Alkotmánybírósághoz fordult a TASZ a kéregetést tiltó rendeletek miatt

Alkotmánybírósághoz fordult a TASZ a néma koldulást szankcionáló önkormányzati rendeletek miatt. A jogvédő szervezet szerint az intézkedések nemcsak alkotmányosan aggályosak, de nem nyújtanak megoldást a problémákra. Január 1-je óta az önkormányzatok szabálysértéssé nyilváníthatják a közterület nem rendeltetésszerű használatát, így például a koldulást, guberálást és az utcán alvást.

Összesen 43 önkormányzati rendelet megsemmisítését kérte az alkotmánybíróságtól a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a Menhely Alapítvány, mert szerintük a néma koldulásra és guberálásra vonatkozó szabályok nem nyújtanak megoldást a társadalmi problémára. A jogvédő szervezet 2005-ben már kérte a rendeletek alkotmányellenességének kimondását Kaposváron, Szegeden és a főváros XIII. kerületében.

A mostani beadványban szerepel többek között Eger, Hajdúszoboszló, Siófok, Esztergom, Dombóvár, valamint a főváros V. és VIII. kerületének köztisztaságra vonatkozó rendelkezése is. A TASZ szerint a hajléktalan embereket és a velük kapcsolatba hozott tevékenységformákat kriminalizálja a jogalkotó.

"Ez a folyamat most az önkormányzatoknak adott felhatalmazással folytatódik, ami lehetővé teszi a hajléktalan emberek közterekről való kitiltását" - írja közleményében a jogvédő szervezet, amely szerint a hajléktalanokat nem büntetni kell, hanem szociál- és lakáspolitikát kell kidolgozni számukra.

A parlament ősszel fogadta el azt a törvénymódosítást, amely szerint az önkormányzatok szabálysértéssé nyilváníthatják a közterület nem rendeltetésszerű használatát, így például a koldulást, guberálást és az utcán alvást. A törvény január 1-jén lépett életbe. A budapesti aluljárókat már december 15-ig el kellett hagyniuk a hajléktalanoknak, miután Tarlós István főrpolgármester november elején jelentette be, hogy december 15-től nem lehet majd "életvitelszerűen" aluljárókban és forgalmas közterületeken tartózkodni.

Korábban Szabó Máté ombudsman is arra hívta fel a figyelmet, hogy alkotmányjogi és humanitárius szempontból is elvárható minimum, hogy az állam addig ne szankcionálja az "életvitelszerűen utcán élést", amíg nincs meg a hajléktalanokat fogadni képes intézményi háttér.