Az alaptörvénnyel is külföldi pofonba futott bele a kormány

Keményen bírálja a kormánypártok alkotmányozási gyakorlatát és az alaptörvény egyes elemeit a tekintélyes jogászokból álló nemzetközi tanácsadó testület, a Velencei Bizottság. A testülethez a magyar kormány fordult, az [origo] információi szerint épp azért, hogy elkerüljék a médiatörvényhez hasonló nemzetközi kritikai össztűz kialakulását. A Bizottság azt írja, hogy nem eléggé átlátható az alkotmányozás folyamata, és aggasztja őket az Alkotmánybíróság korlátozása.

Kedden tette közzé az emberi jogok érvényesülésén őrködő Európa Tanács mellett működő Velencei Bizottság azt az állásfoglalást, amelyet a magyar kormány kérésére készített a készülő alaptörvény egyes kérdéseiről. A tekintélyes jogászokból álló bizottsággal Navracsics Tibor kormányfő-helyettes állt kapcsolatban, akinek korábbi nyilatkozataiból már lehetett tudni, hogy a testület nem feltétlenül elégedett a magyar alkotmánytervekkel, de a kedden nyilvánosságra hozott dokumentum (innen letölthető angol nyelven pdf formátumban) kifejezetten kemény bírálatokat fogalmaz meg.

A Bizottság szerint aggályok merültek fel az alkotmányozási folyamat átláthatóságával kapcsolatban, és túl szorosnak tartják annak ütemtervét is, hiszen a kormánypártok április 18-án akarják elfogadni az új alaptörvényt. "Mivel a tervezet csak 2011. március 14-én került a parlament elé, csak korlátozott mértékben lehetett nyilvánosan megvitatni azokat a változásokat és újdonságokat, amelyek a leendő alkotmányban szerepelnek" - írja véleményében a Bizottság.

A testület emlékeztet arra: egy demokratikus alkotmányozási folyamatban a legfontosabb követelmény az átláthatóság, a nyitottság, illetve a vélemények sokféleségének kifejtését lehetővé tevő időkeret. A Bizottság szerint nem lehet tartós, fenntartható szöveget létrehozni "széles körű és érdemi" vita nélkül, amelyben a civil szervezetek, a tudomány és a média is részt vesz. A testület szerint kerülni kell a szigorú időkereteket is, a menetrendet a vita előrehaladásához kell igazítani.

A Bizottság kritikával illette azt is, hogy a kormánypártok tavaly ősszel korlátozták az Alkotmánybíróság jogkörét, és a testület hozzáteszi, sajnálja, hogy ez a korlátozás a tervek szerint a továbbiakban is fennmarad. A Bizottság szerint a kormánypártok ezzel épp a saját maguk által meghirdetett céllal, az alapjogok erősítésével megy szembe. Az alkotmányozás feszített menetrendje miatt Magyarországon is több kritika érte a kormánypártokat, amelyek ezt azzal utasították vissza, hogy informálisan már a kilencvenes évek óta zajlik az alkotmányról szóló vita. Az Orbán Viktor miniszterelnök által meghirdetett menetrend szerint az új alaptörvény 2012. január elsején lép majd hatályba.

Az [origo] kedden délután megkereste a Velencei Bizottsággal kapcsolatban álló Navracsics Tibor által vezetett közigazgatási minisztériumot, hogy mi a reakciójuk az állásfoglalásra, de azt közölték, hogy az alkotmányozási kérdések a Fidesz-frakcióhoz tartoznak, így kérdésünket továbbítottuk hozzájuk.

Megelőző csapás

A Velencei Bizottság véleményét a magyar kormány kérte ki. A testület (hivatalos nevén Jog a Demokráciáért Európai Bizottság) a strasbourgi központú Európa Tanács alkotmányozási kérdésekben tevékenykedő tanácsadó szervezete. 1990-ben hozták létre, jelenleg 57 tagállam és hét megfigyelő ország vesz részt a munkájában. A Bizottság magyar tagja Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke, illetve Trócsányi László korábbi alkotmánybíró, jelenlegi párizsi nagykövet.

A Velencei Bizottság tagjai a szervezet fennállásának 20. évfordulóján. Elöl bal oldalon Sólyom László korábbi magyar államfő, az Alkotmánybíróság első elnöke

Navracsics Tibor még február 21-én fordult a testülethez, és három témában kért állásfoglalást: az Európai Unió Alapjogi Chartájának átültetéséről a magyar alaptörvénybe, az Alkotmányos előzetes - vagyis még a jogszabályok hatályba lépése előtt gyakorolt - normakontrolljáról, illetve az úgynevezett actio popularis (ami azt jelenti, hogy bárki fordulhat az Ab-hez beadványával) megszüntetéséről.

