Együtt döntöttek a pártok a takarékosság végéről

A kormányfő kezdeményezésére júniusban 15 százalékkal csökkentették a pártok állami támogatását, egy a költségvetéshez az utolsó pillantaban benyújtott módosító indítvány azonban visszaállítja ez eredeti állapotot. Az [origo] információi szerint a döntésben mind az öt párt benne volt.

"Tisztelettel kérem a Tisztelt Házat, a Házban helyet foglaló frakciókat és az őket a választásokon sorompóba állító pártokat, hogy a nemzeti együttműködés rendszerének elve jegyében még ebben az évben a pártokra jutó költségvetési támogatás mértékét 15 százalékkal csökkentsük" - első gazdasági akcióterve huszonegyedik intézkedéseként jelentette be június elején Orbán Viktor miniszterelnök a párttámogatások megnyirbálását. A 2010-es költségvetési törvényt módosító javaslatot július közepén 346 igen szavazattal, az LMP 15 képviselőjének elutasításával és egy MSZP-s tartózkodással fogadta el a parlament. Az idei költségvetés 2 milliárd 548 millió forintos párttámogatási keretéből a döntés összesen 223 millió forintot csípett le: a Fidesznek 92,3, az MSZP-nek 45,6 a Jobbiknak 39,2, az LMP-nek 21,8 a KDNP-nek pedig 20,4 millió forinttal jutott kevesebb a második félévre az eredetileg tervezett összegnél.

A miniszterelnöki szándékot erősítendő, a szavazás után külön sajtótájékoztatót tartott a módosító indítványt jegyző Harrach Péter, amelyen a KDNP frakcióvezetője a gazdasági helyzet kézenfekvő velejárójának nevezte, hogy a "politikai elit magán kezdje a spórolást". A politikus részletes példákat hozott, hogy a csökkentés miatt saját pártjának hogyan kell majd "összehúznia a nadrágszíjat", de hozzátette, hogy "egy felelősen gondolkodó párt természetesnek tartja a közös tehervállalást".

Harrach megfogalmazása hosszabb távú önmérsékletet vetített előre, és ezt erősítette az is, hogy Orbán Viktor a bejelentéskor úgy fogalmazott, hogy "még ebben az évben" (vagyis 2010-től kezdve, tartósan) faragják le a támogatási keretet. Egy, a jövő évi költségvetéshez utolsó pillanatban benyújtott és kedden megszavazott módosítás azonban érvénytelenítette a csökkentést és visszaépíti a párttámogatásokba a júliusban elvett 15 százaléknyi, 223 milliós különbözetet 2011-től.

Készültek a takarékosság végére

A módosító indítványt hivatalosan a parlament költségvetési bizottsága nyújtotta be hétfőn, egy nappal azelőtt, hogy az országgyűlés szavazott volna a jövő évi büdzsé fő számairól és az ahhoz kapcsolódó módosítókról. Az [origo] információi szerint mindez annak ellenére történt az utolsó pillanatban, hogy az öt parlamenti frakció vezetése informálisan már hetekkel korábban megegyezett egymással a támogatás visszaállításáról.

A frakcióvezetői szintű egyeztetésen egy magas beosztású kormánypárti forrásunk szerint "teljes konszenzus" alakult ki a kérdésben. A Fidesz, a KDNP-n és az MSZP költségvetési bizottságba delegált tagjait pártjukból tájékoztatták is minderről az indítványról tartott hétfői bizottsági szavazás előtt. Az LMP és a Jobbik vezetése az [origo]-nak nyilatkozó kormánypárti forrás szerint nem avatta be képviselőit, sőt, a párt még saját bizottsági elnökét, a módosítást hivatalból jegyző Nyikos Lászlót sem tájékoztatta.

Nyikos az [origo]-nak azt mondta: a testület elnökeként csak formai szerepe volt a folyamatban: annyi, hogy a bizottsági módosítókat, a házszabály szerint a testület elnöke nyújtja be. A konkrét indítványt ugyanakkor a saját neve felett kipontozott részen nem is ő, hanem Hargitai János, a bizottság KDNP-s alelnöke látta el kézjegyével. A javaslatról a jobbikos politikus állítása szerint csak annyit tudott, hogy házszabálytól eltérő benyújtásáról a házbizottság hétfőn ötpárti konszenzussal állapodott meg. A módosításról - feltehetően emiatt is - vita nem, csak szavazás volt az ülésen, amit a kérdéses pillanatban ráadásul nem is ő, hanem az alelnök vezetett. Nyikos szavaiból az is kiderült: nemcsak meglepte az előterjesztés, de nem is ért vele egyet, és a támogatás módosításáról megkérdezése nélkül döntött a Jobbik vezetése.

