Befolyásos háttéremberek szemérmes klubjára támaszkodik Orbán

Orbán Viktor személyesen hálálkodott nekik, kétszer is előttük jelentettek be fontos gazdasági intézkedéseket, és több tagja is magas állami pozíciókat kapott az utóbbi hónapokban. A még néhány hónappal ezelőtt is alig ismert Széll Kálmán Alapítvány egyre befolyásosabb közéleti szereplővé válik, és fontos terepe lett a kormányzati elképzelések megvitatásának is. Az [origo] utánajárt a rejtélyes szervezet történetének.

"Először is hadd mondjam el, hogy hálás vagyok a Széll Kálmán Alapítványnak, nemcsak ezért a meghívásért, hanem azért is, sőt, elsősorban azért, mert az elmúlt években, amikor másfajta szelek fújtak még Magyarországon, más kordivat hódított, akkor képes volt összegyűjteni azokat az embereket, akik a gazdasági életben érdekeltek, az eszméik nem álltak távol a mi gondolkodásunktól. Ez akkortájt egyébként nem volt kockázatmentes tény. Hosszú éveken keresztül egyfajta hátországot adott nekünk ez az alapítvány; szellemi értelemben adott nekünk hátországot" - így vezette fel Orbán Viktor 2010. október 13-án a kormány második gazdasági akciótervének ismertetését, amikor a Széll Kálmán Alapítvány rendezvényén többek között bejelentette, hogy a bankadó után újabb válságadókat vetnek ki a telekommunikációs és az energiacégekre, illetve a kereskedelmi láncokra.

Március 1-jén Navracsics Tibor igazságügyi és Matolcsy György gazdasági miniszter újabb reformcsomagot jelentett be, a nagy érdeklődéssel várt tájékoztatónak ismét a Széll Kálmán Alapítvány volt a házigazdája. Magának a csomagnak is ugyanúgy a dualizmus egykori pénzügyminisztere lett a névadója (róla itt olvashat bővebben), ami még inkább ráerősített a kormányzati kötődésre. Ezek a gesztusok és Orbán Viktornak az alapítványról szóló szavai is azt mutatják, hogy a Széll Kálmán Alapítvány meghatározó szerepet játszik a Fidesz holdudvarában. Korábban - még akár fél évvel ezelőtt is - alig lehetett róluk hallani, honlapjuk nincs, az interneten sem nyilvános elérhetőségeket, sem a tagok nevét, sem az alapítvány létrehozásának okait nem lehet megtalálni. A két említett eseményen kívül mindössze egy-két korábbi rendezvényükről lehet felszínes információkat találni.

Cégvezérek társasága

"Az alapítvány 2003 decemberében jött létre az alapító és három kurátor szervezésében. Akkor a levegőben volt, hogy szükség van egy olyan közösségre, ahol felelősen gondolkodnak a gazdaságról idehaza és a Kárpát-medencében" - mondta az [origo]-nak Fodor István, aki a kezdetektől az alapítvány kuratóriumának a tagja, három éven keresztül az elnöki tisztséget is betöltötte. Fodor az Ericsson magyarországi cégének volt sokáig az első embere, de még cégvezetőként részt vett a mostani kormánypárt 2006-os gazdasági programjának kidolgozásában is. Az alapító okirat szerint a társaságnak is az a célja, hogy a magyar gazdaság helyzetét folyamatosan nyomon kövesse, elemezze, valamint a gazdaság helyzetének javítását szolgáló összejöveteleket, szakmai konferenciákat rendezzen.

Bár Fodor szerint a szervezet létrehozásához semmi közük nem volt a Fidesz 2002-es választási vereségét követően létrehozott polgári köröknek, a rendezvények egyik állandó meghívottja szerint hasonló okokból jött létre, mint a polgári körök. "A jobboldalon volt egy félelem, hogy a szocialisták mindent elfoglalnak. Úgy érezték, nincsenek belegyökeresedve a társadalomba, nincsen kapcsolatuk üzletemberekkel" - mondta a neve elhallgatását kérő forrás arról, hogy szerinte milyen okok játszottak szerepet a Széll Kálmán Alapítvány létrejöttében.

A szervezetet Csák János egykori Mol-elnök alapította, a kuratórium tagjai a kezdetekkor Madarász László korábbi Postabank-elnök, az államigazgatásban középvezetői pozíciókat betöltő Vízkelety Mariann és Fodor István voltak (a kuratórium tagjainak pályájáról a cikk végén olvashat bővebben). Fodor szerint az első rendezvényüket 2005 januárjában tartották. "Innentől kezdve szép lassan kezdett kiépülni a szervezet, és két év alatt egy stabil alakot vett fel" - mondta Fodor, hozzátéve, hogy az alapítvány létszáma fokozatosan emelkedett, jelenleg közel háromszáz tagja van, főleg cégvezetők és gazdasági szakemberek, de például kórházi intézményvezetők, kis- és középvállalkozók és politikusok is vannak a tagok között. Fodor azt mondta, a zártkörű rendezvényeikre csak tagokat hívnak meg, az [origo]-nak azonban több rendszeresen meghívót kapó ember is megjegyezte, számukra nem egyértelmű, hogy tagjai-e az alapítványnak.

