Könnyebb lenne megbuktatni a kormányt az új alkotmánnyal

A férfiak és a nők kapcsolatát védené, a Szent Korona helyett a népet tenné a hatalom forrásává az új alkotmány szerdán elkészült koncepciója. A terv nem zárja ki a kétkamarás parlament visszaállítását, a szövegben van egy apró utalás az abortuszra és a környezetvédelemre, illetve nagyon megnehezítené az új alaptörvény jövőbeli módosítását. A következő lépés a kormányé.

Elkészítette az új alkotmány koncepcióját az ezzel a feladattal megbízott parlamenti bizottság. A koncepciót a bizottság elnöke, a KDNP-s Salamon László egy országgyűlési határozati javaslat mellékleteként nyújtja be a parlamentnek. Ez a határozat várhatóan felkéri a kormányt, hogy a koncepció alapján a jövő év március 15-ig készítse el és nyújtsa be a parlamentnek az alaptörvény szövegszerű tervezetét.

A szerdán elkészült koncepció szerint a kormánynak kell majd döntenie a bizottság által nyitva hagyott kérdésekről, amelyek közül a legfontosabb, hogy egy vagy két kamarával működjön a jövőben az országgyűlés. A bizottság javaslata szerint vagy fennmaradna a jelenlegi, egykamarás rendszer, vagy létrejönne egy felsőház is, amelyben helyet kaphatnának a kisebbségek, a határon túli magyarok és az egyházak képviselői is.

Az új alkotmány stabilitását szolgálná az a javaslat, amely szerint az alaptörvényt a jövőben csak akkor lehetne módosítani, ha azt két egymást követő ciklusban is vátozatlan formában jóváhagyja a parlament. Ezzel lényegében lehetetlenné tennék, hogy bármely politikai erő a saját érdekei alapján változtasson a most készülő alkotmányon.

A korona helyett a nép

Az új alkotmány preambulumában, vagyis bevezetőjében a koncepció szerint utalni kellene a legfontosabb alapértékekre, a demokráciára, a jogállamiságra és a szabadságra. A preambulum méltatná "ezeréves történelmi múltunkat" és a kereszténység történelmi szerepét is. A Szent Koronára a magyar államiság kifejezőjeként hivatkoznának, tehát nem úgy, mint a hatalom forrására, mert az a koncepció szerint "a politikai nemzet, azaz a nép" lenne.

Az alapvető rendelkezések közt továbbra is az szerepelne, hogy Magyarország köztársaság, amely a hatalommegosztás elvén nyugvó, demokratikus jogállam. A korábban a bizottsághoz beküldött javaslatok közt voltak olyanok, amely nyitva hagyták volna az államforma kérdését, meghagyva az elvi lehetőséget a királyság visszaállítására is. Az alaptörvény továbbra is rögzítené, hogy senki nem törekedhet a hatalom kizárólagos megszerzésére.

Az alapvető jogok és az emberi szabadság mellett az alkotmánykoncepció szerint az új alaptörvénynek külön ki kellene emelnie, hogy kiemelt védelem jár a házasságnak "mint a férfi és nő legalapvetőbb és legtermészetesebb" közösségének. A koncepció alapján az alapvető rendelkezések közt szerepelne az is, hogy az állami vagyon egy része, az úgynevezett kincstári vagyon nem elidegeníthető.

Homályosan fogalmaz a koncepció az Alkotmánybíróság (Ab) szerepéről. A testület feladata lenne, hogy megvizsgálja a jogszabályokat, és "megállapítja annak jogkövetkezményeit", ha alkotmányellenesnek találja azokat. A tervezet nem mondja ki tehát egyértelműen, hogy az Ab visszakapja-e azt a jogát, hogy megsemmisítsen bármilyen, az alaptörvénybe ütköző jogszabályt. Az Ab működésének részleteit a koncepció egy későbbi, sarkalatos (vagyis kétharmados többséget igénylő) törvény hatáskörébe utalná.

Lelki színvonal

Az alapvető jogok és kötelességek felsorolása lényegében megegyezik azokkal, amelyek ma is szerepelnek az alkotmányban. Az élethez való jog esetében megjelenik "a fogantatástól kezdve" kitétel, ami korábban vitát váltott ki, mert elvi lehetőséget adna az abortusz betiltására. Megjelenik az is, hogy mindenkinek kötelessége óvni az élő és élettelen környezetet. A testi és lelki egészséghez való jog mellől kikerülne azonban a "lehető legmagasabb színvonalú" jelző.

A köztársasági elnök jogkörén az alkotmánykoncepció nem változtatna érdemben, vagyis továbbra is a kormányé lenne a végrehajtó hatalom, az államfő szerepe pedig jórészt formális maradna. Az új alkotmányban is megmaradna a népszavazás lehetősége, ugyanazokkal a korlátozásokkal, amelyek ma is szerepelnek az alaptörvényben (vagyis továbbra sem lehetne például a költségvetésről vagy az adókról, illetve magáról az alkotmányról referendumot tartani).

Az országgyűlést akkor lehetne feloszlatni, ha 12 hónap alatt háromszor megvonja a bizalmat a kormánytól, illetve ha 40 napig nem tudja megválasztani az államfő miniszterelnök-jelöltjét. A köztársasági elnök feloszlathatná az országgyűlést akkor is, ha március 31-ig nem tudja elfogadni az adott év költségvetését. Alternatívaként szerepel a koncepcióban az a lehetőség is, hogy a köztársasági elnöknek joga lenne feloszlatni a parlament "súlyos bizalomvesztés okából előállott alkotmányos-politikai válság" esetén is. Megszűnne ugyanakkor a konstruktív bizalmatlansági indítvány, vagyis úgy is meg lehetne buktatni a kormányt, hogy nem nevezik meg azonnal az új miniszterelnököt.