A Fidesz egyik névtelenséget kérő vezető politikusa hétfőn az [origo]-nak azt mondta: a kormány "proaktív volt", vagyis a testület véleményének kikérésével igyekezett megelőzni, hogy a médiatörvény körül kialakult nemzetközi vitához hasonló ügy kerekedjen az alkotmányozásból, különösen az Ab jogkörének korlátozásából.

Erre a törekvésre utal az is, hogy Szájer József fideszes EP-képviselő kedd délutánra meghallgatást szervezett Brüsszelben az új magyar alaptörvényről. Ezen a szocialisták nem tudnak részt venni, mivel - Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő Twitter-bejegyzése szerint - éppen Athénban tartanak frakcióülést. A médiatörvény esetében a liberális és baloldali EP-képviselők voltak az aktívabbak, és több olyan fórumot tartottak, amelyeken kemény kritikák érték a magyar kormányt.

Három kérdés, három válasz

A Velencei Bizottsággal tárgyaló Navracsics már korábban jelezte, hogy elhangzottak kritikák például a feszes menetrend és az Ab korlátozása miatt, ő azonban az MTI tudósítása szerint azt emelte ki, hogy a testület tagjai jónak tartják az alkotmányozás irányát, alapelveit. A Bizottság ugyanakkor a kedden közzétett dokumentumban hangsúlyozza, hogy ők csak a három feltett kérdésről fogalmaznak meg véleményt, nem pedig magáról az alaptörvény tervezetéről. Az állásfoglalásban szerepel, hogy március elején, amikor munkacsoportjuk Budapesten járt, még nem is volt ismert az alaptörvény tervezete, és azt a testület március 21-ig nem kapta meg.

A feltett három kérdéssel kapcsolatban is részben kritikus válaszokat fogalmaz meg a Bizottság. Az egyik téma az úgynevezett előzetes normakontroll kérdése volt, amelynek lényege, hogy az Alkotmánybíróság még a hatályba lépés előtt vizsgál meg egy-egy törvényt. Jelenleg előzetes normakontrollt egyedül a köztársasági elnök kérhet, és a bizottság szerint ezt az új alaptörvénynek is meg kellene hagynia, az alaptörvény tervezete szerint azonban a kormány, az országgyűlés többsége, a törvény előterjesztője és az országgyűlés elnöke számára is megnyílik a lehetőség.

A Bizottság szerint ez ahhoz vezethet, hogy túlpolitizálják az alkotmányos felülvizsgálat mechanizmusát. A bizottság szerint ha a kormány vagy más politikai csoportok is élhetnek a lehetőséggel, akkor az Alkotmánybíróság "egymással versengő parlamenti csoportok közötti döntőbíróvá válik a hosszadalmas törvényhozási folyamatban". A bizottság szerint ez súlyosan alááshatja az Alkotmánybíróság és az alkotmányossági felülvizsgálat intézményének hitelességét.

A népi akcióról

A Bizottság nem kifogásolta a magyar kormánypártoknak azt a szándékát, hogy megszüntetnék az úgynevezett actio popularis lehetőségét (vagyis nem fordulhatna bárki az Ab-hoz, csak akinek konkrét jogi érdeke fűződik egy-egy jogszabály alkotmányellenességének kimondásához). A testület szerint ez a megoldás nem ellentétes az európai gyakorlattal.

A testület ugyanakkor "a magyar alkotmányos hagyomány és jogi kultúra" figyelembe vételével fontosnak tartaná, hogy az actio popularis bizonyos elemei fennmaradjanak, vagyis legyen valaki, például az ombudsman, akinek segítségével általános, vagyis konkrét érdek nélküli alkotmányossági vizsgálatot lehessen kérni. Ezt a tanácsot a kormánypártok megfogadták: a parlamenti bizottságban kedden jóváhagyott módosító indítványok szerint az alapvető jogok biztosa, illetve a parlamenti képviselők kérhetnek ilyen felülvizsgálatot az Ab-tól.

A kormány kikérte a Bizottság véleményét arról is, hogy az alapvető jogokat az Európai Unió Alapjogi Chartájából emeljék át a magyar alaptörvénybe. Ezt azonban a Velencei Bizottság nem ajánlja, mivel álláspontja szerint értelmezési nehézségeket okozhat, illetve hatásköri átfedések jöhetnek létre a különböző magyar és európai bírói testületek közt. A Bizottság ezért inkább azt ajánlja, hogy a Chartában foglalt jogokat "inspirációs forrásként" használják. Már korábban kiderült azonban, hogy a kormánypárti tervezet nem vette át szó szerint a Charta megfogalmazásait.