ingatlanokat, amelyek önkormányzati feladatokat szolgálnak, és azokat sem, amelyeket az államtól jogutódlással örökölt Nemesvid - mondta a jegyző. Az önkormányzati lakások - egy kivételével - ilyen örökölt házak, így szerinte jó eséllyel megmaradnak.
Hármasikrek az egyetlen eladható önkormányzati családi házban - galériáért kattintson!
A falu elvehető vagyonából valószínűleg közel sem fog kijönni a tartozás, 350 millió forint, így a maradékot "hitelezői veszteségnek" kell számolni a jegyző szerint. "A bírósági eljárás végén pedig Nemesvid tiszta lappal indul újra": ugyan BAR-listára kerül, és a következő években nem vehet föl hiteleket, de a százmilliókból épített csatornahálózata megmarad - mondta a jegyző. Nemesviden két nagyobb áldozata lehet az eljárásnak, az egyik egy négygyerekes család, a másik a falu patikája. A patika eddig egy, az önkormányzat tulajdonában álló épületben működött, de ezt a hitelrendezés miatt elvesztik, így a patika bezár. A családnak pedig feltehetőleg azért kell költöznie, mert az ő házuk az egyetlen olyan önkormányzati lakás, amelyet nem az államtól örökölt a falu.
"Mi még nem is tudunk róla, hogy ki fognak tenni minket, de ha menni kell, nem tudunk mit csinálni" - mondta az [origo]-nak a házban lakó asszony, aki 2 éves hármasikreket és egy idősebb lányt nevel a házban. Az asszony férje nemrég kapott állást a környéken, ezért mindenképpen maradni szeretne. A hírt mégsem fogadta elkeseredve, hiszen a 3 éve használt albérletet eddig sem tekintette véglegesnek, azt reméli, hogy talál másikat a környéken.