Jövőben gondolkodó konzervatívok

Az alapítványról amiatt lehetett eddig ilyen keveset hallani Fodor szerint, mert zártkörű, és a két, kormányzati bejelentésre szervezetten kívül a rendezvényei nem nyilvánosak, és ez a jövőben is így marad. A tagokat a kuratórium döntése alapján hívják, és minden alkalommal kapnak meghívót a rendezvényekre. "Olyan emberekből áll ez a társaskör, akik értékek mentén, fejlődésben, nemzetben, jövőben gondolkodó, zömében rendpárti gazdasági szakemberek" - mondta Fodor. Az alapítvány értékrendjét konzervatívközelinek minősítette, és szerinte semmiképp nem tekinthetők a Fidesz politikai szerveződésének. "Az alapítvány múltjában nem hagyható figyelmen kívül, hogy több mint öt éven át egy fokozatosan romló gazdasági és morális viszonyok között igyekezett estjeivel egy társaskörben a helyzetről és a lehetséges kiutakról beszélgetni" - tette hozzá Fodor.

"Körülbelül másfél havonta találkozunk, ahol mindig meghallgatunk egy-két előadást egy aktuális gazdasági, gazdaságpolitikai témáról" - mondta Fodor, aki szerint az előadások előtt van egy félórás időszak, amikor a meghívottak a nevüket a ruhájukra tűzve ismerkedhetnek, beszélgethetnek egymással. Az előadásokat vita követi, ezek előtt vagy után pedig egy tizenöt percig tartó meglepetés-előadás szokott lenni a program színesítésére - ezek általában zenei betétek. Az általában különböző hotelekben rendezett találkozók pogácsázással, borozgatással szoktak végződni. Az egyik névtelenségét kérő állandó meghívott szerint körülbelül nyolcvanan szoktak összegyűlni, de ha Orbán Viktor is ott van, ez a szám felmegy százötvenre.

Fontos pozíciók a kormányváltás óta

Orbán októberi felvezetőjében azt is mondta, hogy "azok a gondolatok, amelyeket közösen faragtunk ki, közösen fogalmaztunk meg az elmúlt évek során, elsöprő támogatást kaptak Magyarországon". Fodor szerint azonban ez nem jelenti azt, hogy bármilyen formában részt vettek volna a Fidesz programjának kialakításában vagy a kormányzati döntések meghozatalában. "A Széll Kálmán Alapítvány eddig csak a rendezvényeket szervezett. Ezek olyanok, mintha egy nagy fórum lenne, ahol mindenki elmondja a maga véleményét egy gazdaságról szóló témáról. Hogy ebből ki mit szed ki, azt nem követem nyomon" - mondta Fodor arra a kérdésre, hogy látta-e már a jelét, hogy az előadásokon, vitákon előkerülő gondolatok visszaköszöntek volna kormányzati döntésekben. "Ha egy estén hozzáértő emberek serege megbeszél valamit, akkor lehet valaki, aki ezeket a gondolatokat viszi magával" - mondta.

Az alapítvány tagjai a márciusi reformcsomag bejelentését hallgatják

A névtelenségét kérő forrás szerint volt arra példa, hogy az Orbán-kormány tesztelés gyanánt ismertetett elképzeléseket az előadásokon. Fodor szerint többször előfordult, hogy az Orbán-kormány miniszterei még az előző kormány idején civilként előadásokat tartottak, de a kormányváltás óta is jelentek már meg a rendezvényeken. Orbán is évente egyszer eljött a találkozókra, tette hozzá Fodor. Miután az alapítvány az elmúlt időben kétszer is nyilvános rendezvényt szervezett, a kuratórium tagjai azt tervezik Bánhegyi Zsófia kuratóriumi tag szerint, hogy erősebben megjelennek a nyilvánosság előtt, és létrehoznak többek között egy honlapot is.

A májusi kormányváltás óta a kuratórium legtöbb tagja fontos pozíciókat kapott. Vízkelety Mariann a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közigazgatási államtitkára, Madarász László a Malév felügyelőbizottságának elnöke lett, az alapítványt létrehozó Csák Jánost pedig londoni nagykövetnek nevezték ki. A kuratóriumnak tagja volt a politikában aktívabban részt vevő Martonyi János is, aki a várakozásoknak megfelelően ismét külügyminiszter lett. Rajtuk kívül Fodor és Sikó Anna volt még a kuratórium tagja.

