"Senki nem tudja, mi lesz, csak mindenki ki lett rúgva" - tömören így összegezte az [origo]-nak az egészségügyi főpolgármester-helyettesnél tett keddi látogatása tapasztalatait az egyik fővárosi kórház igazgatója. Az intézményvezető állítása szerint szakmai egyeztetésre készült, amikor hétfőn kiderült, hogy a többi fővárosi intézmény vezetőjével együtt egymás után kell megjelenniük Szentes Tamásnál, ehhez képest azonban meglepetés érte.
Egy másik, a történtekről szintén csak névtelenül nyilatkozó igazgató így összegezte a történteket: "Az előzetes beosztást nézve nagyjából húsz perc jutott egy emberre, de én talán, ha tízet voltam bent. Köpni-nyelni nem tudtam, mikor közölte, hogy a munkaviszonyom megszüntetetése ügyében kéretett. Nem is a tény döbbentett meg, hanem a forma, ahogy közölte. Ez egy ultimátum volt, egyszerű zsarolás".
Ugyanezt a minősítést használta egy harmadik megkérdezett kórházigazgató is, aki szerint az eljárásban az volt a legfelháborítóbb, hogy Szentes Tamás eljárásában semmivel nem indokolta az eltávolításokat.
"Két úr jelenlétében történt az egész, akikről nem tudom, hogy kik voltak, mert be sem mutatkoztak. Szentes ajánlata a következő volt: elém tolt egy papírt - a felmondásomat - és azt mondta, vagy azonnali hatállyal ki vagyok rúgva és még aznap hivatalosan is meghirdetik az állásomat, vagy ha önként aláírom és beadom a felmondást, akkor főtanácsadóként dolgozhatok tovább az új főigazgató mellett. Csak két dolog hiányzott: hogy ki lesz az új főigazgató, és hogy mi lesz a kórházzal, vagyis milyen koncepció mentén dolgozhatnék egyáltalán tovább" - idézte fel az intézményvezető, aki szerint miután nem adott választ, Szentes Tamás közölte, hogy nyugdíjazza.
"Nem volt több egy dilettáns zsarolási kísérletnél."
A másik két megkérdezett kórházigazgató kollégájukhoz hasonlóan szintén azt mondta: a beszélgetésen semmilyen formában nem esett szó a tervezett működési modellről, vagyis homályban maradt, hogy az utóbbi néhány hétben fideszes politikusok szájából elhangzott három különböző koncepció közül (Szentes Tamás kinevezése óta többször is a budapesti kórházak összevonása mellett érvelt, Tarlós István főpolgármester a fővárosi fekvőbeteg-ellátó intézmények állami működtetésbe adását szorgalmazta, Szentes elődje, az egészségügyi főpolgármester-helyettesi posztjáról decemberben lemondott Pesti Imre pedig holdingrendszerben képzelte el a kórházak működtetését) melyikben is képzelné a főpolgármester-helyettes a főváros egészségügyi ellátását.
Egyik kórházvezető azt mondta, a főváros egyik meghatározó intézményének vezetőjeként szerinte illene tudnia, milyen tervei vannak az önkormányzatnak, de egyelőre fogalma sincs erről. "Lehetett volna ez - mert időszerű is volt - egy korrekt szakmai egyeztetés, de így nem volt több egy dilettáns zsarolási kísérletnél." - háborgott tovább a végül nyugdíjazott kórházvezető, aki szerint a főpolgármester-helyettes mondandójából az is egyértelműen "átjött", hogy Szentes Tamás a főpolgármester tudta nélkül vezényelte le az elbocsátásokat.
