Túl nagy volt az "új homokozó" az LMP-nek

Kikezdte az LMP vezetését a parlamenti munka a párt több képviselője szerint. A párt nem igazán találja az utat a mindent egyedül keresztülvivő kormánypártok között, és nem érezik azt sem, hogyan lehet jól eladni saját sikereiket - mondták az [origo]-nak a párt képviselői, akik szerint az utóbbi időkben nyilvánosságra került viták nem szokatlanok, csak arra kell vigyázni, hogy ne kezdődjön bandaháború a pártvezetésben.

"Új homokozó volt, amiben még nem játszottunk" - mondta az [origo]-nak az LMP elmúlt féléves parlamenti munkájáról Szabó Tímea, a Lehet Más a Politika frakcióvezető-helyettese. Az LMP egy 16 fős frakcióval, viszonylag újonnan alakult pártként vágott neki a parlamenti munkának, miután az áprilisi országgyűlési választásokon országosan 7,48 százalékos eredményt ért el. Akkor a párt több képviselője is azt mondta, hogy elsősorban szakmai alapon, konstruktív ellenzékként szeretnének politizálni, a felmérések alapján azonban nem sikerült bővíteni a táborukat, sőt, még visszaesés is tapasztalható (a Szonda-Ipsos legfrissebb felmérése szerint az LMP támogatottsága 6 százalék a biztos pártválasztók körében).

A parlamentben azonban a legkisebb frakcióval rendelkeznek, és Ivády Gábor kiválásával a képviselőik száma tovább csökkent. A párt más feszültségeket is átélt az elmúlt hónapokban. Scheiring Gábor például arra hivatkozva lépett ki a párt vezető testületéből, a választmányból, hogy ott beindult a pártosodás.

"Tudtuk, hogy a mi ökopolitikai elképzeléseink nem fognak egybeesni a Fidesz elképzeléseivel" - mondta Szabó az elmúlt fél évről. Szerinte sok mindent meg kellett tanulniuk, és hozzá kellett szokniuk ahhoz, hogy a kormánypártok kétharmados többsége miatt szűkebb a mozgásterük.

"Kicsit kevesebbet tudtunk beleszólni a dolgok alakulásába, mint amennyire szerettük volna" - mondta az [origo]-nak Szabó Rebeka, az LMP-frakció egy másik tagja. Szerinte nehezítette a munkát, hogy a kormánypártok egységesen léptek fel, és ezért az ellenzéknek nehezebb dolga volt. "Van egyfajta frusztráció a frakcióban amiatt, hogy nem mennek át a szavazásokon a javaslataink" - mondta Szabó Rebeka. Szerinte ez azért van, mert hisznek a saját indítványaikban, de hozzátette, sokszor úgy tűnik, mintha a kormánypártok képviselői el sem olvasnák azokat.

Bolondok háza az országgyűlésben

"Nekünk egy tizenöt fős frakciónk van, és ezzel szemben ott a kétharmados kormánytöbbség" - mondta Mile Lajos LMP-s képviselő, és hozzátette, hogy jelenleg szerinte bolondokháza jellege van az országgyűlésnek. "Hisztérikus a munkarend, többször is megesett, hogy hajnali fél ötig vitáztunk" - mondta Mile. Szerinte az 1990-94-es ciklusban, amikor szintén képviselő volt (az MDF színeiben), csak egyszer fordult elő ilyen. "Megszakadunk, hogy lépést tudjunk tartani, mert egy tizenöt fős frakció esetében máshogy oszlik el a munka, mint egy nagyobb frakciónál" - mondta Mile.

Scheiring Gábor LMP-s képviselő szerint is lekötötte a frakció munkáját a "Fidesz törvénydömpingje", ezért szerinte bizonyos dolgokra, például egy rendes kommunikációs struktúra kialakítására, már nem maradt erejük. "Nem sikerült megtalálni azokat a hívószavakat, amelyekkel kommunikálni tudtuk volna az alapvetően szakmai kérdések mentén szerveződő munkánkat" - mondta Scheiring.

Ennek ellenére Mile szerint nem folytatnak sziszifuszi küzdelmet, mert nemcsak az számít, mekkora súllyal tudnak szerepelni a szavazásokon, hanem az is, hogyan szerepelnek a "politikai színpadon", azaz hogy mennyire ismerik meg őket az emberek. "Nem számít hány módosítónkat szavazzák le, ha ebben jók vagyunk" - jelentette ki Mile.