"Tudnék mondani 50 tagot, akit különböző pozícióra kértek fel a kormányváltás óta, azon lepődtem meg, hogy nem kétszer ennyi ember kapott hasonlót, ami számomra azt jelenti, hogy tagjaink többsége elfoglalt, nem kíván váltani. De meggyőződésem, hogy egyetlen tag se lett felelős beosztású azért, mert ehhez a szakmai alapon szerződött körhöz tartozik. Talán évek vagy évtizedek múlva lehet a Széll Kálmán Alapítvány tagságának akkora rangja, hogy egy önéletrajzban szerepeltetése érték lesz" - mondta erre Fodor. Szerinte teljesen természetes, hogy egy politikai váltás után a politikai pozíciókban sok embert lecserélnek. Januárban Martonyi és Vízkelety helyett Lantos Csabát, az OTP egykori vezérigazgató-helyettesét, Horváth Gábor ügyvédet, Kovács Zoltán üzletembert, Varga Péter Pál egészségügyi szakembert és Bánhegyi Zsófiát, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kommunikációs vezetőjét választották be a kuratóriumba.

Az alapítvány meghatározó tagjai

A alapítvány elnöke január óta Lantos Csaba, a kuratóriumnak jelenleg nyolc tagja van. Az alábbiakban őket mutatjuk be röviden, illetve az alapító Csák Jánost, valamint az alapítvány további két vagyonos üzletember tagját, Töröcskei Istvánt és Karsai Bélát.

Csák János

Az alapítvány alapítója, a közgazdász végzettségű Csák János az 1990-es években a Matávnál dolgozott. Ezt követően a Mol elnökévé választották, ahonnan kevesebb mint másfél év után távozott, majd néhány hónapig a CA-IB elnök-vezérigazgatójaként dolgozott. Csák 2003-ban megvásárolta a Helikon Kiadót. Ez a kiadó adta ki Orbán Viktor Egy az ország című könyvét 2007-ben. 2004-ben Kékessy Dezső volt párizsi magyar nagykövettel és Szabadhegy Péter üzletemberrel a Heti Válasz tulajdonosa lett, tőlük vásárolta meg a lapot Lantos Csaba 2008-ban. Csák tagja az Orbán Viktor megbízására februárban létrehozott, az alkotmányozást követő Nemzeti Konzultációs Testületnek. Csákot 2011-ben londoni nagykövetté nevezték ki.

Madarász László

Madarász László 2007-ig volt az alapítvány kuratóriumának az elnöke, azóta a kuratórium tagja. Az 1990-es évek első felében a BNP francia banknál dolgozott Franciaországban, majd a BNP-Dresdner Bank magyarországi vezérigazgatója lett. Ezt követően, 1998 és 2002 között a Postabank elnöke volt. Madarászt 2010 júliusában a Malév felügyelőbizottságának elnökévé nevezték ki, 2010 novemberében a Fidesz delegáltjaként a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságának tagja lett, 2011 januárjában pedig Szijjártó Péter, Orbán Viktor szóvivője bejelentette, hogy Madarász a Franciaország és Magyarország közötti kereskedelmet fogja felügyelni.

Fodor István

Madarász távozása után Fodor István lett a Széll Kálmán Alapítvány kuratóriumi elnöke, egészen 2011 januárjáig. A villamosmérnök végzettségű Fodor 1986 és 1990 között Kuvaitban dolgozott, majd 1990-től az Ericsson magyarországi vállalatánál dolgozott, eleinte vezérigazgatóként, majd 2002-től 2007-es távozásáig elnökként. Mint az [origo] egy korábbi cikkéből kiderül, részt vett a Fidesz 2006-os programjának megszövegezésében. Tagja volt a Sólyom László volt köztársasági elnök által felkért Bölcsek Tanácsának, amely a korrupció visszaszorításával kapcsolatban dolgozott ki javaslatokat.

Lantos Csaba

A közgazdász-szociológus végzettségű Lantos Csaba 1989-től 2000-ig dolgozott a Creditanstalt-csoportnál, ezen belül 1997-től távozásáig az egész csoportot irányító befektetési bank, a CA-IB vezérigazgatója volt. 2000 és 2007 között az OTP Bank vezérigazgató-helyetteseként dolgozott. Jelenleg több vállalat igazgatóságának is a tagja: a Keler Zrt. és a Mol Energiakereskedő Zrt. igazgatósági elnöke, a Budapesti Értéktőzsdénél és a Századvégnél felügyelőbizottsági elnök, a MÁV-nál pedig felügyelőbizottsági tag. Lantos cége, a Csemgando Kft. révén a Heti Válaszban 95 százalékos részesedést szerzett 2008-ban, de nyolc hónappal később eladta tulajdonát az akkor még Fellegi Tamás jelenlegi fejlesztési miniszter érdekeltségébe tartozó Infocenternek. A Napi Gazdaság tavalyi listája szerint a 94. leggazdagabb magyar 5,1 milliárdosra becsült vagyonával.

