Tanulságos beszámolókat tartottak a korábbi kormányzati vezetők a négy évvel ezelőtti, őszi zavargásokról a parlament emberi jogi, rendészeti és nemzetbiztonsági bizottságainak 2006 szeptemberi, illetve októberi közös ülésein - áll a Népszabadság cikkében.
Az egyik jegyzőkönyv szerint a 2006. szeptember 19-én, a tévéostrom utáni napon Szilvásy György akkori kancelláriaminiszter, a nemzetbiztonsági kabinet vezetője többek között arról beszélt zárt ajtók mögött: sem az NBH, sem a rendőrség nem jelezte előre, hogy a választási kampánygyűléseken túl szélsőséges megmozdulások is lehetnek. Szilvásy megállapítása szerint a tévészékháznál lévő "agresszorok" jelentős részének nem politikai, pusztán károkozási szándéka volt. "Egyszer és mindenkorra leszögezem: ez a csőcselék - nemcsak idézőjelben, hanem valóságosan is - nem a Fidesz vagy az MSZP politikai céljait követte" - mondta a miniszter - írja a lap egy jegyzőkönyv alapján.
Szilvásy később kérdésre válaszolva elmondta: a tévéostrom előtt a Kossuth téri demonstráción többeket is azonosítottak, így például Zagyva Gyulát és Wittner Máriát; előbbi azóta jobbikos lett, utóbbi fideszes parlamenti képviselő. Az ülésen részt vevő Demeter Ervin fideszes politikus Wittner nevében kikérte magának az összemosást. De a felsorolásban felbukkan már Budaházy György neve is, akit a jegyzőkönyv furcsa módon "Dunaházi Györgynek" ír.
Az ülésen jelen lévő Petrétei József akkori igazságügyminiszter egyik hozzászólásában megemlíti: ha folytatódnak az ehhez hasonló események, akkor el kell gondolkodni a szükségállapot kihirdetésén is.
Az akkor készült jegyzőkönyveket a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatója, Galambos Lajos nyolcvan évre titkosította, így csak azután váltak megismerhetővé, hogy az azóta átkeresztelt hivatal új vezetője, Balajti László altábornagy nemrég feloldotta a minősítést.