Részleges csalódás

Az [origo]-nak több LMP-s képviselő is azt mondta, hogy elsősorban a bizottsági üléseken és a háttérmunkák során tudtak hatékonyan dolgozni. Szabó Tímea szerint ezek kevésbé látványos sikerek, de a koncepciók kialakítására hatással tudtak lenni, és voltak területek, amelyeknél együtt tudtak működni a kormánypártokkal. "Az törvényjavaslat-függő, hogy a kormánytöbbség mennyire figyel ránk" - mondta a képviselő, és hozzátette, hogy a jövő évi költségvetés elfogadásánál például nyolc módosító javaslatukat is beemelték a törvénybe.

Tordai Bence, a párt egyik választmányi tagja ezt azzal magyarázta, hogy az LMP a legkevésbé vállalhatatlan párt a Fidesz számára. Szerinte azonban az elfogadott módosítók csupán "díszek a nemzeti együttműködés rendszerében", mert a javaslataik érdemi részei, például az adórendszerrel kapcsolatos beadványuk nem ment át a szavazáson. "Reménykedtünk benne, hogy tudunk épeszű vitákat folytatni, de ebben a tekintetben az elmúlt fél év részleges csalódás" - mondta Tordai.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]

Aktuális politikai kérdésekről az LMP-sek szerint nincs vita

"Már-már bandákká állnak össze"

Több LMP-s is úgy fogalmazott az [origo]-nak, hogy a parlamenti frakció működtetése nagy terhet jelent. Tordai Bence szerint ezek az energiák hiányoznak a párt vezetéséből, amelyet jelenleg a tizenhárom tagú választmány végez.

Scheiring Gábor kilépésekkor nyilvánosságra került egy a képviselő által a választmány tagjainak küldött belső levél is. Ebben a levélben Scheiring az Index szerint azt írta, hogy a választmányban az utóbbi hónapokban megváltozott a légkör, a tagság "konzervatív" és "baloldali" tömbre szakadt, és ez az elharapózó bandaháborúsdi az LMP végét fogja jelenteni.

"Valóban vannak viták és konfliktusok a választmányban, de ez így természetes" - mondta az [origo]-nak Scheiring. Szerinte ezek alapvetően három téma köré szerveződnek, részben szervezeti, részben politikai, részben pedig szociokulturális problémákról szólnak. "A szervezeti viták középpontjában az áll, hogyan lenne célszerű felépíteni a pártszervezetet, a szociokulturális vitákban pedig arról van szó, hogy milyen különbségek vannak a városi és vidéki tagok között" - mondta Scheiring.

Szerinte a politikai viták a legkevésbé fajsúlyosak, legutóbb például a melegfelvonulásról alakult ki ilyen a párton belül, de szerinte a közelmúlt legsúlyosabb kérdéseiben, mint például a nyugdíjügy vagy az alkotmányozás, nem volt vita az LMP szerepéről. "Azért mondtam le a választmányi tagságról, hogy felhívjam a figyelmet arra, hogy ezek miatt a viták miatt a tagok már-már bandákká állnak össze" - mondta Scheiring, és hozzátette, hogy ezek az összeállások nem tesznek jót a pártnak, mert a konfliktusokat nem szabad a szőnyeg alá söpörni, hanem fel kell tárni.

"Az elmúlt időszakban a választásokra és a kampányra koncentráltunk, de most, nyugodtabb körülmények között érthető, hogy ezek a viták a felszínre jönnek, hiszen eddig nem tudtunk velük foglalkozni" - mondta Szabó Rebeka. Szerinte szervezeti vitákról van szó, Scheiring pedig arról beszélhetett az üzenetében, hogy nem szabadna a véleményeket tömbökbe osztani. "Nincsenek komoly ideológiai viták vagy politikai kérdésekben szembenálló felek" - mondta Szabó, és Tordai is azt mondta, hogy nem lát "blokkokat", hanem folyamatos párbeszéd van a párton belül. Szabó Rebeka azt is elmondta, hogy már régóta vártak rá, hogy idejük legyen szervezeti kérdésekkel foglalkozni, és tavasszal például a párt alapszabályán is szeretnének változtatni. "Meg kell találni a megoldást, hogy a részvételre alapuló pártstruktúra megmaradjon, de hatékonyabbak tudjunk lenni" - mondta a képviselő.