Varga Péter Pál

A 60 éves Varga Péter Pál gerincsebész, három szakkönyvet írt a témában. Az Országos Gerincgyógyászati Központ igazgatója 1997 óta. 1999-ben alapította meg a Budai Egészségközpont Kft.-t, amelynek jelenleg is az ügyvezetője. Az egészségközpont az Opten cégadatbázis adatai szerint 2009-ben 2,6 milliárd forintos forgalmat bonyolított le. Miután Csányi Sándort 2010 júliusában kinevezték a Magyar Labdarúgó Szövetség elnökének, augusztusban Vargát választották meg az MLSZ orvosi bizottsága elnökének.

Bánhegyi Zsófia

A közgazdász végzettségű Bánhegyi Zsófia 2004-ben került a Heti Válaszhoz, eleinte a közös tulajdoni háttérrel rendelkező Helikon Kiadó és a Heti Válasz Lapkiadó marketingigazgatójaként, majd három éven keresztül a Heti Válasz lapigazgató-helyetteseként dolgozott. 2010 júniusában távozott a hetilaptól, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kommunikációs vezetője lett.

Kovács Zoltán

A szintén közgazdász Kovács Zoltán pályafutását 1997-ben a Concorde Értékpapír Rt.-nél kezdte, amelynek 2001-ben az igazgatóhelyettese lett. A Concorde-tól 2002-ben távozott, és előbb a CA-IB-nál, majd a HVB Banknál dolgozott vezető pozícióban. 2006-tól a Díjbeszedő Holding Zrt. vezérigazgatója.

Horváth Gábor

A jogász végzettségű Horváth Gábor 1990 óta önálló ügyvédi irodát vezet. 1999 óta a Mol igazgatósági tagja. A Molban betöltött tisztsége mellett az OTP felügyelőbizottságának az alelnöke, az auditbizottságának pedig az elnöke.

Sikó Anna

Sikó Anna a Vérmező utca 4-be bejegyzett International House nyelviskola ügyvezető igazgatója. Ugyanerre a címre van bejegyezve a Széll Kálmán Alapítvány is. A nyelviskola éves árbevétele 2009-ban 469 millió forint volt az Opten szerint. Sikó az EURO Nyelvvizsga Kft.-nek is a tagja, amelynek 2009-es árbevétele 213 millió forint volt.

Töröcskei István

A társaság tagja Töröcskei István is, aki a Napi Gazdaság szerint 11,9 milliárdos vagyonával a 41. leggazdagabb magyar. 1992 és 1994 között a Magyar Hitelbank vezérigazgatója volt, később, 1995 és 2004 között az Equilor Befektetési Zrt. vezérigazgatója volt. 2010 márciusában - Lantos Csaba mellett - 250 millió forinttal járult hozzá a Járai Zsigmond-féle CIG Pannónia Életbiztosító Zrt. tőkeemeléséhez. A Töröcskei által vezetett Pro-Aurum 2010 júniusában megvásárolta a Lánchíd Rádió tulajdonrészének 75 százalékát az Infocentertől. A Pro-Aurumnak résztulajdona van a Magyar Nemzetben és a Hír Tv-ben is. 2010 szeptembere óta a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (Mavir) igazgatóságának az elnöke. A Pannon Kereskedelmi Bank elnöke, a Hír Tv felügyelőbizottsági elnöke, a Molban pedig felügyelőbizottsági tag.

Karsai Béla

Fodor István azt mondta, hogy a Széll Kálmán Alapítványnak vannak franchise-rendszerben működő vidéki szervezetei is, Karsai Béla a székesfehérvárinak a vezetője. Karsai legutóbb 2007-ben került fel a 100 leggazdagabb magyar listájára, 4,6 milliárd forintos vagyonnal a 94. helyen szerepelt. Karsai 1991-ben alapította meg műanyagipari vállalkozását. Karsai 2010 szeptemberében, néhány nappal a Cser-Palkovics András győzelmével végződött önkormányzati választás előtt belépett a Fidesz székesfehérvári szervezetébe. Az Opten adatai szerint a Karsai Holdingnak 2009-ben közel 900 millió forintos volt a forgalma.