Die Zeit: Orbán úton van Orwell felé

Két erősen kritikus hangvételű cikket is közölt a német liberális Die Zeit hetilap Orbán Viktor miniszterelnökről és kormányáról. A lap "Orbán feketelistája" címmel Orbán Viktor és a média viszonyáról, illetve "Demokrácia ez még?" címmel az Orbán-kormány politikájáról közölt írást. Ezek szerzői azt írják, "Orbán úton van Orwell felé" és Magyarország már nem demokrácia, hanem autokrácia.

"A bilincseket, amelyeket Orbán Viktor most látszólag lerohanásszerűen helyez el a magyar médián, már régóta készenlétben tartotta. Először egy évtizeddel ezelőtt mutatta meg őket a Die Zeitnek" - írja Christian Häuer-Schmidt a Die Zeit liberális német hetilapban Orbán Viktor miniszterelnök és a média viszonyáról.

A lap munkatársa szerint egy 2000-ben készült, kritikus hangvételű cikke után Orbán Viktor dokumentációt terjesztett az akkori parlament elé a kormányt bíráló külföldi sajtóbeszámolókról. A "feketelistának" a központi része az ő írására vonatkozott. "Ez a firkálmány okozta a legnagyobb kárt az utóbbi két évben" - idézte a tíz évvel ezelőtti dokumentumot a Die Zeit.

"Orbán úton van Orwell felé"

Häuer-Schmidt szerint a tíz évvel ezelőtti dokumentáció célja ugyanaz, mint a mostani médiatörvényé: az informátorok elhallgattatása. Azt írja, hogy akkor interjúalanyait befeketítették, és szerinte így jár most a törvényt kritizáló EBESZ is. "Orbán úton van Orwell felé" - írta. Szerinte azzal, hogy "Orbán hűséges pártbeli kollégája", Szalai Annamária kilenc évre kapta a kinevezését, a Fidesz fog ítélkezni a médiában még a kormányból való esetleges leváltása után is.

A lap szerint Orbán "stratégiai módon használta ki az EU traumáját, amelyet a Haider-párt bécsi kormányra kerülése után Ausztria ellen amatőr módra elrendelt szankciók okoztak", egyúttal bírálja az EU vezetését, amely "ahelyett, hogy az autokrácia felé haladó Orbánnak idejekorán az orra alá tartotta volna a 'közös értékek' védelmét rögzítő európai szerződéseket... csak húzta az időt".

A cikk írója szerint annak a logikának az alapján, amellyel Orbán és hívei védik a törvényt - hogy eddig nem létezett semmiféle szabály, amely gátat vetett volna a médiában mutatkozó radikális és szélsőséges tendenciáknak -, akkor Orbánnak elsőként "saját környezetét kellene lecsapolnia", ha "nemcsak a maga hatalmának korlátlan biztosítására akarna törekedni". Példaként az általa "Orbán haverjának" nevezett Bayer Zsoltot említi, aki "évek óta támadja a zsidókat és a romákat", illetve a Magyar Demokrata című hetilapot - amelyet Orbán az egyik kedvenc újságjának nevezett -, és amely korábban Esterházy Péter, Konrád György és Nádas Péter könyveinek a megsemmisítésére szólított fel. "Fogadjunk, hogy az efféle gyalázkodó írások szerzői nem kerülnek föl Orbán feketelistájára?" - olvasható a Die Zeitben.

"Nem ilyen arcátlansággal"

A másik cikkben az Orbán-kormány politikáját bírálja a lap. Ennek írója, Christian Tenbrock arra emlékeztet, hogy Orbán Viktor már a tavaszi választások előtt értésre adta, hogy olyan "politikai helyzetet" akar teremteni, amely biztosítja a hatalom "15-20 éven át történő megtartását". A voksolás után pedig arról beszélt, hogy az urnáknál "forradalom" ment végbe: Magyarország most azt várja, hogy elpusztuljon "a régi rendszer", és "új rend" jöjjön létre.

Tenbrock tételesen felsorolja, hogy szerinte milyen vitatható intézkedéseket hozott az Orbán-kormány, kezdve a választókerületek átírásától az állatorvosi hatóság, az oktatási hivatalok, a számvevőszék minden fontosabb posztjának Fidesz-párttagokkal való feltöltéséig. A lap szerint a korábbi hatalomváltásokkor is történtek ilyenek, de "nem ilyen arcátlansággal". "A számvevőszék elnöke egy tapasztalatlan vidéki politikus lett; lecserélték a gazdasági versenyhivatal, az országos választási bizottság és a bankfelügyelet vezető embereit. Már a legfőbb ügyész is a Fidesz embere."

"A közszolgálati rádió és televízió 80 százaléka Fidesz-közeli"

"Orbán számára nemkívánatos a kritika" - írja a lap, amely szerint a korábbi államfőt is azért váltották fel a miniszterelnök hívével, mert "halkan kételyeinek adott hangot a jobboldali párt tevékenységét illetően". A lap felemlegeti még a költségvetési bizottság ellehetetlenítését, az Alkotmánybíróság hatáskörének szűkítését, és az alkotmány tervezett átdolgozását. "Az egyetlen független intézmény ma még a jegybank, ám ez is megváltozhat, ha márciusban új tagok kerülnek be a monetáris tanácsba" - írja a lap.

A Die Zeit szerint Orbán - függetlenül a médiatörvényről Európa-szerte zajló vita kimenetelétől - már a markában tartja a médiát. "A sajtó, valamint a kereskedelmi és a közszolgálati rádió és televízió 80 százaléka Fidesz-közelinek minősül" - írja.

A lap szerint a baloldali ellenzék megosztott, és semmivel sem tudja megakadályozni a miniszterelnök "tarolását", állampolgári kezdeményezések alig vannak, a civil társadalmi fellépés szinte ismeretlen. A demokratikus ellenőrző mechanizmusok felszámolása és Orbán hatalmának növekedése eközben nem okozott népszerűségvesztést sem neki, sem pártjának - írja a Die Zeit, amely Kilényi Géza egykori alkotmányjogászra, illetve Kornai János közgazdászra hivatkozva azt írja, hogy a mai Magyarország már nem jogállam és nem demokrácia, hanem autokrácia.