Utóbbit alátámasztotta egyébként az a tény is, hogy a városháza sajtóosztálya kedd délután rendkívüli közleményben tudatta, hogy "a főpolgármester külföldről leállíttatta Szentes Tamás kórházigazgatókkal folytatott tárgyalásait illetve hogy "egyetlen egészségügyi intézményvezető sem lesz kirúgva". Az igazgató egyébként a városháza vagy a minisztérium illetékesei helyett csak kollégájától tudta meg kedd délután, hogy a külföldről "hazanyúló" főpolgármester érvénytelenítette az elbocsátásokat.
Egy fővárosi fideszes politikus az [origo]-nak szintén azt mondta: Szentes a kórházi igazgatók kirúgásáról valószínűleg nem egyeztetett arról Tarlóssal. A politikus megerősítette, hogy Szentes "több alternatívát" ajánlott fel kedden a négyszemközti találkozókon a kórházi vezetőknek, de azt is hozzátette: a városházán többeket meglepett a főpolgármester-helyettes lépése, mert arról előzetesen ot sem folytatott egyeztetéseket.
Szerettük volna természetesen magát a főpolgármester-helyettest is megkérdezni, hogy mi állt döntései hátterében és miért nem egyeztette azokat felettesével, de Szentes Tamás közvetlenül nem értük el, a titkárságán és a városháza sajtóosztályán pedig azt mondták, hogy nem nyilatkozhat.
Nem újkeletű a feszültség
Szentes és Tarlós között ugyan ez az első nyilvánosságra került feszültség, városházi forrásaink szerint "a konfliktus ennél mélyebben gyökerezik" és arra vezethető vissza, hogy Szentes a korábbi főpolgármester-helyettes Pesti Imre embere, a "holdingosítást" pártoló Pestinek pedig többször is volt korábban nézeteltérése az inkább államosításban gondolkodó Tarlós Istvánnal a fővárosi kórházak jövője ügyében.
Az elmúlt hetekben Szentes és Tarlós a nyilvánosság előtt is egymástól eltérő koncepciókat vázolt fel a fővárosi egészségügyi rendszer átalakítására. Szentes, akit január közepén neveztek ki főpolgármester-helyettesnek január végén a Népszabadságban arról beszélt, hogy a jelenlegi kilenc, nagy fővárosi kórház helyett a jövőben elegendő lehet három-négy olyan intézmény, amely képes a hét minden napján fogadni a betegeket.
A Magyar Hírlapnak adott szerdai interjúban Pesti Imre nehezményezte, hogy lekerült a napirendről a fővárosi kórházak integrációja, és a városvezetés néhány kórház állami kézbe adását támogatja. "A mostani elképzelés nem szolgálja sem az ország, sem a főváros egészségügyét" - fogalmazott Tarlós korábbi helyettese.
A fővárosi kórházak állami kézbe adását korábban Tarlós vetette fel. Hétfőn a Magyar Nemzetnek a főpolgármester arról beszélt, hogy a tizenkét fővárosi fenntartású kórházból négy országos hatáskörű intézményt állami kézbe adnának. A tervek szerint a Heim Pál Gyermekkórház, a Péterfy Sándor utcai Kórház, a Szent István Kórház, illetve a Központi Stomatológiai Intézet kerülne állami kézbe. Tarlós hozzátette: amíg a kormánnyal nem állapodnak meg a kórházak finanszírozásáról, addig a napirendről leveszi a budapesti egészségügy átalakításáról szóló előterjesztést.
A Szentes által benyújtott javaslatot hétfőn tárgyalta volna a fővárosi közgyűlés. A dokumentum szerint tavaly év végén a 12 fővárosi kórháztartozása 6,5 milliárd forint volt. Az adósság mértéke alapján különösen a Heim Pál, a Károlyi Sándor, a Péterfy Sándor kórház és a Központi Stomatológiai Intézet van a legrosszabb helyzetben, vagyis azok az intézmények, amelyeket Tarlós állami kézbe adna. Szentes javaslata felkérte volna a főpolgármester, hogy dolgozzon ki koncepciókat a kórházak lehetséges gazdasági, informatikai, humánpolitikai integrációjáról.