"Mosolyogtak a bajszuk alatt"

"Politikai alkut hajtottunk végre" - mondta a történtekről az [origo]-nak a bizottság egyik kormánypárti képviselője, akit állítása szerint meglepett a kezdeményezés. "Mikor először hallottam róla, nem is értettem, hiszen nincs fél éve, hogy a gazdasági akcióterv részeként bevállaltuk a csökkentést" - magyarázta, azonban azt is hozzátette: már akkor, amikor múlt héten értesült a dologról, úgy tájékoztatták, hogy a visszaemelésről a frakciók teljes egyetértésben döntöttek.

A politikus, a bizottsági szavazás után, állítása szerint viccelődött is a testület MSZP-s képviselőivel, hogy a javaslattal "hozzásegítették a pártot a túléléshez", a poénra pedig, mint mondta, nem is vágtak vissza, csak "mosolyogtak a bajszuk alatt" az érintettek. Az LMP egyetlen bizottságbeli képviselőjének értetlenkedésére, forrásunk állítása szerint maga magyarázta el, hogy a frakciók "titkos" megállapodása áll a háttérben. A bizottság által jegyzett indítványt a testület bármiféle bevonása nélkül a gazdasági tárca szakértői készítették - tette hozzá a kormánypárti politikus, "Nekünk csak annyi közünk volt hozzá, hogy villámgyorsan megszavaztuk és benyújtottuk" - mondta.

A költségvetési támogatás visszaállítását a Fidesz frakcióvezetője kezdeményezte

Szerettük volna mindezekkel szembesíteni az öt parlamenti frakció vezetőjét, de a KDNP, az LMP és az MSZP frakcióvezetője is cáfolta, hogy összpárti paktum állna a javaslat hátterében.

"A demokrácia feltétele"

"A költségvetés helyzete most már megengedi, hogy ne kelljen visszafogni a működésünket" - magyarázta az [origo]-nak a nyári, támogatáscsökkentő indítványt jegyző Harrach Péter. A KDNP frakcióvezetője szerint a különadó, a bankadó és a kormány egyéb gazdasági intézkedése e téren is nagyobb mozgásteret teremtett. A visszaemelést, azért sem tartja arcátlanságnak, mert a "demokrácia feltétele a pártok működőképessége", a csökkentett összegekből meglátása szerint pedig mindez nehézkesebben valósulna meg. Arra a kérdésre, hogy a miniszterelnöki bejelentés tudomása szerint milyen időtartamra szólt, Harrach Péter azt mondta: arról nem esett szó akkoriban, de a büdzséhez benyújtott indítvány eleve csak a 2010-es csökkentés alapját teremtette meg.

"A demokrácia pénzbe kerül, és ezt el kell tudni magyarázni a polgároknak" - érvelt Orbán Viktor felvetését ellenezve júniusban Schiffer András, az LMP frakcióvezetője. A politikus az [origo]-nak most azt mondta: a pártfinanszírozási reform nélkül, már akkor is képmutatónak tartották az intézkedést (érdemi megtakarítást szerintük ráadásul nem is hozó), ezért most "szívfájdalom nélkül" igent tudtak mondani az érvénytelenítésére. (A keddi parlamenti szavazáson nyolc LMP-s képviselő végül is tartózkodott, de a frakcióvezető tájékoztatása szerint ők tévedésből nem szavaztak igennel). Az LMP frakcióvezetője azt nem tudta felidézni, hogy mikor és milyen körülmények között született minderről megállapodás, "1-2 héttel ezelőtt informálisan esett róla szó"- mondta, de hogy hol és milyen körben, arra nem emlékezett.

A Jobbik és a Fidesz frakcióvezetőjét nem értük el. Az indítvány házszabálytól eltérő tárgyalását hétfőn a házbizottságban kezdeményező Lázár János, a testületben Harrach Péter érveléséhez hasonlóan azzal indokolta a nyáron csökkentett összeg visszaépítését, hogy a jövő évi költségvetés mindezt lehetővé teszi, az Indexnek pedig úgy nyilatkozott, hogy a nyár eleji csökkentés egyszeri zárolás volt, a támogatási szint visszaállítására pedig azért volt szükség, mert "a pártfinanszírozás rendbetételének első lépése az átlátható állami finanszírozás".

A Fidesz-frakció hétfői ülésén, információink szerint már azelőtt tényként, a támogatott költségvetési módosítók között sorolta fel a frakcióvezető a visszaemelést, hogy a házbizottság döntött volna a házszabálytól eltérő tárgyalásáról.