Megállapodott a kormány és az EU a médiatörvényről

Megegyezett a magyar kormány és az Európai Bizottság a médiatörvény módosításáról, és ennek értelmében a kormány kész minden kifogásolt ponton változtatni: nem lesz kötelező regisztálni a blogokat, és a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye sem vonatkozik rájuk, a külföldi médiát pedig nem sújthatja pénzbüntetéssel a magyar hatóság. A módosítás két héten belül a parlament elé kerülhet.

Megállapodott Magyarország és az Európai Bizottság a magyar médiatörvény módosításában szerdán Brüsszelben - jelentette be Jonathan Todd, a médiaügyekben eljáró Neelie Kroes EU-biztos szóvivője Brüsszelben, majd Kovács Zoltán kormányzatért felelős államtitkár is Budapesten. A magyar kormány mind a négy Brüsszel által kifogásolt kérdésben megváltoztatja a törvényt. A módosítást Kovács szerint "a lehető legrövidebb időn belül" a kormányülés elé terjeszik, és két héten belül a parlament elé kerülhet. (A módosítás letölthető a kormányzati portálról ezen a linken.)

A kifogásolt kérdések közül háromról korábban is többször volt szó nyilvánosan: az egyik a törvény hatályának a külföldi médiavállalkozásokra való kiterjesztése, a másik a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének az Európai Bizottság szerint túl széles körre történő előírása, a harmadik pedig a szigorú regisztrációs kötelezettség. A negyedik kifogás az egyeztetések közben később merült fel az egyének, illetve a többség és a kisebbség "megsértésének" tilalmával összefüggésben, amit a gyűlöletkeltés vagy diszkriminációra felszólítás tilalmára változtatnak.

Nem kell regisztrálni a blogokat

A kiegyensúlyozottság kérdésével kapcsolatban Kovács szerint a módosítás egyértelművé teszi, hogy a tájékoztatással kapcsolatos követelményeknek ("hiteles, gyors, pontos") a médiarendszer egészének tekintetében kell érvényesülniük, és nem az egyes médiaszolgáltatóknak kell azt külön-külön teljesíteniük. A kötelezettség szavai szerint emellett csak a televíziókra és a rádiókra vonatkozik majd a továbbiakban, a lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatásokra, így a blogokra nem.

A származási ország elvénél kivették a törvényből azt a lehetőséget, hogy a magyar hatóság pénzbírságot szabhasson a külföldön letelepedett szolgáltatókra - mondta az államtitkár. A maximális büntetés ezek után a műsorszolgáltatás felfüggesztése lehet, és a hatóság csak a magyarországi illetve Magyarországra irányuló tartalmakat illetően járhat el.

A lekérhető szolgáltatások és sajtótermékek esetében a médiahatóság által vezetett nyilvántartásba vétel nem feltétele a szolgálatatásnak - mondta a módosításról Kovács. A nyilvántartásba vettek körét is pontosítja a szöveg, Kovács szerint csak a "rendszeresen, nyereség elérése érdekében, gazdasági kockázatvállalás mellett", tehát üzletszerűen végzett tevékenységek tartoznak e fogalmak alá. A módosítással nem változik a regisztráció kötelezettségének hatálya, vagyis azoknak a szereplőknek a köre, akiket a törvény nyilvántartásba vételre és ezzel kapcsolatos bejelentés megtételére kötelez.

A negyedik módosított szövegrész az európai alapjogi charta csoportok megsértésével kapcsolatos rendelkezését érinti. A módosítás hatályon kívül helyezi a magyar törvénynek azt a rendelkezését, amely tiltotta személyek, csoportok "nyílt vagy burkolt megsértését", de a kirekesztés tilalma megmarad a jogszabályban.

Nem tartja presztizsveszteségnek a módosítást a kormány

A magyar kormány sokáig azt hangsúlyozta a decemberben és januárban nagy nemzetközi vitát és széles körű tiltakozást kiváltó magyar médiatörvénnyel kapcsolatban, hogy az szerinte megfelel az uniós elveknek és jogszabályoknak. A törvényt az Európai Bizottság kezdte vizsgálni, majd első körben három aggályos pontot találtak a médiatörvényben (ezekről bővebben itt olvashat). A kormány szerint ezek technikai észrevételek voltak, de később kiderült, hogy keményebb volt a kritika ennél.

Kovács Zoltán szerdán az [origo] kérdésre, hogy még mindig techikai jellegűnek tartják-e a módosításokat, azt válaszolta, hogy nem akarja minősíteni a móosításokat, de "ezek a pontosítások minden szempontból kezelik azokat a kifogásokat, amelyeket a bizottság felvetett". A sajtótájékoztatón Kovács egy kérdésre válaszolva azt is elmondta, hogy a kormány nem tartja presztizsveszteségnek a módosítást, szerinte "Orbán Viktor is csak annyit mondott korábban, hogy szó sem lehet arról, hogy a törvényt visszavonják, de a kormány szerinte "eddig is elkötelezett volt az európai uniós értékek mellett". Az államtitkár azt is közölte, hogy a megállapodást az előtt sikerült tető alá hozni a bizottság médiaügyi biztosával, hogy a médiatörvény ügyében bármilyen hivatalos eljárás volt indult volna Magyarország ellen.

A médiatörvény lehetséges módosításról a kormány tagjai korábban eltérően nyilatkoztak, majd az Európai Bizottság aggályira válaszul a múlt héten mégis módosítási javaslatot küldtek, vagyis ezzel lényegében biztossá vált, hogy a magyar kormány hajlandó megváltoztatni a törvényt.

A magyar fél eddig nem adott tájékoztatást a levél tartalmáról, az Európai Bizottság pedig csak annyit közölt, hogy a változtatási javaslatok minden olyan pontra kiterjednek, amelyeket az EB bírált és megváltoztatásukat kérte.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) a birtokába jutott válaszra hivatkozva a hétvégén azt írta, hogy a levél szerint a külföldi médiát nem sújtaná pénzbírsággal a módosított magyar médiatörvény, törölték a külföldi média pénzbírsággal történő büntetését a törvény megsértése esetén, továbbá nem vonatkozna a "kiegyensúlyozott tájékozottság" elvárása a lekérhető médiaszolgáltatásokra, így a blogokra sem. Ezeknek a regisztrációját sem lehetne megtagadni elégtelen adatközlésre hivatkozva. Az eredeti törvénynek megfelelően a jövőben tilos lenne a személyek, nemzetek vagy kisebbségek diszkriminációja, de kivették a szövegből a rájuk vonatkozó sértéseknek a megtiltását.

Szerdán este a magyar médiatörvény lesz a téma az Európai Parlamentben is, ahol négy frakció határozattervet kíván elfogadtatni arról, hogy az Európai Bizottság az uniós alapjogi charta szempontjából is vizsgálja meg a médiatörvényt, a magyar kormány pedig vonja be az érintetteket is a törvény megváltoztatásával kapcsolatos folyamatokba. Kovács Zoltán az európai parlamenti vitát nem kívánta kommentálni, a szakmai kérdések állítása szerint eldőltek, a brüsszeli fórumon "csak poltikai támadások érték a törvényt eddig is" - tette hozzá.

A médiatörvény körüli vihar híreit itt gyűjtöttük össze.